Bár az Egyesült Államok választópolgárai közvetlenül az elnökjelöltekre szavaztak, ez egy közvetett elnökválasztási rendszer, amelyben az államokból – a szavazások eredménye alapján – delegált elektorok közössége, az úgynevezett elektori kollégium dönt az elnök és az alelnök személyéről.

Ez az elektori kollégium egyébként sosem ülésezik testületként együtt, az elektorok államuk székhelyén, decemberben gyűlnek össze és döntésüket követően szavazatukat megküldik a szenátus elnökének, tehát az amerikai törvényhozás felsőházát vezető, mindenkori alelnöknek, aki megőrzi ezeket a kongresszus januári üléséig, amikor a törvényhozás igazolhatja az eredményt.

Ez idő alatt a megválasztott elnök, a republikánus Donald Trump kijelöli az új kabinet tagjait, illetve a felsővezetők mellett több esetben középvezetőkig meghatározza új adminisztrációja tagjait, tehát több ezer washingtoni poszton várható változás. 

"Ha az amerikai szövetségi adminisztráció létszámát tekintjük – több millió emberről van szó – akkor ez a 3 ezer valóban nem döntő szám, de nyilvánvalóan a felsővezetőket mind cserélni fogják" - jelezte Magyarics Tamás egyetemi docens, külpolitikai szakértő.

Ezzel párhuzamosan megkezdődik az átadás-átvétel időszaka, tehát a kivonuló kormányzat összeállítja a kormányzás zökkenőmentes megkezdéséhez szükséges dossziékat.

Mindezeket január 20-án délben az elnöki eskütétel követi, amelyet a szokások alapján Washingtonban a Capitolium dombon, a legfelsőbb bíróság elnöke előtt tehet le Donald Trump. A távozó elnök megbízatása ezen a napon ér véget. Ilyenkor a leköszönő államfő már délelőtt családjával együtt elhagyja rezidenciáját, a Fehér Házat, amelynek 132 szobájából néhány óra leforgása alatt eltávolítják a távozó család ingóságait, illetve elhelyezik az érkezőkét, akik az eskütételt követően költöznek be.