eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

Nem okozott meglepetést az előre hozott voksolás eredménye Szerbiában

A várakozásoknak megfelelően, a kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) győzelmével zárultak Szerbiában a vasárnapi előre hozott parlamenti, valamint vajdasági tartományi választások, a választás legnagyobb nyertese viszont a megerősödött és harmadik helyen befutó ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) lett.

A szavazás napjának legnagyobb meglepetését az okozta, hogy az országos választási bizottság éjjel háromnegyed 1-ig egyáltalán nem közölt előzetes adatokat, a beérkezett voksok alacsony feldolgozottságára hivatkozva, miközben a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) már az este közölt adatokat, a szavazatok 90,6 százalékának összesítése alapján.

A CeSID által közölt előzetes eredmények alapján a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 49,2 százalékát szerezte meg. A kormányfő Aleksandar Vucic marad. A második helyen az SNS eddigi koalíciós partnere, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 11,3 százalékkal.

A választás elemzők szerint legnagyobb győztese a harmadik helyen befutó ultranacionalista SRS lett, amely az utóbbi két választáson nem jutott be a parlamentbe, most viszont a voksok 7,9 százalékát szerezte meg.

Az 5 százalékos parlamenti küszöböt emellett átlépte az ellenzéki Demokrata Párt (DS) 5,9 százalékkal, a Boris Tadic volt államfő által vezetett hárompárti koalíció, az LDP-LSV-SDS 5 százalékkal, valamint az Elég volt (Dosta je bilo) nevű, a baloldalhoz köthető, de a megszokott politikai felállást elutasító, establishmentet-ellenes mozgalom is.

A jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri mozgalom koalíciója is bekerült a parlamentbe 5,1 százalékkal, így két oroszbarát, unióellenes erő is lesz a szerbiai törvényhozásban.

Az országos választási bizottság hajnali egy óra előtt, 27,25 százalékos feldolgozottság mellett a CeSID-éhez hasonló adatokról számolt be, azzal a kiegészítéssel, hogy három párt (DS, Dosta je bilo, LDP-LSV-SDS) egyelőre az ötszázalékos küszöb alatt van.

A Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) a választási bizottság eddig ismert adatai alapján a lakosság 1,47 százaléka szavazott. A legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig is 5 képviselője volt a 250 fős belgrádi törvényhozásban, egyelőre nem lehet tudni, hogy a most megszervezett szavazatszám hány helyre elég.

A kormányzó SNS a Vajdaságban is tarolt, ott a szavazatok 46,6 százalékát szerezte meg az ott elérhető, 40 százalékos feldolgozottságú adatok alapján. A vajdasági tartományi parlamentbe az SNS mellett a VMSZ (5,1 százalék), az SPS (8,6 százalék), az SRS (7,1 százalék), a DS (7,1 százalék) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (6,3 százalék) jutott be. A vajdasági választáson 55,41 százalékos volt a részvétel.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik pártnak hány mandátum jut a 120 fős tartományi parlamentben. Részletesebb adatokat hétfőre ígért a tartományi választási bizottság, ahogy az önkormányzatokból származó adatok is hétfőn lesznek átláthatóak. A vajdasági magyarság szempontjából Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa és Zenta eredményei lehetnek fontosak. Az előzetes eredmények alapján azonban látható, hogy Szabadkán is a Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot.

Szerbiában azért írtak ki előre hozott parlamenti választásokat, mert Aleksandar Vucic kormányfő kijelentette, további négy évre, azaz egy teljes mandátumra van szüksége ahhoz, hogy Szerbiát az Európai Unió kapujáig kormányozza, azaz a tervezett reformokat addigra lehet megvalósítani, lezárni. Előre hozott parlamenti választást a legutóbb két éve tartottak, vajdasági tartományi és önkormányzati választások azonban a legutóbb négy éve voltak. A választások végleges eredményeit csütörtökig kell közzétenni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×