Infostart.hu
eur:
378.34
usd:
320.92
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
57 kilométer a föld alatt - Ilyen a világ leghosszabb alagútja belülről

57 kilométer a föld alatt - Ilyen a világ leghosszabb alagútja belülről

A világ leghosszabb, 57 kilométeres vasúti alagútját nyílt meg ma (szerdán) Svájcban. Az Alpok alatt húzódó alagúton elsőként áthaladó vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül.

A Szent Gotthard-alagút ünnepélyes felavatásán a Svájci Szövetségi Tanács mellett számos európai vezető, köztük Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Matteo Renzi olasz miniszterelnök, valamint a politikai és a gazdasági élet sok kiválósága is részt vett. A politikusok ki is próbálták az alagutat, melyet előtte megáldott egy katolikus pap, egy protestáns lelkész, egy rabbi és egy imám is.

Az Alpok alatt húzódó alagúton elsőként áthaladó vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül. Ezzel a szimbolikus gesztussal köszönte meg a svájci kormány és a vasúttársaság a lakosságnak, hogy adójával és majdnem negyedszázaddal ezelőtti népszavazási döntésével lehetővé tette az építkezést.

Alexander Dobrindt német szövetségi közlekedési miniszter "az országok közötti közlekedés történelmi jelentőségű projektjének" nevezte az Alpoktól északra és délre elterülő ipari központokat és településeket összekötő alagutat.

57,1 kilométeres hosszával a Szent Gotthárd-alagút a világ leghosszabb vasúti alagútja. Ugyanis az eddigi csúcstartók, a Csalagút 50,5 kilométeres, a Japánban lévő Szeikain-alagút pedig 53,8 kilométer hosszú.

A kizárólag Svájc által finanszírozott beruházás összköltsége elérte a 10,9 milliárd eurót, azaz a 3,5 ezer milliárd forintot. Szintén csak összehasonlításképpen: 2012-ben ennyibe került a londoni olimpia is.

Az építési munkálatok 17 évig tartottak, napi 24 órában, három nyolcórás műszakban. Több mint 2600-an dolgoztak az építésen, közülük kilencen vesztették életüket a munkálatok során.

Összesen 13,3 millió köbméter földet ástak ki, ötször annyit, mint a Gízai piramisoknál.

A tervek szerint naponta 50 személyvonat megy át az alagúton. Átlagosan 20 perc alatt teszik majd meg az 57,1 kilométeres távot.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×