"Lettország csődöt mond, ha nem kapja meg az IMF-hitel következő részletét" - riogatott nemrég Valdis Dombrovskis miniszterelnök. A pénz azonban csak akkor jön, ha a kormány ismét brutálisan lefaragja kiadásait.

Az előrejelzések szerint 18 százalékkal zsugorodó lett gazdaság első áldozatai a közalkalmazottak, például tanárok és rendőrök lesznek, akiknek a fizetését már korábban drasztikusan csökkentették. A kormány most arra készül, hogy további 500 millió euróval mérsékli a költekezést, hogy hozzájusson a Valutalap újabb segélyrészletéhez.

Annak ellenére, hogy Lettország nemrég még arról ábrándozott, hogy hamar bevezetheti az eurót, most már ott tart, hogy ha a kabinet nem láncfűrésszel vágja le a közkiadásokat, akkor a költségvetési hiány meghaladja majd a GDP tíz százalékát. Az euró belépési feltétele a maximum 3 százalékos hiány.

Mindeközben Lettország makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is az euróhoz kösse a valutáját, a latot és elkerülhesse a jelentős leértékelést. A leértékelés ugyan versenyképessé tenné az exportot, viszont komoly csapás lenne a lakástulajdonosoknak: kilencből tíz lett ugyanis euróalapú hitelt vett fel. Becslések szerint a leértékelés és a fizetéscsökkentések együtt ahhoz vezetnének, hogy az összes hitel egynegyede bedőlne.

A kormány így most azt hajtogatja, hogy a 30 százalékot elérő fizetéscsökkentésekkel vészeli át az ország a válságot és tartja szinten a lat árfolyamát. Ebben azonban külföldi elemzők nem hisznek, és azt mondják: a kérdés nem az, hogy lesz-e leértékelés, hanem az, hogy mikor. A lat összeomlása pedig láncreakciót indíthat el, mivel komoly veszteségeket okozna a régióban jelenlévő skandináv bankoknak. A Közép- és Kelet-Európa országait eddig megkülönböztető külföldi befektetők bizalma pedig tovább csökkenne, ami ahhoz vezetne, hogy más, régiós országok állampapírjait sem szívesen jegyeznék.

De hogyan is válhatott Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a kontinens leggyorsabban zsugorodó gazdaságává? Erről közöl egyfajta tanmesét a brit Financial Times.

A lap szerint a következő módon érték el ezt Rigában: szabadjára engedték az inflációt, nyakig eladósodtak, többet importáltak, mint exportáltak, ingatlanspekulációra épülő gazdaságot hoztak létre, nem tettek pénzt félre a rossz időkre és egy erős valutához kötötték a sajátjukat.

A lettek olcsó pénzből vettek drága német autókat és egymás után húzták fel a lakóparkokat, amiket mára nem tudnak befejezni vagy eladni. A lap által megkérdezett bankvezérek a politikusokat okolják, mert figyelmeztették őket: ne hagyják túlhevülni a gazdaságot, de azt állítják, hogy azok nem hallgattak rájuk. Az ingatlanlufi kipukkadt, és a lett lett Európa a válság által legjobban sújtott nemzete - írja az FT.