Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Milliárdos kárt okoz az európai szállítóvállalatoknak a migráció

Milliárdos kárt okoz az európai szállítóvállalatoknak a migráció

Szerdán kezdődött Londonban a Páneurópai Szállitásbiztonság és a Migráció elnevezésű konferencia. A nyitónapon felszólalók között volt Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki nagy érdeklődéssel fogadott előadásában ismertette az Európába beáramló migránstömegek feltartóztatására kidolgozott magyar elképzeléseket, így Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos tervezetét.

Óriási kárt okoz Európában a közúti szállítást feltartóztató migránstömegek megjelenése, és a beözönlésük miatt szükségessé vált határellenőrzés forgalomlassító hatása. Nagy-Britannia is milliárdos kárt szenved, hiszen a Csatorna alagút franciaországi oldalán összeverődött migránstábor lakói minden úton-módon igyekeznek felszökni a teherautókra, már kilométerekkel a Csalagút bejárata előtt megtámadják a kamionokat. Magyar teherautó-sofőrök is kerülnek emiatt bajba.

Milliárdos kárt okoz az európai szállítóvállalatoknak a migráció

A problémáról készült Morgan-Stanley szakértői kimutatás szerint a magyar szállítmányozás kára szintén jelentős, hiszen a magyarországi cégek, például a gépkocsigyárak számára hallatlanul fontos, hogy időben és akadálytalanul eljuttassák a kész árut a megrendelőhöz. S eközben a migráció miatt egyre több ország kényszerül szigorúbb határellenőrzésre, forgalomlassításra.

Magyarország a határkerítés megépítése, majd a migrációt előmozdító kvótarendszer elutasítása következtében, jó ideje a figyelem középpontjába került, amit Kovács Zoltán kormányszóvivő azért tart jelentős fejleménynek, mert így gyakrabban és nagyobb súllyal mondható el, miként vélekedik Budapest a népvándorlás feltartóztatásáról.

Az Orbán Viktor által ismertetett tízpontos tervezet szerint a migránstömegeket útjuk kezdetén kell feltartóztatni, nemzetközi összefogással. Az Európai Unió elképzelései nem mutatkoznak hatékonynak. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogyan befolyásolhatja a probléma rendezését az Uniós bent maradásról vagy kilépésről június 23-án sorra kerülő brit népszavazás eredménye.  

Ha a britek bent maradnak az Unióban, képesek lesznek-e belülről inspirálni a szükséges reformokat? És mi lesz, ha kilépnek? A magyar kormány nem óhajt beavatkozni Nagy-Britannia belügyébe, ám tisztában van azzal, hogy a szabad munkaerő-vándorlást befolyásolhatja a népszavazás kimenetele.

Kovács Zoltán szóvivőnek az a tapasztalata, hogy a londoni kormányzat szinte azonos problémaként tekint a Közel-Keletről elindult migrációra, és a kelet-európai uniós tagországokból egyre nagyobb számban érkező angliai migránsokra. A magyar kormány is úgy véli, a brit kormányzattal egyetértésben, hogy meg kell őrizni az európai parlamentek döntési jogait Brüsszel lopakodó központosítási igyekezetével szemben.

Kovács Zoltánnal, londoni tartózkodása alkalmából tizenöt perces beszélgetést készített a Channel 5 tévé, itt John Snow, a veterán műsorvezető igyekezett bizonyítani, hogy a magyar hatóságok nem bánnak megfelelően a még mindig beszivárgó migránsokkal, de a szóvivő személyes helyszíni tapasztalata alapján bizonyíthatta, hogy a röszkei migráns betörés, amelynek a szítója most áll magyar bíróság előtt, törvényellenes volt, Anglia se tűrne el hasonló erőszakos határsértést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×