Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós

Újabb több mint másfélezer embert vettek őrizetbe Törökországban

Összesen 1628 embert vettek őrizetbe Törökországban egy kiterjedt, országos szintű biztonsági művelet keretében - jelentették be szombaton a török biztonsági szolgálatok.

Az Anadolu török hírügynökség tudósítása szerint a "Békét Törökországnak" (Peace Turkey) fedőnevű művelet pénteken késő este vette kezdetét, ennek keretében az ország 81 tartományában lévő "stratégiai körzetekben" és nyilvános helyszíneken hajtottak végre razziákat, s ezek során összesen 1628 embert vettek őrizetbe.

E forrás szerint a török rendőrség terrorizmus, kábítószer-kereskelem, szervezett bűnözés, és embercsempész elleni részlegeinek több mint 71 ezer tisztje vett részt a nagy lélegzetű akcióban, együttműködve a csendőrséggel és a parti őrséggel.

Több mint 80 gépkocsit távolítottak el az utakról, 41 nem nyilvántartott lőfegyvert, 35 vadászpuskát és 38 vaktöltényes fegyvert foglaltak le a művelet során, amelyhez helikoptereket és nyomkereső kutyákat is igénybe vettek - olvasható a biztonsági szervek közleményében.

A közleményből nem derül ki, hogy a biztonsági szolgálatok milyen bűncseleménnyel gyanúsítják az elfogott személyeket.

Az Anadolu hírügynökség három napja, szerdán azt jelentette, hogy

elfogatóparancsot adtak ki az országban 3224 ember ellen

a 2016. júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatához fűződő állítólagos kapcsolata miatt.

Az aznap őrizetbe vett 1013 embert azzal gyanúsítják, hogy a gülenista mozgalomnak a rendőrségbe beépült tagjait irányították.

A szerdai rajtaütés-sorozatot az idei év eddigi legnagyobb török razziájának nevezték, az országos akcióban mintegy 8,5 ezer rendőr vett részt, és Süleyman Soylu török belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a rajtaütések még folytatódni fognak. Hozzátette: a gyanúsítottak "az állam szabályait semmibe véve alternatív rendőrséget próbáltak kialakítani". Soylu a szervezkedés megroppantására irányuló legfontosabb lépésnek nevezte a szerdai razziát.

A belügyi tárca legutóbb április 2-án közölt összefoglaló adatai szerint tavaly július 15. óta 113 260 embert vettek őrizetbe Törökországban

a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben, közülük 47 155-öt előzetes letartóztatásba is helyeztek, köztük rendőröket, katonákat, tábornokokat, bírákat és ügyészeket.

A kormány hivatalos közlönye szombaton hírt adott más büntető intézkedésekről is.

Eszerint a török hatóságok

több mint 3900 embert tettek utcára a közigazgatás területéről, a hadseregtől és a csendőrségtől.

Mindegyiküket azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állnak "terrorista szervezetekkel és az állam biztonságát fenyegető struktúrákkal". Nem nevezik meg, hogy milyen struktúrákról van szó, de a korábbi hasonló esetekhez hasonlóan ezúttal is Gülen személyét engedi sejtetni a közlemény.

Állami alkalmazottakat érint az intézkedés, elsősorban börtönőröket, tisztviselőket, akadémikusokat, valamint a vallásügyi minisztérium alkalmazottait.

A tavalyi puccskísérlet óta egyébként közel 120 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából egyebek közt a katonaság, a rendőrség soraiból, az oktatás, a média és az igazságszolgáltatás területéről, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a gülenista mozgalommal vagy más, Törökország által terrorszervezetnek nyilvánított csoportokkal.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön a német szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) kijelentette: az ankarai kormány tevékenysége súlyosan megterheli Németország és Törökország, illetve az Európai Unió és Törökország kapcsolatát. Merkel aláhúzta, hogy a sajtó és a vélemény szabadságának korlátozása nem egyeztethető össze a jogállamisággal, és elfogadhatatlan, hogy a török végrehajtó hatalom bírósági döntés nélkül bűnösnek bélyegez embereket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×