Csütörtökön huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, akik az ülés délutáni megnyitását követően Antonio Tajanival, az Európai Parlament frissen megválasztott elnökével fognak egyeztetni.

Ezt követően, mielőtt rátérnének a többi kérdésre, megválasztják az Európai Tanács elnökét a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra.

A jelenlegi elnök, Donald Tusk újraválasztása brüsszeli elemzések szerint annak ellenére szinte biztosra vehető, hogy a lengyel kormány nemrég váratlanul bejelentette, helyette Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli az Európai Tanács élére. Sokan azonban mégis fájlalják a varsói bejelentést, mert a találkozónak az előzetes elképzelések szerint az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok egységéről kellene szólnia, nem a tagországok szembenállásáról.

Az elnök megválasztásához jogilag nincs szükség egyhangú döntésre, "mindössze" arra, hogy a vezetők legalább 72 százaléka megszavazza valamelyik jelöltet, továbbá a támogató kormányfők által képviselt országok lakossága kitegye a teljes uniós népesség minimum 65 százalékát.

Az állam- és kormányfők ezután a migrációs válság kezeléséről tanácskoznak: áttekintik a korábbi döntések végrehajtását, és sorra veszik a hiányosságokat.

A következő napirendi pont a gazdaság, a munkahelyteremtés, a versenyképesség kérdése, amelynek során kitérnek az egységes piac elmélyítésére is. Ennek kapcsán Tusk a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében kiemelte: "a növekedéssel, a foglalkoztatással és az államháztartással kapcsolatos kilátások javulnak, fel kell használnunk ezt a lendületet gazdaságaink erősítésére, és egyúttal biztosítanunk kell, hogy a növekedés hozadékaiból a polgárok szélesebb körben és igazságosabb elosztásban részesüljenek".

A tanácskozáson terítékre kerül még a közös biztonság- és védelempolitika, valamint az európai ügyészség létrehozásának kérdése is.

A munkavacsorán a résztvevők a továbbra is instabil nyugat-balkáni helyzetet fogják áttekinteni.

Pénteken Nagy-Britannia miniszterelnöke már nem vesz részt az ülésen, csak a "bennmaradó" huszonhetek vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római csúcstalálkozó előkészítéséről egyeztessenek.

Sajtóhírek szerint a résztvevők között vita várható az európai projekt újraindításáról szóló nyilatkozat tartalmáról, amelyet a római találkozón fogadnának el. Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország például a többsebességes Európa gondolatát támogatja, a közép- és kelet-európai tagállamok azonban ezt hevesen ellenzik.

A tanács új brüsszeli székházában, a nemrég átadott Európa épületben ez lesz az első uniós csúcstalálkozó.