Andrej Babis ügyvivő és kormányalakítással megbízott miniszterelnök legfontosabb feladata, hogy megerősítse bázisát - mondta Szarka László történész az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő szerint, ha a beígért nyugdíjemelés, bérrendezés és a látványos ipari beruházások megvalósulnak, akkor a kormányfő

egy előrehozott választással eljuthat oda, hogy módosításokkal a nagy rendszereket át tudja alakítani,

vagyis a bíróságok, médiumok és a pénzügyi rendszer reformjába is belefoghat - ahogy az Lengyelországban is történt.

Most mindenki feszülten figyel, sikerül-e Andrej Babisnak a kormányalakítás, illetve elképzeléseinek és választási ígéreteinek valóra váltása – mondta a szakértő.

Milyen irányba változik Csehország?

Az a nagyon kritikus értelmiségi közvélemény, amely Lengyelországra és Magyarországra is erős kritikával néz, azt a veszélyt érzi, hogy Csehország is ebbe az irányba alakul át. Szarka László szerint Babis pragmatizmusa azonban képes lehet ezt a veszélyérzetet leszerelni.

Egy év átmenet alatt a politikus képes lehet olyan változásokat hozni, hogy a cseh közvélemény is elfogadja,

országuk nem különbözik annyira Magyarországtól vagy Lengyelországtól, mint azt sokan feltételezték.

A történész szerint a cseh társadalmi és gazdasági adottságok sokkal inkább hasonlítanak ugyanis a magyarországihoz és a lengyelországihoz, mint a szomszédos németországihoz. Szarka László véleménye szerint ez látszik például Babis davosi nyilatkozatán, ahol sok szempontból

hasonló gondolatokat fogalmazott meg az unióról, mint korábban Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Vagyis azt, hogy az unió társulás, ahol a nemzetállamok súlyát kell növelni, nem pedig a brüsszeli bürokráciáét. Andrej Babis ezt budapesti tárgyalásán is megismételte. "Milos Zeman államfő viszont rögtön ráérzett, hogyan lehet ezt szépen előadni: azt mondta, hogy

ő euroföderalista, amitől hirtelen megállt a levegő.

De ő azt mondta, hogy az európai föderalizmus azt jelenti, hogy a nemzetállamok mindenek fölött, a nemzetállamok szabad társulása."

A cseh társadalomban ennek a politikának vegyes a megítélése. Egyrészt Prága és a nagyvárosok, a liberális értelmiség Európa-párti, nyitott, ateista, polgári, nyugat-barát. A másik oldalon pedig ott vannak a hátrányos helyzetű régiók, a Németországgal szomszédos régiók, akik nap mint nap látják, tapasztalják a gazdasági és életszínvonal-beli különbséget a két ország között.