A törvényt 419 szavazattal 3 ellenében fogadták el, ám mielőtt Donald Trump elnök aláírná, még a szenátusnak is meg kell szavaznia. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azonban kedden jelezte: egyelőre még dolgoznak rajta, a szenátorok között részletkérdésekben még nem született egyezség. Kedden este Corker még hozzátette: egyáltalán nem biztos abban, hogy a szenátusban "átmegy" a törvényjavaslat. Paul Ryan házelnök a törvényjavaslatot "a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának" nevezte, Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke pedig leszögezte: a szankciók által érintett három ország fenyegetést jelent az Egyesült Államok érdekeire. Royce kiemelte az Észak-Koreát sújtó szankciók fontosságát, tekintettel arra, hogy Phenjan ismételten rakétakísérleteket hajt végre. A Phenjan elleni szankciókat egyébként már májusban elfogadták, de a szenátus még nem szavazott róluk, ezért a képviselők beillesztették ebbe a törvénycsomagba. Bár a kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényjavaslat három ország ellen foganatosít büntető szankciókat, az elemzők mégis jobbára az Oroszország elleni intézkedésekre figyelnek. Szakértők szerint a törvényjavaslat "bebetonozza" az eddig érvényben lévő szankciókat, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely "jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát". Vagyis Donald Trump elnöki lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül például nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat. A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva egyébként következetesen cáfolja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. A törvényben foglalt szankciók egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltakat. Az új szankciók európai vállalatokat is érintenek: nyolc olyan európai uniós vállalatot, amely részt vesz orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat 2 olajvezeték megépítésében. Emiatt a német alkancellár és az osztrák kancellár már a törvényjavaslat tárgyalásakor is tiltakozott. A törvény csakis a szenátus igenlő szavazata után és az elnök aláírásával léphet hatályba. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders vasárnap egy televíziós vitaműsorban azt mondta: Donald Trump nem támaszt akadályokat, és aláírja majd az elfogadott törvényt. Kedden éjszaka a Fehér Ház közleményben reagált a szavazásra. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezte: az elnök "támogatja a kemény szankciókat" Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését és egyúttal várja, hogy a törvényhozás végső döntése az elnök íróasztalára kerüljön.