Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Új fejezet a kolumbiai béketárgyalásokban

Bejelentette a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillacsoporttal folytatandó béketárgyalások új fejezetét Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, miután a vasárnapi népszavazáson a voksolók hajszálnyi többsége elutasította a kormány és a gerillacsoport között korábban aláírt békeszerződést.

Santos hétfőn este tudatta, hogy ezúttal is Humberto de la Calle fogja vezetni a kormány tárgyaló delegációját. De la Calle a referendum eredményének tükrében korábban felajánlotta a lemondását.

A kolumbia elnök közölte: felkérte a főtárgyalót, hogy lásson hozzá azoknak a fontos kérdéseknek a megvitatásához, amelyek szükségesek minden kolumbiai álmának beteljesüléséhez: a FARC-kal vívott háború lezárásához.

A Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető is megerősítette korábban, hogy a referendum eredménye nem azt jelenti, hogy a békére tett erőfeszítések feleslegessé válnak. A gerillavezér nyomatékosította azt is, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, de eltökélt marad a béke elérésében.

A voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 220 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó, szeptember 26-án megkötött békeszerződést, amelyet négy évnyi, Havannában folytatott tárgyalássorozat előzött meg. A "nem" és az "igen" szavazatok között mintegy 60 ezer voks a különbség a előbbiek javára.

A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a "lehető legszélesebb legitimitást" biztosítsa a már aláírt egyezménynek.

A békeszerződés ellenzői - Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön - úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

Uribe egyebek közt azt követeli, hogy a gerillákat jogi úton vonják felelősségre, és ne tudjanak a politikába belépni. A nagy befolyással rendelkező volt elnök hétfőn kijelentette: "Teljes mértékben hajlandóak vagyunk a párbeszédre. De megvan a hajlandóság a kormány részéről is, hogy figyelemmel hallgasson, és változtasson (a békemegállapodáson)?"

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×