Demkó Attila elmondta: nagyon eltérőek az álláspontok. Ukrajna a frontvonal azonnali befagyasztását szeretné a jelenlegi állapotban, amivel Ukrajna kezében maradna nagyjából 6000 négyzetkilométer Donbaszból, elsősorban Donyeck megyéből, de kisebb területeket visszavettek Luhanszk megyéből is. Oroszország viszont az egész Donbaszt követeli. Az Egyesült Államok pedig megpróbál egy kompromisszumot létrehozni a két nagyon eltérő álláspont között azzal, hogy Oroszországnak is kínál elsősorban gazdasági kedvezményeket.
„A tárgyalásokon az oroszok az Ukrajna, Egyesült Államok, Oroszország formátumhoz ragaszkodnának. Az, hogy az európaiak ott lesznek, az biztos, de hogy a teremben bent lesznek-e, az nem biztos. Lehet a termen kívül is lenni”
– fogalmazott.
Hozzátette: az Egyesült Királyság az Európai Unión kívülről, illetve Franciaország és Németország vesz majd részt az eszmecserén, illetve az Európai Unió is ott lesz, meg a NATO is, de nem lesznek bent vélhetően a teremben az oroszok ellenzése miatt. Ugyanakkor mégiscsak fontos ez az ukránok számára, hiszen a legerősebb szövetségese Ukrajnának jelenleg az Európai Unió, illetve az Európai Unión belül Németország.
„A legkomolyabb biztonsági garancia a NATO-tagság lenne Ukrajna számára, de ezt Oroszország nem tudja elfogadni. Ezen kívül adhat az Egyesült Államok, adhatnak más nagyhatalmak biztonsági garanciákat Ukrajnának. Áttörést jelentene, hogyha nemcsak nyugati hatalmak biztosítanának ilyet, hanem esetleg Kína és India is, de nagyon nehéz egy olyan pontot találni, amit Oroszország is elfogad” – hangsúlyozta Demkó Attila.
Oroszország számára abszolút elfogadhatatlan nyugati alakulatok telepítése Ukrajnába, akár NATO-formátumban, akár a Hajlandók Koalíciója-formátumban – tette hozzá. Utóbbi egy 2025 márciusában alakult nemzetközi koalíció, amely olyan nyugati országokat gyűjt egybe (nagyobbrészt az Európai Unió tagjait), amelyek saját bevallásuk szerint képesek és készen is állnak támogatni, segíteni Ukrajnát az agresszor Oroszország elleni védekező háborújában.
A programvezető kiemelte: az már önmagában pozitív, hogy leülnek a felek, hiszen hosszú ideje nem volt már ilyen tárgyalás. Ugyanakkor úgy véli, hogy átfogó megállapodás biztosan nem születik.
„Kisebb eredmények lehetnek, humanitárius tűzszünetek, lehet előrelépés mondjuk egy Fekete-tengeri megállapodás irányába, hiszen mind a két felet nagyon komolyan sérti az, hogy a Fekete-tengeren nem tudnak exportálni”
– húzta alá. Hozzátette: arra nem lát lehetőséget, hogy nagy áttörés szülessen.
A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.





