Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
329.31
bux:
111141.63
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Merkel kitart a menekültpolitikája mellett

Kiállt az elmúlt hónapokban követett menekültpolitikája mellett vasárnap Angela Merkel, és élesen bírálta azokat az európai országokat, amelyek kijelentik, hogy nem fogadnak be muszlim menekülteket. A német kancellár az ARD televíziónak adott interjújában ragaszkodott a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszerhez is.

A német közszolgálati tévé Tudósítás Berlinből című műsorában Merkel reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagjai megegyezésre jutnak majd a migrációs válságból adódó, megoldásra váró kérdésekről, köztük arról, miképp osszák el igazságosan a menedékkérőket az unió 28 tagországa között.

"A maga részét mindenkinek meg kell tennie" - mondta -, ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes országok kevesebb migránst fogadjanak be, ha ehelyett pénzügyileg nagyobb szerepet vállalnak.

A megoldás mikéntjének kérdésében van "néhány ország, amely nem annyira akar ebben részt venni, és mások, akik nyitottak" - mondta a Német Kereszténydemokrata Uniót (CDU) vezető politikus.

"Az azonban nem fog menni - hangsúlyozta -, hogy egyes országok kijelentik, hogy egyáltalán nem akarunk muszlimokat az országunkban. Függetlenül attól, hogy az humanitárius szempontból szükséges-e vagy sem." Erről továbbra is beszélni kell - mondta.

Az EU és Törökország által kötött menekültügyi megállapodást minden partnerország helyesnek és fontosnak nevezte - fűzte hozzá Merkel, aki az elmúlt napokban az EU számos kételkedő állam- és kormányfőjével folytatott tárgyalásokat.

A kancellár kijelentette, hogy a törökországi puccskísérletet követő fejlemények ellenére folytatni kell Ankarával a tárgyalásokat.

"Ha az emberek nem beszélnek egymással, hanem mindig csak egymásról, az a diplomáciában a legtöbb esetben semmilyen különösebben jó eredményre nem vezet" -fogalmazott.

A tárgyalások és az újabb és újabb találkozók a török politikusokkal fontosak - mondta, mindazonáltal nem tett említést egy esetleges törökországi látogatásáról.

Merkel jogosnak mondta, hogy a török vezetés elvárta a puccs elítélését. Másfelől örömét fejezte ki afelett, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hajlandó beszélni arról, hogyan bánjanak a puccs után bebörtönzött emberekkel.

A kancellár, akinek a török származású német állampolgároktól nagyobb lojalitást sürgető kijelentését sok bírálat érte az elmúlt napokban, most kifejtette, abból indul ki, "hogy a Törökországban kialakult konfliktust, nem (...) szabad Németországba behurcolni".

Szavaival nyilvánvalóan arra utalt, hogy a július 15-i törökországi puccskísérlet óta feszültségek keletkeztek a németországi török közösségen belül Erdogan elnök, illetve a puccsért Erdogan által felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónok hívei között.

A CDU élén álló Merkel az ARD-nek adott tv-interjúban továbbra is nyitva hagyta azt a kérdést, hogy versenybe száll-e újra a kancellári címért a jövő év őszén esedékes szövetségi választásokon. Ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy "a megfelelő időben" meghozza az erre vonatkozó döntést.

A dpa német hírügynökség előzőleg kormányzati és pártkörökre hivatkozva azt írta, hogy Merkel legkorábban a december eleji esseni pártkongresszuson ismerteti döntését, míg a Der Spiegel című hetilap arról számolt be, hogy csak 2017 tavaszán van kilátás erre.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
„A most bejelentett lakossági mellett egy újabb energiatároló programon dolgozunk” - exkluzív interjúnk Czepek Gábor miniszterhelyettessel

„A most bejelentett lakossági mellett egy újabb energiatároló programon dolgozunk” - exkluzív interjúnk Czepek Gábor miniszterhelyettessel

Az atomenergia, a napenergia és az energiatárolás összehangolt fejlesztése hozhatja meg Magyarország számára a stratégiai áttörést a 2030-as évek elejére – mondta a Portfolio-nak Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes. Kiemelte, a kormány célja az eredeti tervekhez képest háromszor akkora energiatárolói kapacitás kiépítése az évtized végére, ennek eléréséhez pedig egy ipari energiatárolói programon dolgoznak, amelynek részletei tavasszal érkezhetnek. Az interjúból az is kiderül, hogy ezzel párhuzamosan zajlik az SMR-technológiák hazai alkalmazásának előkészítése, miközben, mint mondta, gáz fronton egyértelmű, hogy a hosszú távú orosz szerződés nélkül Magyarországot biztonságosan ellátni fizikailag nem lehet, ez jelenti a magyar gázellátás alapját és a fogyasztás több mint felét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×