Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
A jég vastagságát mérik vízi rendõrök a Zürich peremén levõ Katzensee-tavon 2026. január 7-én. Az év eleji európai hideghullám okozta tartós fagypont alatti hõmérséklet miatt már teljesen befagytak a kisebb tavak Svájcban.
Nyitókép: Michael Buholzer

30 éve nem volt ilyen Amerikában, befagyhat az egyik nagy tó

Ritka természeti jelenség küszöbén állnak az észak-amerikai Nagy-tavak: az Erie-tó jégborítottsága elérte a 96 százalékot, és a hétvégére jósolt sarkvidéki hideghullám hatására akár teljesen is befegyhat.

Az idei extrém tél különösen látványos nyomot hagy a térség vízfelületein. A legfrissebb műholdas adatok és mérések alapján az Erie-tó felszínének 95,95 százalékát összefüggő jég- és hóréteg borítja. Ez tudományos szempontból is kiemelkedő, hiszen a modern történelemben mindössze háromszor fordult elő hasonló eset, legutóbb pontosan három évtizeddel ezelőtt, 1996 februárjában.

A 2026. február 5-i mérési adatok alapján a tavak jégkoncentrációja az alábbiak szerint alakul.

  • Erie-tó: 95,95%
  • Huron-tó: 74,84%
  • Superior-tó (Felső-tó): 52,72%
  • Michigan-tó: 36,46%
  • Ontario-tó: 19,70%

Nagy-tavak összesített átlaga: 56,14 százalék.

A meteorológusok szerint a napokban várható újabb „Arctic blast”, azaz sarkvidéki eredetű hidegbetörés olyan tartós és mély fagyot hoz, amely valószínűleg eltünteti az utolsó szabad vízfelületeket is a tavon.

Az Erie-tó a legsekélyebb a Nagy-tavak közül, így ez reagál leggyorsabban a hőmérsékletváltozásra, ám a teljes befagyáshoz még így is rendkívüli körülmények szükségesek.

A teljes befagyás nem csupán statisztikai érdekesség, hanem jelentős hatással van a környező államok mikroklímájára is. Amíg a tavon szabad vízfelületek vannak, a hideg szél párát emel fel, ami a part menti területeken masszív havazást okoz.

A 100 százalékos jégpáncél kialakulásával ez a folyamat leáll, így kevesebb lesz a hóvihar, ugyanakkor a tartós hideg továbbra is próbára teszi az embereket.

Fotónk egy svájci tónál készült.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×