Bhennazir Bhutto és Nawaz Sharif. Ami elválasztja egymástól a két pakisztáni politikust az az, hogy éveken át ellenfelek voltak és egymást váltották a miniszterelnöki poszton. Ami azonban most egyesíti őket az az, hogy mindketten Musarraf elnök távozását akarják.
Sharif szaúd-arábiai emigrációban él, miután éppen Musarraf döntötte meg 1999-ben katonai puccsal a hatalmát.
Bhutto, aki szintén éveket töltött emigrációban, egy az elnökkel kötött különalku nyomán néhány hete tért vissza hazájába.
Úgy tűnt, hogy fenntartásai ellenére összefog az államfővel az iszlám szélsőségesek elleni harcra, de a szükségállapot bevezetése és háziőrizetbe vétele nyomán immár Musarraf lemondását követeli.
Bhutto abbahagyta az alkudozást
Az egykori miniszterelnökasszony ezután lépett kapcsolatba régi ellenfeleivel, Shariffal, valamint Husszain Ahmeddel, az Iszlámista Szövetség vezetőjével, és a nemzeti krikettválogatott kapitányából politikussá előlépett Imran Khannal. Khant azonban szerdán néhány napos bújkálás után elfogta a rendőrség.
Az alkalmi szövetség résztvevői az elnök megdöntését, és egy "semleges" kormány megalakulását akarják elérni.
Musarraf enged és nem enged
Közben Musharraf - nem kis részben a külvilág, például szövetségese, George Bush amerikai elnök nyomására - közölte, hogy megtartják a választásokat.
Korábban pártjában arról beszéltek, hogy a voksolást akár egy évvel elhalaszthatják. Az elnök azonban nem volt hajlandó megmondani, hogy mikor állítja helyre az alkotmányt és mikor vet véget a szükségállapotnak.
Az elnök a megmentő szerepében
Úgy tűnik, Musarraf úgy érzi, hogy nélküle hazája kudarcra van ítélve: szerdán azt mondta a Le Monde francia lapnak, hogy a terrorizmus légkörében, fontos volt bevezetni a szükségállapotot, hogy úgymond "szabad és becsületes választásokat" lehessen tartani.
A Sky Newsnak pedig arról beszélt: le akart mondani, de immár úgy érzi, ő az, aki a demokráciába vezetheti Pakisztánt. A Sky adása nem sokkal később eltűnt a pakisztáni képernyőkről.
A hadsereg még lojális a diktátornak nevezett elnökhöz
Az elnök közben a Nyugatot és a médiát vádolta, illetve azt mondta, az ő félretájékoztatásuk miatt veszítheti el a terror elleni háborút.
Elemzők szerint Bhutto elfordulása elszigeteli az elnököt, akinek azonban van még egy erős támasza: a hadsereg.
Újra le kellett zárni az alsó rakpartot Budapesten