Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Most dől el Katalónia sorsa - frissülő cikk

Most dől el Katalónia sorsa - frissülő cikk

A spanyol kormány szombat délelőtt megkezdte rendkívüli ülését, amelyen végleges döntést készül hozni arról, hogy a katalán függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban pontosan milyen intézkedéseket terjeszt be a parlament felső házának, az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva.

Az intézkedések elfogadásához a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges, ezzel a spanyol kormánypárt egymaga rendelkezik. A megszavazott intézkedéscsomag azt követően lép hatályba, hogy megjelenik a hivatalos állami közlönyben.

A hetek óta tartó spanyol belpolitikai válságot az október 1-jén tartott katalán függetlenségi népszavazás váltotta ki, amelyet a spanyol alkotmánybíróság törvényellenesnek talált és a madridi kormány is a leghatározottabban elítélt.

A spanyol kormány tervezett intézkedései között szerepel, hogy

januárban Katalóniában előrehozott helyi parlamenti választásokat tartsanak,

s erről a kormány már megállapodott az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) is. Az eldiario.es internetes lap erre vonatkozó értesülését Carmen Calvo szocialista politikus megerősítette pénteken, a spanyol közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

Carmen Calvo szerint az alkotmány 155-ös cikkének alkalmazása nem az autonómia felfüggesztését jelenti,

hanem a megsértett törvényesség és alkotmányos rend helyreállítását Katalóniában.

A szenátus elnöksége még szombaton, a kormány ülését követően összeül, hogy meghatározza a javaslatcsomag tárgyalásának menetét.

Sajtóinformációk szerint külön parlamenti bizottságot hoznak majd létre 27 szenátusi képviselővel, amely megvitatja a tervezett intézkedéseket. Lehetőséget kell biztosítaniuk a katalán kormánynak is az érvelésre.

A bizottság által elfogadott javaslatcsomagról vitát és szavazást tartanak a felsőház ülésén, erre a legutóbbi nem hivatalos információk szerint október 27-én kerülhet sor.

Előrehozott helyi választást szeretnének

Előrehozott helyi parlamenti választásokban látja a kialakult konfliktus megoldását a katalánok 68,6 százaléka - derült ki az El Periodico katalán napilap szombaton közzétett felméréséből, amelyet a GESOP közvélemény-kutató cég készített.

Az október 16-19. között Katalóniában elvégzett felmérésben a válaszadók 27,4 százaléka felelt nemmel ugyanerre a kérdésre.

A megkérdezettek 55,6 százaléka szerint az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei népszavazás nem ad legitim felhatalmazást a katalán kormánynak a függetlenség egyoldalú kinyilvánításához. Ezzel ellentétes véleményt 40,1 százalék fogalmazott meg.

Arra a kérdésre, hogy miként végződik a Katalóniában zajló folyamat, 29,9 százalék mondta azt, hogy egy megállapodással a két kormány között az autonómia bővítéséről, 20,3 százalék szerint Katalónia független lesz, 18,0 százalék úgy véli, csökkenteni fogják a térség önállóságát, 11,3 százalék szerint pedig nem változik a katalán autonómia. A megkérdezettek 20,6 százaléka nem válaszolt a kérdésre.

A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy a katalánok szerint kockázatos-e a helyi gazdaságra a függetlenségi folyamat folytatása. 49,3 százalék igennel válaszolt erre a kérdésre, 45,6 százalék viszont nemmel.

A spanyol kormány szombaton rendkívüli ülést kezdett, amelyen végleges döntés születik arról, hogy pontosan milyen intézkedéseket terjeszt be a parlament felső házának, a szenátusnak, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×