A britek valójában nem egyszerűen az uniós tagságról szavaztak múlt héten, hiszen a kampány sok belpolitikai kérdést is belevont a témába – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző.
„Nagyon sok statisztika mutatja azt a társadalmi széttagoltságot, ami most az Egyesült Királyságot jellemzi. Nagyon sok olyan problémára adtak ezzel a szavazással választ, vagy fejezték ki az elégedetlenségüket, mely problémák évtizedek óta gyűrűznek.
Az egyik kedvenc érve a Brexit mellett kampányolóknak, hogy majd a nemzeti egészségügyi kasszába fizetik be az uniós hozzájárulást, és ahelyett, hogy elköltenék Brüsszelre, inkább otthon a kórházakra fordítják.
Ez gyakorlatilag egy vizitdíj jellegű szavazás – ilyen érvekkel ez a szavazás nem csak az EU-ról szólt. Sőt mindent megtettek, hogy egyéb érzelmi okok mellett felsorakoztassák a szavazókat, és ez sikerült” - mondta Feledy Botond.
Most a briteknek és az Európai Uniónak is van két-három hónapja, hogy felkészüljön: mi a tárgyalási pozíciója, és ki fogja azt letárgyalni?
„Juncker szavai mögött még van egy intézményközi háború is, hiszen az Európai Tanács most azért a hatáskörért csatázik, hogy ki vezesse ezt a tárgyalást. Az 50. cikkely ad lehetőséget arra, hogy az Európai Tanács fő tárgyalót nevezzen ki” - fogalmazott a külpolitikai elemző.
Skócia függetlenségi törekvéseiről Feledy Botond azt mondta: ehhez nem elég egy népszavazás, Európa jóváhagyására is szükség lenne.
„Skócia önállóságához nemcsak az kell, hogy ők megszavazzák és London elengedje őket, hanem az is, hogy a szuverenitásukat elismerje a többi szuverén állam. Nem biztos, hogy ez diadalmenet lesz. Rengeteg ország van, ahol hasonló elszakadási problémákkal küzdenek – Belgiumot is ide sorolhatjuk - és lehet, hogy ezt nem fogják támogatni. Ez nagyon kockázatos pillanat a skótoknak” - közölte az elemző.
Feledy Botond szerint Nagy-Britannia egysége az elmúlt száz évben nem volt olyan bizonytalan, mint napjainkban.
Az Egyesült Államokban kiegyenlítetté vált a szavazatszerző küzdelem, így elképzelhető, hogy az elnökségért folyó versenyben az nyer, aki jobban lereagál egy rendkívüli eseményt. A globalizáció vesztesei, vagy azok, akik kékgalléros munkából már nem tudnak úgy megélni, mint évtizedekkel korábban, a politikai elit ellen fordultak - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző.
„Nem biztos, hogy Trumpot kedvelik, de sokkal jobban utálják annál Washingtont, és nem biztos, hogy a Brexitet akarták, de sokkal jobban utálják a brit politikai elitet ahhoz, minthogy ne szavaztak volna ezeken a választásokon” - fogalmazott az elemző.
Az Egyesült Államokban is a mozgósítható tartalékot próbálja megszólítani a demokrata és republikánus párt. Ráadásul a korábbiakhoz képest kiegyenlített lett a technikai háttér is – mondta Feledy Botond.
„Amikor bekopog egy önkéntes Buffalóban, hogy szavazásra kérje az adott polgárt, akkor tudni fogja, hogy van-e vadászengedélye és milyen egyesület tagja. Minden nyilvános adatot ismerhetnek róla és azt is, hogy korábban elment-e szavazni vagy sem, vagy mit mondott az önkénteseknek. Ehhez csak egy telefonapplikáció szükséges – ilyen szinteken fog eldőlni a kampány. A csapatok mozgósítása a konkrét területen és városban, az ajtók előtt” - véli Feledy Botond.
A jelöltek között végül akár az is dönthet, hogy melyikük hogyan reagál le egy rendkívüli eseményt – tette hozzá a külpolitikai elemző.
„Ebből a szempontból az orlandói merénylet volt nagyon tanulságos. Amikor a homoszexuális bárban elkövették a merényletet, először úgy tűnt, hogy az Iszlám Állam miatt történt, aztán kiderült, hogy személyes indíttatás állt mögötte. Elképesztő módon változtak a narratívák és mindenki megpróbálta a maga pecsenyéjét megsütni. Ilyen alkalmak lesznek azok, amikből talán valaki egyszer majd ki tud jönni nagyon erős győztesként, de ez most nem történt meg” - hangsúlyozta Feledy Botond.
Ilyen esemény lehet akár terrorcselekmény, akár természeti katasztrófa, vagy külföldön állomásozó amerikai erők ellen elkövetett merénylet is – mondta Feledy Botond, emlékeztetve: Hillary Clinton Bengáziban elkövetett bakija a mai napig nem merült feledésbe.