Infostart.hu
eur:
357.73
usd:
304.74
bux:
132484.92
2026. május 13. szerda Imola, Szervác

Amíg nem jönnek fasiszták, Brüsszel nem kommentál

Az Európai Unióban nem számít egyedülállónak, hogy egy tagállam kormánya válságba kerül, vagy az államfő előrehozott választást ír ki, és sem a belga kormányválságot, sem a magyar koalíciós szakadást nem kommentálta Brüsszel. Az InfoRádió utánajárt, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU véleményt nyilvánítson egy belpolitikai ügyben.

Januárban az Európai Bizottság előző elnöke, Romano Prodi olasz miniszterelnök elvesztette a parlamenti bizalmi szavazást, és lemondott, Belgiumban pedig kilenc hónap átmeneti idő után két hete alakult állandó kormány.

Az Európai Unió egyik esetben sem fejezte ki aggodalmát, ahogy nem szólalt meg a magyar koalíciós szakadás után sem, holott többen, köztük vezető politikusok nemzetközi instabilitástól tartottak a kisebbségi kormányzás esetén.

Fóris György, a BruxInfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában elmondta: az EU nem avatkozik belpolitikai ügyekbe.

"Akkor lehetne brüsszeli reakció, ha olyan kormányzati fejlemény történne, ami kimeríti az EU-s alapelvekkel, szerződésekkel lefektetett értékek védelmét, például fajgyűlölő párt kerülne hatalomra egy kormányváltás után" - jelentette ki a szakember.

Név nélkül jobban megy

Fóris György szerint az is kérdés, mit értünk Brüsszel alatt. Az Európai Bizottság választott, főként nem politikai, hanem bürokrata tisztviselőkből áll, és nem kommentál belügyeket.

Az Európai Parlamentbe a tagállamok delegálnak képviselőket, itt nem ritka, hogy belpolitikai témákról esik szó, az viszont igen, hogy a brüsszeli törvényhozás egységesen állást is foglaljon az adott témában.

Az Európai Tanács a tagállami kormányok minisztereiből, és vezetőiből áll, ők szintén csak tagállami véleményt tolmácsolhatnak, közös elnökségi közleményben pedig csak uniós ügyekkel foglalkoznak. Márpedig Fóris György szerint a kormányfő-váltás, az előrehozott választás és a kisebbségi kormányzás nem ilyen.

A szakértő szerint előfordulhat ugyanakkor, hogy bizottsági vagy elnökségi diplomaták, névtelenül, nem hivatalosan véleményt nyilvánítanak.

"Ott már sok mindentől függ a reagálás. Például, hogy fontos ország-e? Befolyással van-e az adott ország pozíciója az uniós fejleményekre? Olaszországban egy kormányváltás - ha nem zártuk volna még le a lisszaboni szerződést, amiről tudni lehetett, hogy Prodinak szívügye, Berlusconinak viszont nem - számított volna" - hozott egy példát az elemző.

Fóris György szerint továbbra sem várható, hogy a magyar koalíciós szakadás ügyében megszólal az EU.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Volt munkatársak, többdiplomás szakemberek – Lassan érkeznek az államtitkári nevek

Egyre több államtitkári név lát napvilágot azok után, hogy a Tisza-kormány szerdán ténylegesen is megkezdi a munkáját. Van a miniszterek között, aki a kormánypárton belül választ magának kvázi helyettest, van, aki az egyetemi világból, és van, aki a szakértői szcénából.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Megalakult a Tisza-kormány - Szerdán érkeznek az új bejelentések az első kormányülés után

Megalakult a Tisza-kormány - Szerdán érkeznek az új bejelentések az első kormányülés után

Véghajrájába ért a Tisza-kormány megalakulása: a mai nap befejeződtek a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai, majd 13.30-kor mindenki megkapta hivatalos kinevezését Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Délután 16 órától a frissen kinevezett miniszterek parlamenti esküjüket is letették, amivel hivatalosan is megalakult az új, Magyar Péter vezette kormány. A mai meghallgatásokon több fontos üzenet is elhangzott, Kármán András leendő pénzügyminiszter például a kata adózási rendszer visszahozataláról, valamint a vállalati különadók sorsáról is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×