A diplomata kiemelte: nem egy már meglévő modellt - például Svájcét vagy Norvégiáét - akarja követni Nagy-Britannia az európai kapcsolatai építésében a Brexit után, hanem saját modellt akar kialakítani.

A nagykövet üdvözölte Magyarország támogatását, mint mondta, az ország valódi barátként viselkedett az elmúlt hónapokban.

Kifejtette: most az a feladat, hogy a brit választópolgárok akaratának megfelelően a lehető legjobb tárgyalási pozíciót alakítsák ki. Mindent megtesznek, hogy sikeres legyen a Brexit, a kormány dolgozik a tárgyalási felkészülésen - közölte. Mint mondta, Theresa May brit miniszterelnök egyértelművé tette, hogy minden kérdést át kell gondolni, hogy a legambiciózusabban folytathassák le a tárgyalásokat. A kormányzat jelentősen átalakult, két új minisztériumot hoztak létre, és a változások zökkenőmentes voltak - tette hozzá.

Iain Lindsay hangsúlyozta: mivel mindig is a kereskedelem volt a britek jólétének alapja, ennek a jövőben is így kell lennie, és Nagy-Britannia kiáll a szabadkereskedelem mellett a világban. Az ország kifelé tekintő, magabiztos és globális partner akar lenni a nemzetközi erőfeszítéseket illetően is a béke és biztonság garantálására - mondta.

A nagykövet arra is kitért, hogy a kilépés mellett döntve nem befelé akarnak fordulni vagy más nemzetközi formációkat elhagyni, mert tudják, hogy sikerük alapja az együttműködés is.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke közölte: a Brexittel erős szövetségest veszítünk el az EU-ban, de a kapcsolataink változatlanul szorosak maradnak Nagy-Britanniával az elkövetkező időben. Magyarország sajnálja, de tiszteletben tartja a britek döntését, ahogyan azt a brit kormány is teszi - vélekedett. Kiemelte: úgy tűnik, hogy Brüsszel nem vonta le a következtetéseket, holott a kilépésnek voltak okai ott is.

Bana Tibor, a testület jobbikos alelnöke úgy látja, olyan partnert veszített el Magyarország, amellyel közösen több ügyben is felléphetett volna az unióban. Európa valódi értékközösség, de az EU egyre kevésbé bizonyul annak - fogalmazott.

A képviselő felvetette, hogy mi történik most Skóciában, mire a brit diplomata közölte: ott 2014-ben volt népszavazás a függetlenedésről, a skót nép akkor úgy döntött, hogy Nagy-Britanniában marad, és mivel azt a referendumot generációként egyszeri lehetőségnek nevezték, most egyként lépnek ki az EU-ból, de London mindenben szorosan együttműködik a skót kormánnyal.

Józsa István (MSZP) kifejtette: a kényes világpolitikai helyzet nagyobb felelősséget követel meg az európai politikusoktól annál, mint hogy a brit miniszterelnök népszavazást vessen fel az uniós tagságról. A jó szándékúnak indult brit reformkísérlet tragikus végkifejletet vett, és mára eltűntek a hangadók, akik a leginkább ünnepelték a kiválást, senki nem vállalja a felelősséget - vélte.

A nagykövet válaszában közölte: az, hogy 23 millió ember vett részt ebben a demokratikus gyakorlatban, nem azt mutatja, hogy a referendum hiba lett volna. Arra is emlékeztetett, hogy az "új főnöke" Boris Johnson, vagyis sem ő, sem mások, akik vezető szerepet vállaltak a Brexit- kampányban, nem tűntek el.

A szocialista Legény Zsolt a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok helyzetéről érdeklődött, és azt firtatta, vannak-e no-go zónák az országban. Iain Lindsay elmondta: Theresa Maynek szándékában áll garantálni az uniós polgárok jogainak védelmét Nagy-Britanniában, és ehhez az kell, hogy a britek jogait is óvják az uniós tagállamokban.

A no-go zónákról kijelentette: nincsenek olyan helyek Nagy-Britanniában, ahol a rendőrség, a helyi hatóságok nem tudják betartatni a törvényeket.

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy Nagy-Britannia a demokratikus deficit miatt jutott el oda, hogy népszavazást rendezzen az uniós tagságról, és hasonlóképpen most Magyarország is megkérdezi a saját nemzetét, hogyan tovább.