Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Meghalt az üzbég vezető

Elhunyt pénteken a 78 éves Iszlam Karimov üzbég elnök - jelentette be az üzbég kormány és a parlament közös közleményében.

A dokumentum szerint Savkat Mirzijajev miniszterelnököt jelölték ki a Karimov temetésének megszervezéséért felelős bizottság vezetőjének. Karimovot szombaton, muszlim hagyományok szerint temetik el szülővárosában, Szamarkandban.

A pénteki hivatalos bejelentés előtt ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy a múlt szombaton agyvérzést kapott politikus életben van-e.

Mindig újraválasztották

Az üzbég nemzetiségű Iszlam Abduganyijevics Karimov 1938. január 30-án született Szamarkandban. Gépészmérnöki képesítését a közép-ázsiai műszaki főiskolán, közgazdász oklevelét a taskenti népgazdasági főiskolán szerezte, később a közgazdasági tudományok kandidátusa is lett.

1960-ban kezdett dolgozni a taskenti Mezőgazdasági Gépgyárban mestersegédként, majd a Cskalov nevét viselő Repülőgép-ipari Termelési Egyesülésben volt konstruktőr, később főmérnök. 1964-ben belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP), s ezután a szokásos apparatcsik-karriert futotta be.

Dolgozott az üzbég tervhivatalban szakértőként, osztályvezetőként, végül elnökhelyettesként, 1983-ban a köztársasági kormány pénzügyminisztere, majd miniszterelnök-helyettese lett. 1986-ban megválasztották a kaska-darjai területi pártbizottság első titkárává, Rafik Nyisanov felmentése után, 1989. június 23-án pedig az Üzbég Kommunista Párt első titkárává. 1990. július 14-én, a XXVIII. pártkongresszuson tagja lett az SZKP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának is, 1991-től tagja volt a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusának.

A Mihail Gorbacsov elleni sikertelen puccskísérlet után, 1991. augusztus 23-án lemondott a kommunista pártban viselt tisztségeiről. Miután az Üzbég Kommunista Párt átalakult a Független Üzbegisztán Népi Demokratikus Pártjává, 1991. szeptember 14-étől átvette a szervezet vezetését.

1990. március 31-én Üzbegisztán Legfelsőbb Tanácsa - elsőként a szovjet tagállamok közül - Karimovot választotta meg köztársasági elnökké. Az év novemberében a taskenti parlament feloszlatta a minisztertanácsot, melynek feladatait az elnök mellé rendelt miniszteri kabinet vette át, melyet Karimov vezetett. Üzbegisztán 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét, államfője Karimov lett, akit az 1991. december 29-i elnökválasztáson a szavazók 86 százaléka megerősített tisztségében.

Karimovot azóta is mindig újraválasztották, legutóbb 2015-ben, jóllehet külföldi megfigyelők szerint e szavazások nem feleltek meg a demokratikus választások ismérveinek. A kerek arcú, barátságos megjelenésű, de zord tekintetű elnök vaskézzel irányította a muszlim többségű közép-ázsiai országot: felszámolta az ellenzék minden formáját, betiltotta a politikai pártokat, a független tömegtájékoztatási eszközöket. A kezdetektől fogva keményen lecsapott az iszlám fundamentalistákra, mert attól tartott, hogy destabilizálhatják az országot és a térséget, de ezt arra is felhasználta, hogy elnémítsa az őt bíráló hangokat. Az iszlamista erőkkel történt leszámolás 2005-ben felkelést robbantott ki Andizsánban, melynek leverése során több száz civilt is meggyilkoltak a biztonsági erők. Az emberi jogi szervezetek szerint Üzbegisztánban gyakoriak a kínzások és a rendőri kegyetlenkedések. Karimov lánya, Gulnara sokáig igen befolyásosnak számított Üzbegisztánban, de egyes hírek szerint évek óta házi őrizetben tartják gazdasági visszaélései miatt.

A 27 milliós Üzbegisztán hatalmas szénhidrogénkészletekkel rendelkezik, gazdasága mégsem fejlődik. A külföldi beruházókat elriasztja a korrupció és a strukturális reformok halogatása.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×