A két alelnökjelölt - szemben a háromszor vitázó elnökjelöltekkel - csak egyszer méri össze tudását és vitakészségét.

Az 57 éves Pence indianai kormányzó és az 58 éves Kaine virginiai szenátor összecsapása helyi idő szerint este kilenc órakor kezdődik, és kilencvenperces lesz. Moderátora a CBS televízió munkatársa, Elaine Quijano, aki Chicago környékén született ugyan, de Fülöp-szigeteki gyökerei vannak - ő lesz az amerikai választási viták történetében az első ázsiai-amerikai műsorvezető.

A vita kilenc tízperces blokkra oszlik majd, minden egyes blokkot a műsorvezető kérdése indít, majd mindkét alelnökjelöltnek két-két perce van a válaszadásra, a fennmaradó időt pedig a műsorvezető az adott téma szélesebb és mélyebb megvitatására használja majd.

Mike Pence, a republikánusok alelnökjelöltje korábban egy évtizedet szolgált képviselőként a szövetségi kongresszusban. Vetélytársa, Tim Kaine jelenleg a szövetségi kongresszus szenátora, korábban virginiai kormányzó, előtte pedig Virginia fővárosának, Richmondnak a polgármestere volt. Betöltötte a Demokrata Országos Bizottság (a Demokrata Párt elnöksége) vezetőjének tisztségét is.

Kiszivárgott sajtóhírek szerint Kaine a republikánus elnökjelölt, Donald Trump gyöngéiről, Pence pedig Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt pályafutásának ellentmondásos részleteiről beszél majd. A politikai elemzők azonban nem számítanak sem heves vitákra, sem sértő odamondogatásokra. A két politikus habitusa, stílusa ugyanis nem ilyen, és az alelnökjelölti vitáknak különben sincs olyan nagy tétjük, mint az elnökjelöltekének. A két alelnökjelölt az ötvenes éveiben jár, veterán politikusnak számít, sőt Kaine szenátort általában unalmasnak, Pence kormányzót pedig túlságosan is visszafogott stílusúnak tartják. Ráadásul a két politikus - bár a kampányban eltérő stílusban politizál - egyes területeken egyet is ért: mindketten hívei a progresszív adózásnak, vagyis annak, hogy a tehetősebbek több személyi jövedelemadót fizessenek, mindketten szigorítanák a fegyvervásárlást és -használatot, és mindketten támogatták Barack Obama amerikai elnök bevándorlásra vonatkozó rendeleteit. Mindketten hívei annak, hogy az illegálisan az országba érkezők ne részesülhessenek amnesztiában, hogy szigorítsák az abortusztörvényeket, és hogy az adócsökkentés általában az egészséges gazdaság előfeltétele.

A két alelnökjelölt ugyanakkor néhány kérdésben a saját elnökjelöltjével sem ért egyet.

Tim Kaine híve a katonai erő alkalmazásának, és annak a 2001 óta érvényben lévő törvénynek, amely felhatalmazást ad a mindenkori amerikai elnöknek arra, hogy katonai erőt alkalmazzon minden olyan csoport vagy szervezet ellen, amelynek köze volt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokhoz. A törvény azonban nemcsak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vagy a tálibok elleni küzdelemre terjed ki, hanem az úgynevezett "társult erőkre" is. Mind a Bush-kormányzat, mind az Obama-adminisztráció több tucatszor e törvényre hivatkozva cselekedett. Kaine szenátor szerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni küzdelemhez szükség volna továbbra is e törvényre, Hillary Clinton azonban ellenzi ezt, mondván, hogy csak erősíti az Iszlám Államot.

Tim Kaine, aki hívő katolikus, személy szerint kifejezetten ellenzi az abortuszt, ám azt vallja: nem az államnak kell diktálnia, hogy egy nő hogyan döntsön. A demokrata párti alelnökjelölt támogatja azt a törvényt is, amely megtagadja a szövetségi anyagi támogatást az abortuszok finanszírozására, kivéve, ha nemi erőszak nyomán következett be a terhesség vagy az édesanya élete veszélyben van. Hillary Clinton visszavonatná ezt a törvényt.

"Személyes véleményem lehet, de támogatni fogom az Egyesült Államok elnökét" - hangsúlyozta a napokban a CNN hírtelevíziónak adott interjújában Tim Kaine.

Mike Pence republikánus alelnökjelölt - Trumppal ellentétben - a csendes-óceáni térség államaival kötött szabadkereskedelmi megállapodás támogatója, kormányzóként aláírta - igaz, a felháborodás nyomán módosította - "a vallásszabadság biztosítása" címen elfogadott törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a melegektől megtagadjanak szolgáltatásokat, ellenzi a melegházasságot, mert szerinte az "tönkreteszi a társadalom szövetét", és megvonná a szövetségi anyagi támogatást attól a civil szervezettől, amely támogatja az abortuszt. Trump, aki ellenzi ugyan a melegházasságot, a melegjogokkal megengedőbb, és bár ellenzi az abortuszt is, de - mint még márciusban, az egyik sajtóértekezletén kifejtette - "a józan észnek megfelelően konzervatív".

Az alelnökjelölti viták az elmúlt évtizedekben inkább színes epizódjai voltak a választási kampányoknak, semmint lényegesen - az elnökjelöltek vitájánál nagyobb mértékben - befolyásolták volna a választók döntéseit. Mindazonáltal a történészek és az elemzők feljegyeztek néhány érdekes és emlékezetes alelnökjelölti összecsapást. Ilyen volt például James Stockdale admirális sokakat meghökkentő mondata. Stockdale az 1992-es elnökválasztási kampányban a függetlenként induló Ross Perot alelnökjelöltje volt, és a vitában azt találta kérdezni: "Ki vagyok én? És miért vagyok itt?".