Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Új finanszírozási tervet készített a kormányzat és új devizakötvényt dob piacra

A gazdaság javuló állapota megfelelő alapot ad a szigorú költségvetési politikához, a hiánycsökkentéshez. Az idei költségvetési hiány 4,1 százalék lesz, 2026-ra 3,7 százalékos hiánycélt fogalmaztak meg - ismertette Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kedden.

Tovább folytatódik az államadósság csökkentése a következő években. A hitelminősítők is megerősítik az elért eredményeket, és az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy Magyarország teljesíti a vállalásait. Az elmúlt években jelentős hiánycsökkenés történt, az elsődleges egyenleg továbbra is nulla közelében maradhat. Az elsődleges egyenleg nemzetközi összevetésben is nagyon kedvező, a legjobb egyharmadban van.

Kisgergely Kornél ismertetése szerint az idei makrogazdasági folyamatok kismértékű eltérést okoznak a költségvetésben. Az idei GDP előrejelzésben 3,4 százalékot vártak eredetileg, az első negyedéves adat alapján a felülvizsgálat folyamatban van, 2,5 százaléknál kisebb lesz a növekedés, ugyanakkor az nem érinti majd az adóbevételeket, nem befolyásolja az idei hiánycélokat.

A várható pénzforgalmi hiány 4774 milliárd forint lesz 2025-ben, korábban az elfogadott költségvetésben még 4123 milliárd forinttal számoltak.

A magasabb várható hiányt az adóbevételek elmaradása, a családtámogatási intézkedések kiterjesztése, egyes kiadások túlfutásai, az uniós bevételek csúszása, és kiadás oldalon eszközölt zárolások együttesen magyarázzák - ismertette, hozzátéve: az uniós források csúszása nem befolyásolja az eredményszemléletű (ESA) egyenleget.

Hoffmann Mihály, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója ismertette: a pénzforgalmi hiány emelkedése iránymutató, ennek megfelelően frissítették a finanszírozási terveket. A finanszírozás három fő pillérre támaszkodik,

  • jelenleg 50 százalékot ad a nettó forint intézményi finanszírozás,
  • 30 százalékot a nettó deviza intézményi finanszírozás, és
  • 20 százalékot a lakossági finanszírozás adja.

Közölte: módosított 2025. évi finanszírozási terv alapján a 651 milliárd forint többlet finanszírozási igényt nemzetközi devizakötvény kibocsátással kívánja fedezni az adósságkezelő, mert ez jelenleg az optimális finanszírozási eszköz jelenleg.

A korábbi nettó 838 milliárd forinttal szemben jelenleg 1685 milliárd forinttal számolnak a deviza intézményi piacról. Bruttó 3,2 milliárd euró, nettó 2,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátást terveznek jelenleg.

A devizaarány a módosított tervben 30,2 százalékra nő, azaz enyhén a 30 százalékos benchmark határ fölé emelkedik.

A lakossági piacon nem terveznek további változást. A helyzet nem jelent kihívást az ÁKK-nak, menedzselhető - emelte ki.

A bruttó 3 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás időzítéséről, devizaneméről és futamidejéről az ÁKK a piaci viszonyok függvényében dönt. A nemzetközi devizakötvény kibocsátás lehetővé teszi többletforrások biztosítását az intézményi forintpiac tehermentesítése mellett, így az adósságkezelő 344 milliárd forinttal mérsékli a nettóforint kibocsátást. A lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírok éves várt nettó növekménye összességében változatlan marad. Az ÁKK Zrt. által meghatározott benchmark értékek nem módosulnak.

Kitért arra, hogy a márciusban finomhangolt finanszírozási terv időarányos teljesülése az év első 5 hónapjában kedvezően alakult: a teljes nettó kibocsátási terv 88 százaléka megvalósult. A pénzforgalmi hiány emelkedésével összhangban a GDP 4,7 százalékáról 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás, ugyanakkor mértéke továbbra is a 2020-2024 közötti évek 7,7 százalékos átlaga alatt alakul - mutatott rá a vezérigazgató.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×