Feledy Botond szerint már nem volt meglepő Theresa May beszéde, hiszen a brit miniszterelnök korábban is utalt már arra, hogy a tárgyalások inkább ilyen irányt vehetnek.
„Az érdekes az, hogy miért döntött úgy May, aki korábban maradáspárti volt, hogy ezt az utat választja. Azt nem látni, hogy miközben a népszavazás azt nem határozta meg, hogy a kilépés hard, soft vagy más módon menjen végbe, a kormány magától ezt a tárgyalási pozíciót veszi fel. Ez egy érdekes, szuverén döntés, mert a kormányzat a parlament nélkül hozta meg.”
Még meg kell várni a legfelsőbb bíróság végleges megerősítését arról, hogy az 50 cikkely benyújtásához is kellhet valamilyen parlamenti hozzájárulás – jelezte a külpolitikai elemző.
„Ezzel lehetett volna igazán gondja Theresa May-nek, ha ez egy részletes határozat, amiben az irányokat is meghatározzák. Úgy tűnik, hogy sikerült megúsznia, nem tűnik lehetetlen feladatnak márciusig egy néhány soros felhatalmazást begyűjteni a parlamenttől, hiszen a Brexit ténye ellen nem fognak szavazni.”
Feledy Botond úgy vélte, az igazán izgalmas az, amit a mostani beszédében is hangsúlyozott, hogy 2019-ben is a parlament elé terjeszti a megtárgyalt kilépési szerződést. Ez egy éles helyzet lesz, hiszen ha a parlament leszavazza, kétévnyi munka kárba veszhet.
„Hogy ezt a parlament meg merje tenni, nagyon más politikai kontextusnak kellene lennie. Persze van az a világpolitikai változás, amikor ez kialakulhat, tehát nem kizárható elképzelés, de
a parlament most picit ki lett szorítva a folyamatból.”
Szeptember óta azért harcolt a parlament, hogy jobban belevegyék, de ez a küzdelem most Theresa May győzelmével zárult – foglalta össze a külpolitikai elemző.