Nemcsak a Rákóczi-barlang különleges, hanem az egész aggteleki karsztvidék, és hogy ezt az értékét meg is lehessen védeni, először is 41 évvel ezelőtt Nemzeti Parkká kellett nyilvánítani, hogy a földfelszín alatti természeti értékek megmaradhassanak.

Tíz évvel később az UNESCO is méltóvá találta ezt a területet, hogy világörökségi rangra emelje.

„Kis helyen koncentráltan ennyire sok karsztos képződmény a világon nem nagyon található. Körülbelül 1200 barlang van a területen összesen, és ebből 293 van Magyarországon. 53 kilométer az összhossz, meglehetősen likacsos ez a karsztvidék, a rengeteg barlang részben feltáratlan, részben látogatható, részben pedig csak kutatható” – sorolta az értékeket az InfoRádió megkeresésére Bacsó Zsolt, az Aggteleki Nemzeti Park vezetőségének kommunikációs vezetője.

A rengeteg barlang egyike tehát a Rákóczi, aminek egyik különlegessége, hogy jellege eltér a közismert Baradla-barlangtól, és egyáltalán a hagyományos barlangoktól. Úgynevezett hipogenetikus keletkezéssel alakult ki, ami azt jelenti, hogy

forró víz hatása alatt buborékszerű borsókövek találhatók a falon, illetve különleges helititek is vannak nagy számban,

ami azért különleges, mert a gravitációnak szinte ellentmondva vízszintesen kinövő, bokros kalcit anyagú kristályok vannak, ami így ritka, ettől nevezhető kis ékszerdoboznak Bacsó Zsolt szerint.

A Baradla forgalma itt el sem érhető, évente 500 látogatót képes fogadni, maximum 10 fős csoportokban.

Most viszont két évre bezár, ami miatt a helyiek egyik szeme sír, a másik nevet, mivel hosszú ideig nem lehet majd töltekezni a szépségével, viszont a Széchenyi-terv keretében a KEHOP Plusz programban 680 millió forintból megújul a Rákóczi és másik három barlang látogathatósága.

Régen egyébként itt vasércbányászat zajlott, később aztán mészkövet is kinyertek innen, épp a kitermelés közben jöttek rá, hogy itt bizony nagyobb üregek is vannak.

Az idők során pedig nem állt meg az élet a barlangban, a természet erői dolgoznak, a szén-dioxiddal dúsított víz old és koptat is, emiatt alakul a barlang, szükségessé is válik az állagmegóvás, erre viszont nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, kizárólag olyan munkálatok végezhetők, amelyek semmilyen módon nem károsítják a cseppkőképződményeket, de különböző műtárgyak, létrák, áthidalások cseréje vagy telepítése szükséges, műszaki létesítményeket, világítást, korlátokat, lépcsőket építenek vagy cserélnek. „Tulajdonképpen technikai fejlesztésről van szó, ami szolgálja majd a látogatók biztonságát is.”

Tudni kell, hogy a barlangokban különböző barlanglakó vagy barlangkedvelő állatfajok is élnek; a karsztban a 37 ismert közép-európai denevérfajból 24 jelen van, és ezek főleg a telet bent töltik a barlangban, ott szaporodnak, a barlangban a ki-bejárásukat is biztosítani kell, és olyan nyílászárókat kell telepíteni barlangokban, ahol ez teljesen zavartalan, a fejlesztéstől azt várják, hogy biztonságban lesznek a denevérek, esetleg a populáció is nőhet.

A zárást legfeljebb két évre tervezik, de bíznak benne, hogy akár egy-másfél év után újranyitnak.