eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Cameron bevándorlási engedményeket kért Merkeltől a népszavazás előtt

David Cameron volt brit miniszterelnök az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás előtt nem sokkal megpróbálta rávenni Angela Merkel német kancellárt egy olyan nyilatkozat támogatására, amelyben Berlin, Párizs és az Európai Unió más vezetői engedményeket helyeztek volna kilátásba az unión belüli szabad mozgás alapelvében arra az esetre, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad.

A BBC televízió szombaton ismertetett, kormányforrásokból származó értesülése szerint Cameron telefonon hívta Merkelt a referendum előtti napokban, amikor már látszott, hogy a választók egyre nagyobb számban támogatják a kilépést.

A brit kormányfő, aki a népszavazás után lemondott, azt kérdezte a német kancellártól, hogy támogatna-e egy olyan közös nyilatkozatot, amely mentességeket adna Londonnak az EU-állampolgárok szabad mozgását biztosító alapelv érvényesítésében.

A Downing Street elképzelése szerint a közös nyilatkozathoz Merkel, Francois Hollande francia elnök és a többi EU-tagállam vezetői mellett Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is nevét adta volna.

A brit kormány azonban később elvetette ezt a kezdeményezést, abból a megfontolásból, hogy a közös nyilatkozat megszervezését a kilépést pártoló kampány vezetői a gyengeség jeleként állítanák be.

A BBC értesülése szerint a kezdeményezés valószínűleg eleve kudarcra volt ítélve, mivel az idézett források szerint a referendum utáni EU-csúcson Merkel határozottan leszögezte Cameronnak, hogy az EU-n belüli szabad mozgás alapelvében nincs mód kompromisszumra.

A Brexitet, vagyis az EU-ból való kilépést pártoló kampánycsoport elsődleges kampánytémája a bevándorlás volt, fő érve pedig az, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként nem tudja korlátok közé szorítani az uniós társállamokból betelepülők számát.

A népszavazáson a Brexit-tábor győzött 51,9 százalékos többséggel.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×