Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ezért nem mindegy, hogy atom- vagy hidrogénbombája van-e Észak-Koreának

Ezért nem mindegy, hogy atom- vagy hidrogénbombája van-e Észak-Koreának

Elképzelhető, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, az azonban kétséges, hogy egy ilyen robbanófejet ballisztikus rakétára tudnának szerelni a kommunista országban - mondta az InfoRádiónak a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.

- A 2016 szeptemberi utolsóhoz képest tízszer nagyobb volt ez a robbantás. A 120 kilotonna olyan szint, amikor bárki "bemondhat" egy hidrogénbombát - mondta Tálas Péter, hozzátéve, hogy nem tudjuk, hogy ez valóban megtörtént-e, de elképzelhető lehet.

A különbség az atom- és a hidrogénbomba között

Az atombomba egy hasadóbomba, a maghasadás indítja be a láncreakciót. Most azért beszélnek arról, hogy ez hidrogénbomba, mert itt kétfázisú robbanást észleltek. A hidrogénbombánál ugyanis egy előzetes robbanás préseli össze a plutónium 239-et, és ezért több anyag hasznosul, mert itt a hő és a nyomás hatására indul be részben a maghasadás, részben pedig az atommagok összeolvadása. Ebből indul be egy olyan reakció, ami a hidrogénbomba mechanizmusát jelenti - magyarázta Tálas Péter.

"Kim Dzsong Un ráadásul a robbanást megelőzően nagyon hatásos módon egy olyan alakú - talán mogyoróhoz hasonlónak lehetne mondani - eszköz előtt fényképeztette le magát, ami a szakértők szerint egy atombomba, ami beindítja egy másikban a fúziót" - mondta a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.

A szakember szerint Phenjannak még bizonyítania kell, hogy a hosszú távú rakétákkal ellátott robbanófejeket a Föld légkörébe való visszatérés után képes célba juttatni. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a hidrogénbomba kifejlesztése kulcsfontosságú lenne számukra ahhoz, hogy egy könnyebb és kisebb robbanófejet tudjanak létrehozni. Ennek esetleges sikere azonban Tálas Péter szerint még nem bizonyítja, hogy ezt képesek egy rakétára rászerelni, és azt sem, hogy el is tudják juttatni oda, ahova szeretnék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×