eur:
407.5
usd:
386.64
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő

Újrázna Merkel?

Angela Merkel német kancellár várhatóan pártja, a jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) decemberi kongresszusán jelenti majd be, hogy a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag) választáson elindul a kormányfői tisztségért - írta hétfőn a Bild című német lap.

A Bild szerint nem kétséges, hogy a kancellári tisztséget 2005 óta betöltő politikus a következő ciklusban is kormányfő akar maradni, és "szinte biztos", hogy szándékát a CDU december eleji esseni kongresszusán jelenti be.

Azért éppen akkor, mert nem tehet másként. Ugyanis a CDU-t 2000 óta vezető politikus attól tart, hogy a menekültpolitikája körüli elégedetlenség miatt a kongresszus gyenge eredménnyel erősíti meg pártelnöki tisztségében. Ha viszont az elnökválasztás előtt bejelenti, hogy továbbra is igényt tart a kancellári tisztségre, jelentősen jobb lehet az eredmény, mert aki nem szavaz rá, rontja a CDU esélyeit a Bundestag-választáson, és ennek a körülménynek "fegyelmező hatása" van - mondta a Bildnek a párt elnökségének egy meg nem nevezett tagja.

Azonban az is tény, hogy az indulási szándék bejelentése előtt meg kell beszélni az ügyet Horst Seehoferrel, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, mert a valószínűleg 2017 szeptemberében tartandó Bundestag-választáson a CDU/CSU pártszövetség győzelméhez az is szükséges, hogy a CSU teljes erővel támogassa a CDU-s kancellárjelöltet, és megszerezze a szavazatok több mint 50 százalékát Bajorországban.

Viszont a CSU bázisában Angela Merkel nagyon népszerűtlen - tette hozzá a Bild, kiemelve: több CSU-s Bundestag-képviselő közölte a párt belső fórumain, hogy nem hajlandó Merkelt ábrázoló választási plakátokkal kampányolni, és a CSU vezetésében egyesek arról "álmodnak", hogy a párt saját kancellárjelölttel vág neki a Bundestag-választásnak.

Horst Seehofer a CSU-n belüli ellenállás miatt nem támogatja, hogy Angela Merkel korán bejelentse indulási szándékát, és ezt el is mondta neki egy négyszemközti megbeszélésen még nyár előtt. Szerinte ki kell várni, hogy folytatódik-e a csökkenés a CDU választói támogatottságában a tartományi választásokon, illetve az országos felmérésekben - írta a Bild.

Most a németek 42 százaléka támogatja, hogy továbbra is Angela Merkel legyen a kancellár, ami ugyan visszaesés a tavaly novemberi 45 százalékhoz képest, de jelentősen meghaladja a CDU/CSU országos választói támogatottságát - tették hozzá.

A CDU/CSU a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, támogatottsága felmérések szerint jelenleg a 30-35 százalék közötti sávban van.

A következő Bundestag-választásig öt tartományban tartanak helyi törvényhozási választást. Szeptember 4-én Mecklenburg-Elő-Pomerániában, szeptember 18-án Berlinben, 2017 márciusában Saar-vidéken, májusban pedig Schleswig-Holsteinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában.

A CDU Mecklenburg-Elő-Pomerániában a legutóbbi felmérés alapján a szavazatok 22 százalékára számíthat, a legutóbbi, 2011-ben tartott választáson 23 százalékos eredményt ért el. A párt Berlinben 17 százalékon áll, s 2011-ben 23,3 százalékot szerzett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×