Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Meghalt az üzbég vezető

Elhunyt pénteken a 78 éves Iszlam Karimov üzbég elnök - jelentette be az üzbég kormány és a parlament közös közleményében.

A dokumentum szerint Savkat Mirzijajev miniszterelnököt jelölték ki a Karimov temetésének megszervezéséért felelős bizottság vezetőjének. Karimovot szombaton, muszlim hagyományok szerint temetik el szülővárosában, Szamarkandban.

A pénteki hivatalos bejelentés előtt ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy a múlt szombaton agyvérzést kapott politikus életben van-e.

Mindig újraválasztották

Az üzbég nemzetiségű Iszlam Abduganyijevics Karimov 1938. január 30-án született Szamarkandban. Gépészmérnöki képesítését a közép-ázsiai műszaki főiskolán, közgazdász oklevelét a taskenti népgazdasági főiskolán szerezte, később a közgazdasági tudományok kandidátusa is lett.

1960-ban kezdett dolgozni a taskenti Mezőgazdasági Gépgyárban mestersegédként, majd a Cskalov nevét viselő Repülőgép-ipari Termelési Egyesülésben volt konstruktőr, később főmérnök. 1964-ben belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP), s ezután a szokásos apparatcsik-karriert futotta be.

Dolgozott az üzbég tervhivatalban szakértőként, osztályvezetőként, végül elnökhelyettesként, 1983-ban a köztársasági kormány pénzügyminisztere, majd miniszterelnök-helyettese lett. 1986-ban megválasztották a kaska-darjai területi pártbizottság első titkárává, Rafik Nyisanov felmentése után, 1989. június 23-án pedig az Üzbég Kommunista Párt első titkárává. 1990. július 14-én, a XXVIII. pártkongresszuson tagja lett az SZKP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának is, 1991-től tagja volt a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusának.

A Mihail Gorbacsov elleni sikertelen puccskísérlet után, 1991. augusztus 23-án lemondott a kommunista pártban viselt tisztségeiről. Miután az Üzbég Kommunista Párt átalakult a Független Üzbegisztán Népi Demokratikus Pártjává, 1991. szeptember 14-étől átvette a szervezet vezetését.

1990. március 31-én Üzbegisztán Legfelsőbb Tanácsa - elsőként a szovjet tagállamok közül - Karimovot választotta meg köztársasági elnökké. Az év novemberében a taskenti parlament feloszlatta a minisztertanácsot, melynek feladatait az elnök mellé rendelt miniszteri kabinet vette át, melyet Karimov vezetett. Üzbegisztán 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét, államfője Karimov lett, akit az 1991. december 29-i elnökválasztáson a szavazók 86 százaléka megerősített tisztségében.

Karimovot azóta is mindig újraválasztották, legutóbb 2015-ben, jóllehet külföldi megfigyelők szerint e szavazások nem feleltek meg a demokratikus választások ismérveinek. A kerek arcú, barátságos megjelenésű, de zord tekintetű elnök vaskézzel irányította a muszlim többségű közép-ázsiai országot: felszámolta az ellenzék minden formáját, betiltotta a politikai pártokat, a független tömegtájékoztatási eszközöket. A kezdetektől fogva keményen lecsapott az iszlám fundamentalistákra, mert attól tartott, hogy destabilizálhatják az országot és a térséget, de ezt arra is felhasználta, hogy elnémítsa az őt bíráló hangokat. Az iszlamista erőkkel történt leszámolás 2005-ben felkelést robbantott ki Andizsánban, melynek leverése során több száz civilt is meggyilkoltak a biztonsági erők. Az emberi jogi szervezetek szerint Üzbegisztánban gyakoriak a kínzások és a rendőri kegyetlenkedések. Karimov lánya, Gulnara sokáig igen befolyásosnak számított Üzbegisztánban, de egyes hírek szerint évek óta házi őrizetben tartják gazdasági visszaélései miatt.

A 27 milliós Üzbegisztán hatalmas szénhidrogénkészletekkel rendelkezik, gazdasága mégsem fejlődik. A külföldi beruházókat elriasztja a korrupció és a strukturális reformok halogatása.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×