Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Brexit után jön a Dexit?

Egyre több dán, immár a lakosság több mint 40 százaléka szeretné, ha Nagy-Britanniához hasonlóan hazájában is népszavazást tartanának az európai uniós tagságról - derült ki egy szerdán közzétett közvélemény-kutatásból.

A felmérést az Epinion kutatócég készítette és a DR dán közszolgálati adó ismertette.

Az 1215 megkérdezett 42 százaléka mondta azt, hogy szükség lenne referendumra az EU-tagságról, ez öt százalékpontos emelkedés az előző, februári adatokhoz képest.

A május 17. és 24. között végzett közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság 44 százaléka támogatja az ország tartós uniós tagságát, míg 37 százalék kilépne a 28-ak táborából. A többi megkérdezett bizonytalan ebben.

Az 5,5 millió lakosú Dánia - Nagy-Britanniával és Írországgal együtt - 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, de a szkeptikusabb tagországok közé tartozik, és szuverenitása elvesztésétől tartva igyekszik kimaradni az uniós szerződések bizonyos részeiből.

A Lars Lokke Rasmussen vezette jobbközép kormánynak nincs arra vonatkozó terve, hogy népszavazást írjon ki az esetleges kilépésről.

Nagy-Britanniában június 23-án tartanak referendumot az EU-tagságról. David Cameron brit miniszterelnök egy hétfői nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy egy pokolgép pusztító erejével hatna a brit gazdaságra, ha országa a népszavazás eredményeként távozna az EU-ból.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×