Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: első benyomása az, hogy az Egyesült Királyság ajánlata elmarad az elvárásaiktól. Hozzátette: a tárgyalócsoport tüzetesen megvizsgálja majd az írásban előterjesztett dokumentumot.

May az ülést követően is megismételte, hogy "komoly és méltányos" az állampolgári jogok biztosításáról szóló brit ajánlat, amelyet a kormány hétfőn fog részletesen ismertetni. A csúcs résztvevőinek szkeptikus megnyilvánulásaira válaszolva elmondta: "Mások nagyon is pozitívan reagáltak".

Christian Kern osztrák kancellár May kezdeményezését illetően azt mondta: "Ez egy kezdet, de biztosan nem old meg minden problémát". Nagy-Britannia uniós kilépési szándékával kapcsolatosan az elmúlt egy évet értékelve leszögezte: "Az elemzés egyértelmű: az Egyesült Királyság nem tett szívességet magának, és sajnálatos módon Európának sem".

Tusk fokozott erőfeszítéseket követelt az Európai Uniótól a menekültügyi válság kezelésére is. "Az egyetlen eredmény, amely valóban számít, hogy határozottan véget vessenek ennek a tragikus helyzetnek" - jelentette ki.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: az uniós tagállamoknak jobban össze kell hangolniuk tevékenységüket, hogy nagyobb segítséget tudjanak nyújtani Olaszországnak, amely az észak-afrikai országból induló migrációs áramlat céljává lett.

Merkel bizakodást látott

A bizakodás és a tetterő jellemezte az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek pénteken véget ért tanácskozását - mondta Angela Merkel német kancellár a brüsszeli találkozó után rendezett sajtótájékoztatón, amelyet rendhagyó módon a francia államfővel, Emmanuel Macronnal közösen tartott.

Kiemelte, hogy az uniós csúcs "egy új bizakodás szellemét sugározta", és "tudatossá vált bennünk, milyen erőteljesen kell foglalkoznunk saját jövőnkkel", vagyis azzal, hogy milyen lesz az EU a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) után.

A német kancellár és a francia államfő az uniós vezetők értekezletei után rendszerint külön-külön tájékoztatja a sajtót. A közös fellépés annak felmutatását szolgálta, hogy az uniós integráció motorjaként számon tartott német-francia együttműködés ismét intenzív.

Angela Merkel elmondta: hasznosnak bizonyult, hogy Németország és Franciaország együtt készült fel a tanácskozásra. Mindkét ország az EU-nak és partnereinek egyaránt hasznos, "win-win helyzetet" eredményező folyamattá akarja alakítani a globalizációt - tette hozzá.

Emmanuel Macron hozzátette, hogy

a francia-német "szimbiózis" elengedhetetlen előfeltétel az EU gondjainak megoldásához.

Párizs és Berlin ezentúl "kéz a kézben" dolgozik majd, és megtalálja a közös hangot, mert csak így lehet választ adni az egész EU előtt álló kihívásokra - mondta a francia államfő.

Hozzátette, hogy terveznek egy "menetrendet", amely az EU fejlesztésének következő tíz évéről szól. Megjegyezte, hogy konkrét bejelentéseket még nem tesznek, mert nem akarnak olyasmit ígérni, amit nem lehet betartani.

Angela Merkel elmondta, hogy az EU továbbfejlesztésében akár az unió működéséről szóló szerződés módosítása is szóba jöhet. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem jelenti mások kizárását.

Arra a kérdésre, hogy a francia államfővel együtt történelmi jelentőségű fordulatot akar-e elérni az EU fejlődésében, a német kancellár kijelentette, hogy nem a "történelemkönyveknek" dolgozik, hanem az aktuális gondok orvoslására, működő megoldásokra törekszik.

A német kancellár elsőrangú fontosságú ügynek nevezte a digitalizációt, mint mondta, ezzel kapcsolatban Berlin és Párizs "rálép a gázpedálra", mert a világ "nem alszik" és nem vár az EU-ra.

A csúcs eredményeiről szólva kiemelte, hogy az EU egyértelműen állást foglalt a párizsi nemzetközi klímavédelmi megállapodás mellett, amely szavai szerint nemcsak az éghajlatváltozás megfékezéséhez járul hozzá, hanem a technológiai innováció révén az EU gazdasági fejlődéséhez is.

Hozzátette, hogy a közös védelmi- és biztonságpolitikában "minőségi előrelépést" sikerült elérni, különösen a védelmi képességek fejlesztését szolgáló közösségi alap felállításával.

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi beszámolójával kapcsolatban azt mondta, hogy bizakodásra adnak okot a gazdasági mutatók. Az utóbbi időszakban tízmillió új munkahely jött létre az EU-ban, és jelentősen csökkent a túlzottdeficit-eljárás alatt álló tagállamok száma. Az is fontos eredmény, hogy "nem beszéltünk Görögországról", az euróövezeti tagország elhúzódó államadósság-válságáról, ami azt jelenti, hogy sikerült megoldani az aktuális kérdéseket.

A Brexittel összefüggésben aláhúzta, hogy "jó kezdet, de még nem áttörés" Theresa May brit kormányfő javaslata, miszerint a tagság megszüntetése után is maradhatnak Nagy-Britanniában a Brexit előtt érkezett uniós állampolgárok.

A jogállamiság elveinek betartásáról folytatott vitákkal összefüggésben kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy mindig a "nevén kell nevezni a dolgokat", és az Európai Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy ezt meg is tegye, ha bármelyik tagország körül kételyek alakulnak ki az alapvető jogok tiszteletével kapcsolatban.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs előrelépés a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében, az európai uniós külső határok védelméről viszont "nagyon nagy az egyetértés".

Hozzátette, hogy

a menekültek elosztásáról tovább kell beszélni,

mert fontos kérdés és érinti a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Azonban a csúcstalálkozón nem fordítottak sok időt erre, mert világos volt, hogy nem lehet előrelépni.

A következő soros uniós elnök, Észtország és a többi balti állam példája azt mutatja, hogy kelet-európai országokban is van hajlandóság a szolidaritásra.

Jó lenne, ha valamennyi tagállamot ez a hozzáállás jellemezné, de ez eltart még egy darabig - mondta.

Jelezte, hogy napirenden kell tartani az ügyet. "Nem fogom abbahagyni, továbbra is beszélni fogok erről" - húzta alá Angela Merkel.

Emmanuel Macron francia elnök a pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozó után elmondta, hogy a visegrádi országok vezetőivel meghatározták azokat a kérdéseket, amelyekben nézeteltérések mutatkoznak, és amelyekről folytatják az eszmecserét, de vannak olyan témák, amelyekben szeretné, ha együtt lépnének előre, köztük a kiküldött munkavállalók kérdésében.

"Amióta ezt a témát szóba hoztam, úgy gondolom, hogy

alapjaiban kell megreformálni a jelenlegi egyensúlyt, tiszteletben tartva valamennyi partnerünket"

- mondta a francia elnök. Jelezte, hogy Franciaország és Németország már "nagy munkát" végzett a kérdésben, s ezt folytatni kívánja a többi európai partnerrel is.

"Mindannyian egy asztal körül foglalunk helyet. Lehetnek komoly nézeteltéréseink témákról és értékekről, de folytatni kell a menetrend szerinti munkát azért, hogy előrelépjünk és közeledjenek az álláspontok.

A nyolc európai lapban - Le Figaro, El País, Süddeutsche Zeitung, Corriere della Sera, Le Soir, Le Temps, The Guardian, Gazeta Wyborcza - megjelent csütörtöki interjújára utalva Emmanuel Macron elmondta: "amit nyilvánosan elmondok, azt korábban elmondtam négyszemközt is".

"Olyan nincs, hogy nyilvánosan elítélünk valamit, amit nem tisztáztunk. De amikor négyszemközt megállapítottuk, hogy olyanok a nézeteltérések, hogy azok nem férnek össze azzal az irányvonallal, amit szerintünk képviselni kell, akkor azt nyilvánosan is ki kell mondani ... Folytatni fogom ezt a módszert, az őszinte kétoldalú megbeszéléseket, amelyekben nyilvánosan is vállalom a nézeteltéréseket" - hangsúlyozta. "De ez nem zárja ki a közös munkát, hiszen mindannyian közös asztal körül ülünk" - tette hozzá.