Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla

"Súlyos következményekkel jár a britek kilépése"

A brüsszeli lapok szombati elemzései szerint súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog járni Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, az okozott károkat azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni.

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie.

A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.

A cikk szerint a Brexit káros hatással lesz az EU kohéziójára, magabiztosságára és nemzetközi hírnevére, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a britek távozása meggyengíti a liberális politikai és gazdasági rendet.

A britek kilépésének negatív következményeiről írt szombaton a Politico brüsszeli hírportál is, amely szerint a Brexit okozta sokk gazdasági zavarokat válthat ki Európa-szerte, és destabilizálhatja az euróövezetet. A cikk szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy soha nem szabad alábecsülni az Európai Uniót egyben tartó politikai akarat erejét.

Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján Nagy-Britannia bármikor is köteles lenne bejelenteni a kilépési szándékát az Európai Unióból, az uniós vezetők kizárólag politikai nyomásgyakorlást alkalmazhatnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen - olvasható az EUObserver brüsszeli hírportál friss cikkében.

Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát, amelynek lakossága az EU-ból való távozás mellett döntött az egy nappal korábbra kiírt referendumon. Ehhez azonban a brit kormánynak először hivatalosan be kellene jelenteni az ország kilépési szándékát, ami - egyelőre úgy tűnik -, hogy akár októberig is várathat magára.

Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora azt mondta az EUObservernek, hogy maga a népszavazás semmiképpen nem tekinthető hivatalos értesítésnek. Pieter Cleppe, az Open Europe kutatóintézet szakértője szerint pedig nincs semmilyen jogi eszköz arra, hogy "kirúgjanak" egy országot az Európai Unióból.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×