Infostart.hu
eur:
383.36
usd:
329.04
bux:
108134.29
2025. december 8. hétfő Mária

Magyar rabok látják el munkával a strasbourgi bírókat

Huszonhárom százalékkal emelkedett 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságára érkező ügyek száma, és az emelkedésben - Törökország és Románia mellett - Magyarország játssza a főszerepet.

A bíróság éves jelentéséből kiderül, hogy az ügyszám jelentős emelkedésének egyik fő forrását a magyarországi - és romániai - börtönviszonyok jelentik. A túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézményekben a fogva tartási körülményeket kifogásoló rabok tömegesen fordulnak a strasbourgi testülethez. Guido Raimondi, a bíróság elnöke elmondta, a Romániából érkező kérelmek száma 108, a magyarországiak 95 százalékkal emelkedtek.

"A fogva tartási körülmények miatt indul a legtöbb eljárás ebből a két országból - mondta. - Ismétlődő esetekről van szó, ami arra utal, hogy rendszerszintű vagy szerkezeti nehézségekről van szó, amelyeket helyben kellene orvosolni. Tudjuk, hogy nincs azonnali, gyors megoldás ezekre a helyzetekre sem itt, Strasbourgban, sem az egyes országokban."

A harmadik nagy ügyszállító Törökország lett, ahol a nyári Erdogan-ellenes puccs után szükségállapotot hirdettek, és korlátozták az emberi jogok érvényesülését, emiatt pedig sokan fordultak az európai bírósághoz. 

Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×