Infostart.hu
eur:
381.03
usd:
321.23
bux:
128078.01
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina

Újabb több mint másfélezer embert vettek őrizetbe Törökországban

Összesen 1628 embert vettek őrizetbe Törökországban egy kiterjedt, országos szintű biztonsági művelet keretében - jelentették be szombaton a török biztonsági szolgálatok.

Az Anadolu török hírügynökség tudósítása szerint a "Békét Törökországnak" (Peace Turkey) fedőnevű művelet pénteken késő este vette kezdetét, ennek keretében az ország 81 tartományában lévő "stratégiai körzetekben" és nyilvános helyszíneken hajtottak végre razziákat, s ezek során összesen 1628 embert vettek őrizetbe.

E forrás szerint a török rendőrség terrorizmus, kábítószer-kereskelem, szervezett bűnözés, és embercsempész elleni részlegeinek több mint 71 ezer tisztje vett részt a nagy lélegzetű akcióban, együttműködve a csendőrséggel és a parti őrséggel.

Több mint 80 gépkocsit távolítottak el az utakról, 41 nem nyilvántartott lőfegyvert, 35 vadászpuskát és 38 vaktöltényes fegyvert foglaltak le a művelet során, amelyhez helikoptereket és nyomkereső kutyákat is igénybe vettek - olvasható a biztonsági szervek közleményében.

A közleményből nem derül ki, hogy a biztonsági szolgálatok milyen bűncseleménnyel gyanúsítják az elfogott személyeket.

Az Anadolu hírügynökség három napja, szerdán azt jelentette, hogy

elfogatóparancsot adtak ki az országban 3224 ember ellen

a 2016. júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatához fűződő állítólagos kapcsolata miatt.

Az aznap őrizetbe vett 1013 embert azzal gyanúsítják, hogy a gülenista mozgalomnak a rendőrségbe beépült tagjait irányították.

A szerdai rajtaütés-sorozatot az idei év eddigi legnagyobb török razziájának nevezték, az országos akcióban mintegy 8,5 ezer rendőr vett részt, és Süleyman Soylu török belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a rajtaütések még folytatódni fognak. Hozzátette: a gyanúsítottak "az állam szabályait semmibe véve alternatív rendőrséget próbáltak kialakítani". Soylu a szervezkedés megroppantására irányuló legfontosabb lépésnek nevezte a szerdai razziát.

A belügyi tárca legutóbb április 2-án közölt összefoglaló adatai szerint tavaly július 15. óta 113 260 embert vettek őrizetbe Törökországban

a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben, közülük 47 155-öt előzetes letartóztatásba is helyeztek, köztük rendőröket, katonákat, tábornokokat, bírákat és ügyészeket.

A kormány hivatalos közlönye szombaton hírt adott más büntető intézkedésekről is.

Eszerint a török hatóságok

több mint 3900 embert tettek utcára a közigazgatás területéről, a hadseregtől és a csendőrségtől.

Mindegyiküket azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állnak "terrorista szervezetekkel és az állam biztonságát fenyegető struktúrákkal". Nem nevezik meg, hogy milyen struktúrákról van szó, de a korábbi hasonló esetekhez hasonlóan ezúttal is Gülen személyét engedi sejtetni a közlemény.

Állami alkalmazottakat érint az intézkedés, elsősorban börtönőröket, tisztviselőket, akadémikusokat, valamint a vallásügyi minisztérium alkalmazottait.

A tavalyi puccskísérlet óta egyébként közel 120 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából egyebek közt a katonaság, a rendőrség soraiból, az oktatás, a média és az igazságszolgáltatás területéről, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a gülenista mozgalommal vagy más, Törökország által terrorszervezetnek nyilvánított csoportokkal.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön a német szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) kijelentette: az ankarai kormány tevékenysége súlyosan megterheli Németország és Törökország, illetve az Európai Unió és Törökország kapcsolatát. Merkel aláhúzta, hogy a sajtó és a vélemény szabadságának korlátozása nem egyeztethető össze a jogállamisággal, és elfogadhatatlan, hogy a török végrehajtó hatalom bírósági döntés nélkül bűnösnek bélyegez embereket.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×