eur:
402.64
usd:
349.15
bux:
95317.22
2025. június 16. hétfő Jusztin

Migrációs hullám: Dánia és Svédország bekeményít

Dánia és Svédország további szigorításokat tervez a migrációs hullám megfékezésére.

Mindkét skandináv ország arra törekszik, hogy megelőzze a menedékkérők tavalyi rekordszámú beáramlásának a megismétlődését, megnyugtatva ugyanakkor saját állampolgárait, hogy emiatt nem kell tartaniuk a jóléti állam által biztosított életszínvonaluk romlásától.

A legutóbb bevezetett jogszabályi szigorítások eredményeként már eleve csökkent az e két országra nehezedő migrációs nyomás. A dán parlament az év elején az ellenzéki szociáldemokraták támogatásával megszavazta a menekültjogi törvény módosítását a kisebbségben kormányzó jobbközép kormány javaslatára.

A módosítások bevallott célja, hogy Dánia kevésbé legyen vonzó a menedékjogi kérelemért folyamodók számára. A törvény szerint a hatóságok elkobozhatják a 10 ezer dán koronát (1340 eurót) meghaladó készpénzt és az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, megszigorítják a családegyesítés feltételeit (az eljárás idejét egyről három évre emelték), és rövidítik a tartózkodási engedélyek időtartamát. E korlátozások révén már eddig is megcsappant a menedékkérelmek száma: tavaly még 21 300, az idei esztendő első hét hónapjában viszont már csak 5305 volt.

A szigorítás azonban itt még nem ért véget. Koppenhágában kedden bejelentették: olyan törvényt fognak kidolgozni, amely felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy válságos időben a menedékkérőket már a határon visszafordítsák.

Svédországban is új szabályozás lépett életbe július 20-án. Ennek értelmében a hatóságok a következő három évben csak ideiglenes tartózkodási engedélyeket adhatnak ki a menekülteknek, illetve a családegyesítést is korlátozzák. A szigorítás mindazokra vonatkozik, akik 2015. november 24-ét követően adták be menedékkérelmüket Svédországban (kivételt képeznek az uniós tagállamok között kvóták alapján elosztott menedékkérők). Emberjogi szervezetek élesen bírálták az új menekültügyi szabályozást.

A 9,8 milliós Svédország tavaly 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság számához viszonyítva a legtöbbet. Ylva Johansson munkaügyi miniszter ugyanakkor nemrég méltatlankodva szólt az "aránytalanságokról", panaszolva, hogy tavaly Svédországnak kellett befogadnia az Európai Unió területére szülők kísérete nélkül beutazó kiskorúak negyven százalékát. A svéd balközép kormány kedden kilátásba helyezte, hogy csökkenti a szülők nélkül érkező kiskorúak ellátására a helyhatósági szerveknek nyújtott anyagi támogatást.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Oroszország öt éven belül képessé válhat arra, hogy támadást indítson a NATO ellen, ezért a nyugati szövetség vezetői várhatóan a június végi, hágai csúcstalálkozójukon megállapodnak abban, hogy GDP-jük 5 százalékára emelik katonai kiadásaikat, hogy féken tarthassák ezt a fenyegetést. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő reagált a NATO terveire.

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Az iráni háború megütötte a forintot, de a héten még az amerikai jegybank is belerúghat egyet

Az iráni háború megütötte a forintot, de a héten még az amerikai jegybank is belerúghat egyet

A múlt héten az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások némileg csalódást keltő eredménnyel zárultak, miközben a hét közepe után már egyre sűrűsödtek az olyan hírek, amelyek a közel-keleti helyzet gyors romlása felé mutattak. Pénteken aztán Izrael megtámadta Iránt, amelynek hatására a befektetők a biztonságos eszközök felé vették az irányt. Ezen a héten minden bizonnyal a közel-keleti háború fogja mozgatni a piacokat, azonban adat fronton is izgalmas hetünk lesz. Amerikai, brit, japán és kínai kamatdöntés is érkezik olyan helyzetben, amikor bármelyik pillanatban a feje tetejére állhatnak a makrogazdasági kilátások. Emelett pedig egy fontos ECOFIN ülés is lesz pénteken, amelyen nagyon fontos energetikai és kereskedelmi kérdések is előkerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×