Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

Angela Merkel kihívója nincs könnyű helyzetben

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége Martin Schulzot, az Európai Parlament (EP) volt elnökét javasolja kancellárjelöltnek és pártelnöknek - jelentette be kedden Berlinben Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, a párt távozó vezetője.

A politikus az elnökség ülése után sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület egyöntetűen kiállt Martin Schulz mellett. A párt választmánya vasárnap dönt Martin Schulz jelöléséről, akit márciusban rendkívüli pártkongresszuson választanak meg elnöknek - mondta.

Sigmar Gabriel nagy szociáldemokrataként jellemezte Martin Schulzot, és azt mondta, egy "német európai, és európai német" vezeti majd az SPD-t a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy azért kell Martin Schulznak vezetnie a pártot, mert neki van nagyobb esélye a választási sikerre.

Hangoztatta, hogy a Bundestag-választás jelentősége túlmutat Németország határain, befolyással lehet egész Európa stabilitására. Németország a "stabilitás horgonya" Európában, és "ismét nagyobb stabilitást kell adnia más országoknak" - mondta Sigmar Gabriel.

Személyes politikai jövőjéről elmondta, hogy továbbra is a szövetségi kormány tagja lesz, de a gazdasági tárca után a külügyminisztérium irányítását vállalja, miután a német diplomácia mostani vezetőjét, Frank-Walter Steinmeiert február 12-én megválasztják szövetségi elnöknek. A gazdasági miniszteri tisztségben parlamenti államtitkára, Brigitte Zypries követi.

Martin Schulz a tájékoztatón kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés a felkérés, amelyet büszkén, de a "kellő alázattal" fogad el. Aláhúzta, hogy az SPD az ország vezetésének igényével lép fel a kampányban, célja gondoskodni a "keményen dolgozó emberek biztonságos és jó életéről", a társadalmi igazságosságról és az esélyegyenlőségről.

Németországnak "új vezetésre van szüksége", és a szociáldemokratáknak olyan országot kell építeniük, amelyben szándékaik és tetteik, nem pedig "származásuk és pénztárcájuk" alapján ítélik meg az embereket - mondta Martin Schulz.

Hangsúlyozta, hogy olyan politikusként érkezik az EP éléről a német belpolitikába, akinek szilárd meggyőződése, hogy "a béke és a jólét alapvető feltétele egy működőképes Európa". Hozzátette, hogy nem tűri az EU "ócsárolását" és a kisebbségek elleni uszítást.

Az SPD megvédi a "nyitott társadalom modelljét", és felveszi a harcot "minden populistával, és demokráciánk és plurális értékrendünk szélsőséges ellenségeivel" - tette hozzá Martin Schulz, aláhúzva, hogy amikor a demokrácia veszélybe került Németországban, "mindig volt egy védőfal, amelyet úgy hívnak, hogy Német Szociáldemokrata Párt".

Mint mondta, az SPD választási kampánya "izgalmas, érdekes és sikeres" lesz. Hozzátette, hogy programját részletesebben a vasárnapi választmányi ülés után ismerteti.

Az SPD-vel kormányzó, Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Peter Tauber főtitkár Martin Schulz jelölését kommentálva azt mondta, hogy pártja várja már a választási kampányt, mert tudja, hogy jobb a programja és a kancellárjelöltje. A CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) részéről viszont Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök azt mondta, hogy Martin Schulz színre lépése "nem teszi egyszerűbbé" a dolgukat, és a fejlemény azt jelenti, hogy a testvérpártok nem hibázhatnak.

A Bundestag ellenzéki oldalán, a Zöldek és a Baloldal részéről egyaránt azt emelték ki, hogy Martin Schulz programjának ismeretében lehet majd pontosan értékelni a váltást az SPD élén.

Sigmar Gabriel az elveszített 2009-es Bundestag-választás után vette át a párt irányítását. Vezetése alatt a szociáldemokraták nem erősödtek meg, országos választói támogatottságuk évek óta történelmi mélységben, a 20-24 százalékos sávban mozog, míg a CDU/CSU támogatottsága 35 százalék körül van.

Sigmar Gabriel személyes támogatottsága még pártjáénál is alacsonyabb, és messze elmarad Martin Schulz népszerűségétől. A ZDF országos köztelevízió egy január közepén készített felmérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 60 százaléka Merkelre, 26 százaléka Gabrielre szavazna, ha viszont Martin Schulz lenne a hivatalban lévő kancellár kihívója, Merkel 47 százalékot, Schulz pedig 37 százalékot szerezne.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×