Megugrott az elmúlt két évben az Artisjusnál bejegyzett új magyar zeneművek száma, ám a jogdíjpiramis csúcsát továbbra is egy nagyon szűk zeneszerzői kör alkotja – írja a szerzői jogvédő egyesület közleménye nyomán a G7.

2024-ben több mint 26 ezer új dalt regisztráltak, ami a korábbi évekhez képest kiugróan magas érték volt, 27 százalékos emelkedéssel. 2025-ben pedig ez is megdőlt, ugyanis 28 874 új szerzeményt jegyeztek be a szerzők.

A művek lejátszása után kifizetett jogdíjak összege 2024-ben 13,54 milliárd forint volt, tavaly pedig 12 százalékkal nőtt, és elérte a 15,2 milliárd forintot. A hazai szerzők 59 százalékban részesültek az összes jogdíjból, azaz majdnem 9 milliárd forint került hozzájuk.

A jogdíjak eloszlása egy olyan piramishoz hasonló, amelynek talapzata nagyon széles, csúcsa viszont rendkívül keskeny, tehát nagyon kevesen vannak, akik az átlaghoz képest viszonylag jól keresnek vele.

Évente átlagosan 10 százalékkal emelkedik a jogdíjban részesülők száma, ez tavaly is így volt, számuk majdnem elérte a 23 ezer főt. Az Artisjus szerint a profi zeneszerzők általában a jövedelmük ötödét keresik meg jogdíjakból, így azt is érdemes nézni, hogy az átlagkereset 20 százalékát (évi 1,68 millió forint) hányan érték el: ők tavaly 915-en voltak, ami az összes szerző 0,4 százaléka.

Az utóbbi két évben valószínűleg a mesterséges intelligencia térnyerése is hozzájárult a bejegyzett dalok számának megugrásához, lévén AI segítségével egyrészt gyorsabban és könnyebben lehet egy-egy zenei alapötletet komplett zeneművé alakítani, másrészt azok is képesek az alkotásra, akik nélküle sokkal nehezebb helyzetben lennének.

Emberi közreműködés nélküli, 100 százalékban MI által generált zeneműveket az Artisjus nem fogad be, az viszont a jövő nagy kérdése, hogy pontosan mi számít az alkotásban olyan emberi tevékenységnek, amely után jogdíjat lehet kérni.