Infostart.hu
eur:
378.05
usd:
320.55
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Menedékjogot kért egy török katonai parancsnok az Egyesült Államokban

Menedékjogot kért az Egyesült Államokban egy török katonai parancsnok - közölték a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó amerikai illetékesek.

Két névtelenül nyilatkozó tisztségviselő azt mondta, hogy a török katonatiszt Virginiában, a NATO norfolki főhadiszállásán teljesített szolgálatot. Nem fedték fel sem a kilétét, sem a rangját, de Törökország washingtoni nagykövetségének egyik név nélkül nyilatkozó diplomatája azt mondta, hogy a török haditengerészet egyik ellentengernagya, Mustafa Ugurlu nem volt hajlandó visszatérni hazájába, miután a múlt hónapban a Törökországban elfogatási parancsot adtak ki ellene. Ugurlu július 22-én egyesült államokbeli bázisán hagyta jelvényeit és személyi okmányait, és azóta senki se tud róla semmit.

Eddig sosem fordult elő, hogy török katonai parancsnok menedékjogot kért volna az Egyesült Államokban. A Reuters az esetet a július 15-i törökországi puccskísérlettel hozza összefüggésbe.

A 246 halálos áldozatot követelő puccskísérlet után tömeges tisztogatások kezdődtek a török hadseregnél, a rendőrségnél, a szakszolgálatoknál és az állami apparátusban. Az al-Arabíja hírtelevízió híradása szerint a katonai tábornoki kar tagjainak csaknem harmadát vették őrizetbe.

A török tiszt menedékkérése tovább ronthat a két NATO-beli szövetséges ország, az Egyesült Államok és Törökország kapcsolatain, amelyek amúgy is feszültek amiatt, hogy Washington nem hajlandó kiadni Ankarának az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot, akit Recep Tayyip Erdogan török államfő a hatalomátvételi kísérlet kitervelésével vádol.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×