Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

15 ezer radikálistól tartanak Franciaországban

Mintegy 15 ezer embert tartanak számon radikalizálódás miatt Franciaországban - közölte vasárnap Manuel Valls francia miniszterelnök.

A kormányfő megismételte, hogy példanélküli a terrorfenyegetettség az országban.

"Úgy tekinthetjük, és érzékelem a számok erejét, hogy megközelítőleg 15 ezer embert tartunk számon azért, mert a radikalizálódás útjára lépett" - fogalmazott a miniszterelnök az Europe1 kereskedelmi rádiónak és az I-télé hírtelevíziónak adott interjúban.

A kormányfő nem pontosította, hogy ezek az adatok a titkosszolgálatoktól vagy a szociális szervektől származnak.

A hatóságok korábban azt közölték, hogy a titkosszolgálatok megközelítőleg 10 ezer olyan emberről tudnak, akik iszlamista körökhöz tartoznak vagy azokkal kapcsolatot tartanak fent.

Manuel Valls elmondta, hogy ezenfelül mintegy 300 olyan embert tartanak fogva, akik közvetlen kapcsolatban állnak terrorhálózatokkal.

Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter egy vasárnapi interjúban azt közölte, hogy a 188 francia börtönben 1400 radikálisnak tekintett embert tartanak fogva, közülük 325-öt terrorizmussal kapcsolatban gyanúsítottak meg, s 80 százalékuk még ítéletre vár.

"Hétszáz francia vagy francia lakhellyel rendelkező dzsihadista harcol jelenleg Irakban és Szíriában" - emlékeztetett a miniszterelnök. Köztük 275 nő és több tucat fiatalkorú is található - tette hozzá.

Az iraki és szíriai harcokban a kormányfő tájékoztatása szerint eddig 196 francia dzsihadista vesztette életét az iszlamisták oldalán.

Franciaországban az elmúlt másfél hónapban három olyan dzsihadista merényletet hajtottak végre, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalt. Közülük a legtöbb áldozattal a július 14-i nizzai támadás járt, amelyben 87-an vesztették életüket. Tavaly 147-en haltak meg terrorcselekményekben az ország területén.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×