Június 9-én, vasárnap, európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás lesz Magyarországon. Mi a feladat akkor, ha egy jelölt bejelenti a visszalépését és kinek van ezzel dolga?

Elsősorban a jelöltnek. Olyan módon tud kiesni egy jelölt, ha visszalép a jelöléstől, elveszti a szavazójogát, választójogát, illetve ha elhalálozik. A jelölések nyilvántartásba vétele óta mostanáig, tehát péntek délig 431-432 ilyen esetről tudunk. Ezeket a helyi választási irodák kezelik. Ilyenkor már új szavazólapot nem nyomtatunk, hanem egy hirdetményt helyeznek ki az érintett szavazókörökben és a hirdetmény mellett az összes szavazólapról lehúzzák ezt a jelöltet.

Kézzel?

Akár kézzel, de nyomtatóba is be lehet rakni, több megoldás van, ez a szavazólap méretétől is függ. Egy A4-es szavazólapot könnyedén be lehet rakni a nyomtatóba és egy vonalat ráhúzunk az érintett jelöltnél, úgyhogy ez működik a gyakorlatban.

Mindenhol van ilyen egyszerű nyomtató?

Persze, mindenhol van, úgyhogy ahol technikailag ezt meg lehet oldani, ott természetesen ezt preferálják a helyi választási irodák, de ez az ő feladatuk.

Mikor kezdődik és meddig tart a választás?

Reggel hat órától este hét óráig lesznek nyitva a szavazókörök.

Aki 19 órakor beáll a sorba, az még szavazhat? Él ez a rendszer?

Él ez a rendszer, aki 19 órakor beáll a sorba, az még le fog tudni szavazni, függetlenül attól, hogy milyen hosszú a sor.

Lefuttatták azt a szimulációt, hogy van-e olyan választókör, ahol nagyobb sorra kell számolni?

Bízom benne, hogy nem lesz ilyen. Alapvetően a korábbi választások során szerzett tapasztalatokat jól tudtuk hasznosítani. Egyrészt 2022-ben is már úgy készültünk, hogy a nagyobb választópolgárszámmal kialakított szavazóköröknél, például átjelentkező szavazóköröknél, több részre kell bontani a névjegyzéket, több sorba tudnak a szavazókörön belül beállni a választópolgárok. Megfelelő apparátust biztosít hozzá a választási iroda, úgyhogy én nem számítok komoly sorokra az idei választásnál. Tanult mindenki a korábbi tapasztalatokból, jogalkotási javaslatokkal is segítettük ezt a folyamatot, amelyeket az Országgyűlés elfogadott és gyakorlati tapasztalatok alapján is sok mindent beépítettünk a folyamatba, amit természetesen a helyi választási irodák is mind-mind aprópénzre váltanak, úgyhogy jól megszervezett az idei választás, és jól felkészültek a helyi kollégák.

Most már zökkenőmentes a kapcsolat a kerületekkel, a jegyzőkkel? A korábbi választásoknak volt egy ilyen tapasztalata, hogy néha nem mindenki tudta, hogy pontosan neki miben kell döntenie. Tehát most ki a főnök, ha valamilyen szervezési kérdést kell hozni?

A Nemzeti Választási Iroda irányítja a folyamatot, de természetesen ez sokrétű lehet, attól függ, hogy milyen volumenű feladatról van szó. Ha helyben vetődik föl valami, ott a helyi választási iroda vezetője hozza meg az ezt érintő döntéseket.

A szavazókörök kijelölésében a korábbi választásokhoz képest van-e jelentős eltérés? Vagy mindenki oda fog tudni menni, ahol eddig szokott szavazni?

Lehetett változás. A tavalyi ősz folyamán, a szeptember 1-jei lakosságszám alapján, a helyi választási iroda vezetője megállapította, hogy van-e szükség arra, hogy újrarajzolja az egyéni választókerületek határait. Több olyan település volt, ami a lakosságszám-csökkenés vagy -növekedés okából kifolyólag választástípust váltott, például tízezer fölé ment néhány Pest megyei település, ahol a kislistás rendszerről az egyéni választókerületi rendszerre tértek át. Itt természetesen ki kellett alakítani ennek a feltételeit, illetve a lakosságszám-változás alapján a jegyző a helyi választási iroda vezetőjeként a szavazóköröknek a határait is tudta módosítani azokat a szempontokat figyelembe véve, amelyeket a választási eljárásról szóló törvény keretként megad. Volt több olyan eset, ahol változás van, de ehhez hozzáteszem, hogy természetesen az értesítőben mindenki megkapta, hogy hova menjen szavazni. Aki mégsem kapta meg vagy azóta elkeverte, elvesztette – nem kötelező ezt az értesítőt magunkkal vinni –, a valasztas.hu weboldalon van egy nagyon jó szavazókör-kereső, ahova a lakcímünket beírjuk, s azonnal mutatja a weblap, hogy hova kell menni szavazni.

Az az alapelv megmaradt, hogy egy mandátum mögött lehetőleg nagyjából azonos választópolgári támogatottság legyen?

Természetesen, minden választási típusnál.

Mit kell magunkkal vinni a szavazókörbe?

Egyrészt magunkkal kell vinni egy érvényes személyazonosító igazolványt, ez lehet személyi igazolvány, gépjárművezető engedély vagy útlevél is, illetve egy másik okmányt, ez tipikusan a lakcímkártya, amiről a személyi azonosító számunk vagy a lakcímünk igazolható. Ezt fogja kérni a szavazatszámláló bizottság tőlünk. Annyit hozzátennék ehhez, hogy amennyiben azt tapasztaljuk most, amikor ellenőrizzük az okmányainkat, hogy nem érvényes, a hétvége folyamán a kormányablakok, okmányirodák nyitva lesznek, tudjuk orvosolni a problémát, ilyen módon nem esünk el a választójogunk gyakorlásától.

Hogyan választják ki, hogy a szavazókörben kikkel találkozunk? Kik ülnek ott? Nagyon sok ember szokott egy hosszú asztal mögött ülni, és nem mindenkinek ugyanaz a feladata.

Az a szavazatszámláló bizottság. A szavazatszámláló bizottságnak egyrészt vannak választott tagjai, a szavazatszámláló bizottság választott tagjait a helyi választási iroda mellett működő önkormányzat képviselő-testülete választja a helyi lakosokból, és mellettük ott vannak a különféle választástípusoknál induló jelölteknek, jelölő szervezeteknek a delegáltjai, őket mondjuk köznyelvben pártdelegáltaknak. Ők alkotják a szavazatszámláló bizottságot. A szavazatszámláló bizottság tagjainak a jogai és kötelezettségei azonosak, van egy elnök, akit megválasztanak maguk közül, és ők azok, akik felelősek a törvényes rend megtartásáért, a szavazás lebonyolításáért, illetve miután bezárnak a szavazókörök, az eredmények megállapításáért. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási irodának egy tagja jegyzőkönyvvezetőként van jelen, ő segíti az egész folyamatot adminisztrálni, segít a bizottságnak a helyi választási irodával való kapcsolattartásban. Ha szükség van esetleg valamire napközben, akkor a jegyzőkönyvvezető tud ezekben a kérdésekben segíteni.

Pártdelegáltak vannak elegen? Korábbi választásoknál ez gyakran okozott problémát.

Kevesen voltak. Nagyjából országszerte 35 ezer választott tag lesz a szavazatszámláló bizottságokban, és mellettük kicsivel több mint 29 ezer pártdelegált fogja a választások lebonyolítását segíteni. Ennek eltérő a területi megosztása, de most úgy látjuk, hogy minden szavazókörben megfelelő számú bizottság lesz. Pénteken 10 órakor zártuk a névjegyzéket. A mostanáig beadott mozgóurna-kérelmeket még feldolgozzák a helyi választási irodák. Ez alapján fog összeállni a végleges szavazóköri névjegyzék és a most ismert mozgóurnás névjegyzék. Ennek alapján tud még a helyi választási iroda vezetője intézkedni a tekintetben, hogy például a mozgóurna-jegyzéken sokan vannak, még további tagokat delegál ahhoz a bizottsághoz, még egy plusz jegyzőkönyvvezetőt esetleg, most még van idő ezzel foglalkozni és ilyen típusú előkészületeket tenni.

Az átjelentkezésnek most mi a szabálya? Ebből megint csak voltak félreértések korábbi választásokon.

Az átjelentkezés a mostani közös eljárásnál talán a legérdekesebb jogintézmény. A választójog szempontjából eltér az európai parlamenti választás, a helyi önkormányzati polgármesterek és képviselők választása és a nemzetiségi választás mint harmadik általános választás típus a mostani választásokon. Európai parlamenti választásra minden gond nélkül át tud jelentkezni a választópolgár, illetve külképviseleti névjegyzékbe is tudja vetetni magát, ha valahol külföldön fog tartózkodni, 147 külképviseleten fogják tudni leadni a honfitársaink a voksaikat. Viszont az önkormányzati választásnál csak az tudott átjelentkezni, aki március 12. előtt, amikor a köztársasági elnök úr kitűzte a választásokat, harminc nappal, vagyis praktikusan február 11-én rendelkezett már bejelentett tartózkodási hellyel, arra a tartózkodási helyre tud átjelentkezni. Több mint 40 ezer ilyen honfitársunk van, aki átjelentkezett ilyen módon a tartózkodási helyére.

Bárhol lehet az állandó lakhelyhez képest a tartózkodási hely, vagy csak ugyanabban a választókerületben?

Bárhol lehet. Az átjelentkezés jogintézményének még az a komoly sajátossága az idei választásnál, hogy ha, mondjuk, nincsen tartózkodási helyem, átjelentkeztem az európai parlamenti választásokon Szegedre, akkor a lakóhelyemen ott maradtam az önkormányzati választásokon a névjegyzékben, és hha nekem volt valamilyen dolgom Szegeden, lementem, napközben leszavaztam a szegedi átjelentkezős szavazókörben, de este hét előtt még hazaérek a lakóhelyemre, akkor ott is be tudok menni a szavazókörbe és a polgármesterre, helyi képviselőkre ott tudok szavazni.

De a fő szabály, hogy egy szavazástípuson mindenhol csak egyszer lehet szavazni, ez nyilvánvaló.

Természetesen. A választási igazgatásban most egy új helyzettel találkoznak a választópolgárok, szemben a 2022-es eljárással, ahol külön írták alá a névjegyzéket az országgyűlési választások miatt, illetve a népszavazások miatt. Most mindenki egy helyen írja alá a névjegyzéket, és attól függően, hogy az adott szavazókörben mely választástípusokon jogosult szavazni, azokat a szavazólapokat fogja megkapni.

Vagyis ott már megtörténik egy leválogatás a szavazólapoknál. Csak azokat fogom megkapni, amiben jogosult vagyok szavazni?

Igen.

Hány borítékot meg hány szavazólapot fogunk kapni? Egy stóc lesz a kezünkben és azzal ügyeskedjük be magunkat a fülkébe?

Nem, alapvetően nem kell ettől tartani. Hasonló lesz a helyzet a korábbi önkormányzati választásokhoz. Kezdem a fővárossal. Itt öt szavazólapot fognak megkapni a választópolgárok. Egy kerületi polgármesterit, kerületi egyéni képviselőjelöltekről szóló szavazólapot, egy főpolgármesterit, egy fővárosi közgyűlésit, illetve ehhez jön hozzá az európai parlamenti választások szavazólapja. A megyei jogú városokban ennél egyszerűbb a helyzet: ott a polgármesteri, egyéni képviselői, illetve az európai parlamenti szavazólapot kapják meg a választópolgárok. Minden egyéb településen, tehát tízezer fő fölötti, de nem megyei jogú városi, illetve a tízezer fő alatti településeken négy szavazólapot kapnak a választópolgárok. Egyrészt a polgármesterét, másrészt, ha kislistás választástípus van, tízezer fő alatti településeken, akkor az egyéni képviselőkről szóló szavazólapot, tízezer fő fölött az egyéni képviselőjelöltekről a körzeti egyéni választókerületi szavazólapot, emellett ezeken a településeken kapnak egy megyei közgyűlési szavazólapot, illetve az európai parlamenti választások szavazólapját. Fontos megemlíteni, nagyjából 7,8 millió választópolgár van most a névjegyzéken, és közülük 345 ezren nemzetiségi választópolgárok is. Vagyis 345 ezren az előbb említett szavazólapokon felül még adott esetben maximum három nemzetiségi szavazólapot is kaphatnak. Egy országos, egy megyei, illetve egy helyi nemzetiségi önkormányzat megválasztásáról szóló választópolgári szavazólapot. Annyi a különbség, hogy ezen szavazólapok mind zöld színnel vannak nyomtatva és egy zöld borítékot kapnak mellé. Ezt a zöld borítékot kell használni a nemzetiségi szavazólapokhoz, azt bele kell tenni, és ezt le is kell zárni, le kell ragasztani, ez az érvényesség feltétele.

Azt a borítékot, amit le kell zárni, a nemzetiségi zöldet, nyalni kell vagy tapad magától?

Tapad magától, öntapadós borítékot fognak kapni a választópolgárok.

A másik borítékba csak bele kell tenni a lapokat és bedobni vagy azt is kell vagy lehet bezárni? Itt van-e valamilyen szabály?

Egy fehér borítékot fognak kapni a választópolgárok, ezt nem kell leragasztani, lezárni.

De ha akarom, lezárható, mert ez rajtam múlik?

Ez a választópolgár döntése.

Azzal az jár, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak ötezret kell tépegetni este ahelyett, hogy ki tudnák belőle borítani.

Pontosan.

A titkosságot ez nem érinti? Minden ugyanabba az urnába kerül, a zöld is meg a fehér is?

Igen.

Ha elrontjuk, mert sok papír, kérhetünk-e segítséget? Kitől és hányszor?

Kezdem a segítségkéréssel. Minden választópolgár jogosult segítséget kérni a szavazásban. Egyrészt vihet is magával egy segítőt, idős szülő elviszi a gyermekét, hogy segítsen neki, semmi akadálya, másrészt, ha nincs velünk ilyen hozzátartozó vagy egyéb ismerős, aki segítene, a szavazatszámláló bizottság két tagját kérhetjük. Ilyenkor ők együttesen mennek és segítenek objektív módon a választópolgárnak tájékoztatást nyújtani.

Kettő kell?

Igen. Erről nemrégiben ki is adott a Nemzeti Választási Bizottság egy iránymutatást, pont a segítő értelmezésének a kérdéskörében, hogy ebből ne legyen a szavazókörökben probléma. Tehát olyat nem tudunk csinálni, hogy a szavazatszámláló bizottság például egy delegált tagjára rámutat sorban minden második választópolgár, hogy én az ő segítségét kérem. Ezt a Nemzeti Választási Bizottság egy iránymutatással nagyon világosan megfogalmazta a közelmúltban, a választási irodáknak szét is terítettük ezt a döntést, illetve a szavazatszámla-bizottságok tudtára is adtuk. Külső segítő egymaga járhat el, de ha a szavazatszámláló bizottság segítségét kéri egy választópolgár, akkor ott kizárólag két tag együttesen jogosult eljárni.

Van-e valamilyen ésszerű határa a szavazólapok elrontásának?

Egyszer el lehet rontani, és akkor kérhetünk a szavazatszámláló bizottságtól új lapot, az eredetire rávezeti a bizottság, hogy az egy rontott szavazólap, azt külön kötegeli, és az újjal mehetünk vissza a fülkébe és szavazhatunk. Erre egyszer ad a választási eljárási törvény lehetőséget.

Magyarán oda kell figyelni, ha valami nem megy, akkor eleve segítséget kell kérni, ha nem látjuk jól, mert otthon maradt az olvasószemüveg, akkor kérjünk segítséget, azzal nincs gond. A demokrácia működése iránt érdeklődő, de nem szavazókorú gyermekeink elkísérhetnek-e bennünket a szavazófülkébe?

Igen.

Láthatja, hogy hogyan szavazok, az nem sérti a szavazási eljárást, sem a titkosságot?

Igy van.

Hogyan dönt a bizottság? Nyilván akkor vetődik föl a kérdés, hogyha valamilyen vita van vagy nem teljesen tiszta a helyzet a szavazattöbbséggel.

Ha ilyen helyzettel szembesül egy bizottság, vita alakul ki és nem érződik az a bizottság működésén, hogy itt egyhangúlag ugyanúgy ítélik meg a kérdést, akkor az elnök szavaztatással dönt. Erről jegyzőkönyvet vesznek föl és aláírják a bizottság tagjai ezt a döntést. Ilyen lehet például, amikor összesítik a szavazólapokat, az eredményt állapítják meg, de nem jutnak dűlőre, mondjuk, egy voks tekintetében, hogy az érvényes vagy nem érvényes, nem ugyanazt gondolja az összes bizottsági tag. Akkor szavaznak róla, és a szavazás eredményét rá is vezetik arra a szavazólapra, hogy a szavazatszámláló bizottság milyen döntéssel állapította meg annak a szavazatnak az érvényességét vagy érvénytelenségét.

Továbbra is az a szabály, hogy a körben elhelyezett egymást metsző vonalak okoznak érvényes szavazatot?

Igen.

Semmi más módszer nincs, a többiek kisatírozása, ábrák rajzolgatása, átvonalazás, semmi, csak ez az egy módszer van.

Ez egyébként nem befolyásolja a bizottságot a szavazat érvényességének vagy érvénytelenségének a megítélésében. Mindig találkoznak üdítő, kevésbé üdítő rajzokkal, egyéb megfogalmazásokkal. Ez nem érinti a szavazat érvényességét, a körön belül kell lennie a két egymást metsző vonalnak. Egyébként itt is kifejezetten segítjük a választási füzetekben előrenyomtatott példákkal a szavazatszámláló bizottságok munkáját, hogy melyek azok az esetek, amelyek gyakran előfordulnak és az érvényes vagy az érvénytelen kategóriába esnek. Sőt, az elmúlt évben tartott oktatásainkon arra is felhívtuk a választási irodák vezetőinek a figyelmét, hogy ha nagyon a határon mozog egy szavazat, akkor nyugodtan le tudja fotózni a bizottság és kinagyítani azt az adott szavazatot, ez segített nekünk is több esetben megállapítani azt, hogy még metszi-e a körnek a szélét vagy sem.

Vannak olyan szavazólapok, amelyekről nem lehet eldönteni? Akkor azok hova kerülnek? Azok inkább igennek vagy inkább nemnek számítanak?

El kell, hogy döntse a bizottság.

Tehát olyan nincs, hogy nem tudjuk?

Nem, nem vélelmezi, eldönti. Tehát itt nem vélelmezés van, hanem döntést hoz a bizottsági elnök.

Egy szavazólapon csak egy körben lehet érvényesen szavazni?

Kivéve a tízezer fő alatti településeken, ahol a helyi képviselőket a kislistás rendszerrel választják meg, és településmérettől függően több képviselőre is szavazhat a választópolgár. Ezt minden esetben tartalmazza a szavazólap, hogy érvényesen legfeljebb 2, 4, 6 képviselőre tud szavazni.

Akinek szüksége van, mindenképpen vigyen olvasószemüveget, mert ez a használati útmutató, ez egy bizonyos szavazástípusnál rajta lesz a szavazólapon.

A 15 fő alatti településeken rajta lesz, nagybetűvel, de egyébként a bizottság tud segítséget adni, ha valakit ez értelmezési problémák elé állít.

Nincsen kampánycsend Magyarországon. Bármilyen korlátozó szabály a választásnapi kampányolásra van-e?

Van, igen, ezt hívjuk relatív kampánycsendnek. A szavazás napján is lehet kampányolni, de a szavazókörök 150 méteres körzetén belül tilos a kampányolás. Ezzel kapcsolatban sok egyedi döntése, állásfoglalása van a Nemzeti Választási Bizottságnak, illetve ilyen döntéseket sok esetben vizsgált felül a Kúria és az Alkotmánybíróság is, kialakult gyakorlata és megítélése van az ilyen eseteknek. A 150 méteres szabályra figyelniük kell a jelölteknek, jelölő szervezeteknek is, ha még vasárnap kampányolnak.

Ez azt is jelenti, hogy a már most elhelyezett kampányelemek nyilván maradhatnak. Nem kell 150 méteren belül semmit leszedni. Ez légvonalban 150 méter, vagy le kell lépni a 150 métert? Zegzugos területeken azért ez nem tűnik annyira egyszerűnek, vagy nézze meg mindenki a Google-ban a térképet, hogy mennyi a 150 méter?

Ezt légvonalban kell érteni. Ha vitás eset van, akkor természetesen a bizottság feladata lesz a vizsgálat, és annak alapján a döntésnek a meghozatala, amihez segítséget is igénybe lehet venni.

Ha valaki kampánycsendsértést észlel, akkor a bizottsághoz kell fordulnia első körben, tehát az a hivatalos út?

Igen.

Hogyan működik a szavazatok összeszámlálása? Az urnából nyilván mindent kiborítanak, de azt hogyan osztályozzák? Mivel kezdik?

Ha felnyitják az urnát a szavazatszámláló bizottság tagjai, akkor a különféle szavazólapokat külön kupacokba rendezik. Ezt az idén azzal segítettük, hogy az egyes választástípusok szavazólapjait eltérő színű kerettel láttuk el, tehát ebből a szempontból könnyű dolguk lesz a választási bizottságoknak. Külön kupacolják a polgármesteri, képviselő-testületi, EP-s szavazólapokat. A választási füzetekben, ami ilyenkor a bizottságoknak a sorvezetője, arról is rendelkeztünk számukra, hogy elsőként a polgármesteri eredményt állapítsák meg a szavazókörben, utána a helyi képviselő-választás eredményét. A főváros esetében ezt követően a főpolgármesteri szavazólapok eredményét összesítsék, utána a Fővárosi Közgyűlését, illetve vidéken a megyei jogú városok kivételével a megyei közgyűlésről szóló szavazólapokat és utolsóként az európai parlamenti választások szavazólapját, majd azt követően a nemzetiségi szavazólapokat. Ennek pedig az az oka, hogy ha valamelyik választástípus tekintetében megvan a szavazóköri eredmény, akkor arról a szavazatszámláló bizottság tagjai a jegyzőkönyvvezető segítségével kitöltik a jegyzőkönyvet, és a jegyzőkönyvvezető ezt az eredményt a helyi választási irodának továbbítja. Ők rögzítik a nemzeti választási rendszerben, ez egy informatikai rendszer, ez összesíti az eredményeket. Mi azzal számolunk mostani tudásunk szerint, hogy este nyolc óra körül el tudjuk kezdeni publikálni az eredményeket.

A fővárosban miért nem a főpolgármesterre adott szavazatok számlálása a legfontosabb?

Azt gondoljuk, hogy a választópolgárokat a kerületi polgármester-választás eredménye jobban érdekli, és emiatt határoztuk meg így a sorrendet.

Amikor megvan az eredmény, akkor ugyanebben a sorrendben kezdik a publikálást? Azt szoktuk meg az eddigi választásokon, hogy egy időben nagyon picike összeszámlálási százalék mellett lényegében a végeredmény szempontjából értelmezhetetlen adatok jönnek. Most úgy lesz, hogy már az első publikálásnál is lesznek, akik nagyon örülnek és lesznek, akik nagyon szomorúak lesznek?

Lehet, hogy lesz ilyen, ezt én nem tudom, de azt kell ehhez tudni, hogy van 10 119 szavazókör az országban, és – terveink szerint – ha ezeknek nagyjából 5-10 százalékából bejön eredmény, akkor kezdjük el a publikálást.

Lássa a nép, hogy az iroda dolgozik?

Így igaz! Ahogy a szavazókörökben zajlik a munka és egyre több eredmény fut be, így ezek az eredmények, amit addig közöltünk, természetesen változni is fognak ilyen vagy olyan irányban. Ezt nem látjuk most előre, de folyamatosan frissül majd a weblapunk, és ott folyamatosan nyomon követhető lesz az eredmény alakulása is.

Most is teljesen külön rendszerben működik a választási belső és a közönségnek szóló külső informatikai rendszer?

Természetesen. A belső rendszer egy védett, komoly és senki más által hozzá nem férhető rendszer, de az a rendszer egy az egyben adja át az adatokat a honlapnak, sőt, nemcsak a honlapnak, hanem az úgynevezett választási VIP-szolgáltatást igénybe vevő médiumok mindegyikének is. Ugyanabban a pillanatban, amikor a honlapra kerülnek az adatok, megkapják ezt az egyéb médiumok is. Sokan vannak közülük, akik saját szoftvert fejlesztenek le és saját felületen közlik az eredményeket, pont ugyanazokat az eredményeket kapják meg, amelyeket mi is a honlapra közzéteszünk, ezen semmilyen változtatás nem is lehetséges, nincs is ilyen gyakorlat.

Ha a külső rendszer, amin én mint választópolgár követem a választást, lelassul, mert még rajtam kívül másik nyolcmillió is pont ugyanarra kíváncsi, az nem azt jelenti, hogy a belső rendszer is lelassul, az ugyanolyan, amilyen, csak az érdeklődés lassíthatja, ha lassítja egyáltalán a külső rendszert?

Reméljük, hogy most nem fogja, mert ezen is sokat dolgoztunk, de ha bármi lenne az informatikai rendszerekkel, szokták mondani az informatikusok is, hogy lehet olyan támadás, amire akárki, akármennyire is készül, nem lehet kivédeni. Azért azt fontos itt is leszögezni, hogy a választások papíralapon zajlanak. Tehát nem véletlen zárt ma tíz órakor a névjegyzék, hogy ha az eddig beküldött kérelmeket a helyi választási irodák feldolgozták, azt követően tudják ezeket kinyomtatni. Nyomtatott névjegyzékkel találkozunk a szavazókörben, nyomtatott szavazólapokat kapunk és az eredményjegyzőkönyvek is papíralapúak. Egy új szolgáltatás az idei választások során, hogy a választásokat követően, hétfőn vagy kedden az összes helyi választási iroda az összes szavazókör összes jegyzőkönyvét be fogja szkennelni, ami a valasztas.hu-n látható lesz és azt is nyomon tudjuk követni, akár választópolgárként a saját lakóhelyünk eredményeit meg tudjuk nézni, illetve pártok, kutatóintézetek össze tudják hasonlítani a honlapon publikált eredményeket a papíralapon lévő jegyzőkönyvekből kiolvasott számokkal.

És a jegyzőkönyv pedig az a dokumentum, amit a szavazatszámláló bizottság minden tagja aláírásával hitelesít, azt tartalmazza, amit az urnákból kiszedtek és összeszámláltak?

Igen.

A levélszavazás és a külképviseleti szavazás szabályai változtak-e az előző szavazáshoz képest?

Érdemi változás nem történt.

Aki eddig regisztrált, bejelentkezett, ahol kell, ugyanúgy fog szavazni.

A külképviseleten azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek van magyarországi lakóhelyük, azonban a szavazás napján nem tartózkodnak itthon. Nekik a külképviseleti névjegyzékre kellett jelentkezniük, körülbelül 21 ezer ilyen honfitársunk van, ők az EP-szavazólapot fogják megkapni. A külképviseletekről ezek a szavazólapok hazaérkeznek és ezeket a Nemzeti Választási Iroda fogja megszámolni, és ez alapján az EP-s eredménymegállapításhoz a Nemzeti Választási Bizottságot erről tájékoztatni. A levélszavazásra az a magyar állampolgár jogosult, akinek nincs magyarországi lakcíme, ráadásul az európai parlamenti választásoknál még az EU területén belül sem lehet lakcíme. Gyakorlati példánál maradva ezért van az, hogy a Romániában élő honfitársaink most nem szavaznak levélben, hiszen Románia is EU-s tagállam, míg a Szerbiában élő honfitársaink jogosultak levélszavazásra, körülbelül 127 ezer levélszavazó van a névjegyzékben. Hozzáteszem, hogy itt is már beérkezett több mint 50 ezer levélszavazat a Nemzeti Választási Irodához, ezeket a szavazatokat is a Nemzeti Választási Iroda dolgozza föl, majd jelent róla a Nemzeti Választási Bizottságnak, amely az európai parlamenti választások tekintetében a végeredményt meg fogja állapítani.

Mi a sorsa az érvényes és az érvénytelen szavazólapoknak? Azokkal mit csinálnak és meddig csinálnak vele valamit?

Azokat elzárják a helyi választási irodák és 90 nappal a választásokat követően megsemmisítik.

Addig van bárkinek ehhez, mondjuk, egy jogorvoslatnál, hozzáférése?

Természetesen, és ha a jogorvoslati eljárás folyamatban van és bíróság, magasabb választási bizottság erről rendelkezik, akkor, természetesen, amíg az a jogorvoslat ki nem fut, ha ez szükséges, akkor nyomozás érdekében is van, hogy lefoglalják. Például most ajánlóíveket foglalt le több esetben a rendőrség a Nemzeti Választási Irodánál is, más választási irodáknál is, ilyenkor a nyomozati szervek ezekkel tovább dolgoznak, de a szavazás eredményét mindig hamar meg kell állapítani, ott kizárólag akkor lehetne tovább megtartani ezeket, ha valamilyen bűncselekmény miatt nyomozás lenne még folyamatban.

Hányszor kell újraszámlálni egy szavazólap-tömeget? Amíg mindenki el nem fogadja, hogy az az eredmény?

Amig kétszer ugyanaz az eredmény nem jön ki.

Legalább kétszer meg kell számolni?

Legalább kétszer meg kell számolni, hogy ha másodjára nem az jön ki, amit először számolt a bizottság, akkor ezt tovább kell folytatni.

Nagyon szűkek a választásokon a jogorvoslati határidők, mert mindenki kíváncsi az eredményre, nem lehet egy országot bizonytalanságban tartani. Akinek jogorvoslati igénye van, az hogyan csinálja? Mi a hivatalos út?

A helyi választási bizottsághoz kell fordulni, és ott kell kifogást benyújtani.

Mi a kifogás benyújtásának a módja? Nem mindenki jogász, nem mindenki érti a szaknyelvet, nem mindenki tudja pontosan megfogalmazni, hogy mi a problémája. El kell mondani?

Kifogást gyakorlatilag bárki tehet. Írásban, elektronikus úton, személyazonosítót kell feltüntetni hozzá. Ha egy választási bizottság döntését megtámadjuk és fellebbezünk ellene a magasabb választási szervhez, vagy bírósági felülvizsgálattal fordulunk a Kúriához, ott már kell bizonyítani azt is, hogy miben vagyunk érintettek az adott döntést illetően, mivel támasztjuk azt alá, hogy nekünk jogunk van ott fellebbezni vagy felülvizsgálathoz folyamodni.

Előzetes becslésük, modelljük szerint körülbelül milyen lesz az eredmények sorrendje? Melyik lesz az, amit először fogunk tudni?

A polgármesteri választásoknak az eredményét fogjuk elsőként ismerni.

Minél kisebb a település, annál hamarabb?

Minél kisebb a település, annál kevesebb szavazólapot kell megszámlálnia, földolgoznia a Bizottságnak, tehát ott hamar várható a véglegesnek mondható tájékoztató eredmények megjelenése a honlapunkon.

Utána jönnek a nagyobb városok polgármesterei, aztán a képviselő-testületek?

Vegyesebb képet fogunk látni, attól függően, hogy, mondjuk, egy nagyvárosban hogyan haladnak a bizottságok a munkával, lehet, hogy egy kisebb településen a képviselők eredményét is hamarabb fogjuk látni, mert ott a bizottságok hamarabb feldolgozzák és megállapítják az eredményt a szavazókörben.

Arra van becslésük, hogy nagyjából mikor fogunk kapni egy átfogó képet az országról? Mindig megpróbáljuk a Nemzeti Választási Iroda aktuális elnökéből kicsikarni, hogy ez legyen már olyan kilenc óra környékén. Lesz-e kilenc óra környékén?

Nem, és nem is szeretnék ilyen becslésbe bocsátkozni. Nagyon szeretnénk, ha nyolc órától eredményeket tudnánk publikálni. Bízunk benne, hogy a rendszert is erre jól felkészítettük és hogy lesznek olyan bizottságok, ahol lesznek már ekkorra eredmények, de hogy utána hogyan alakul, az a szavazatszámláló bizottságokon múlik, amelyekre én nem szeretnék innen sem semmilyen nyomást helyezni, úgyhogy arra kérek mindenkit, hogy kövessük türelemmel. Sok más államhoz képest így is nagyon hamar láthatják a választópolgárok a szavazás eredményét Magyarországon.

A Nemzeti Választási Bizottság ilyenkor folyamatosan ülésezik? Amikor elindul a szavazás, akkor ők már ott vannak, hátha történik valami, vagy csak igény szerint?

Igény szerint. Terv szerint este hat órától lesz egy ülése a Nemzeti Választási Bizottságnak, és az addig beérkező kérdésekben az ő hozzá tartozó döntéseket akkor fogja meghozni.

Európai parlamenti választás is van ezen a napon. Ez szintén hattól 19 óráig tart Magyarországon?

Igen, ugyanakkor itt az eredményeket csak este 11 óra után fogjuk nyilvánosságra hozni, mert Olaszországban addig tart a szavazás. Ezt is fel fogjuk dolgozni, de a honlapra este 11 óra előtt ezeket az eredményeket nem vagyunk jogosultak kitenni, publikálni.

De akkor minden egyszerre, mert addigra lényegében készen van.

Akkor nagyjából a végeredmény közeli statisztika fog a honlapon megjelenni.

Úgy lehet majd olvasni, hogy a mandátumokat is kiosztva látjuk benne, vagy csak a választási százalékokat?

A százalékokat is és a mandátumokat is.

Tudni fogjuk, hogy kik azok a képviselők, akik Magyarországot az Európai Parlamentben képviselik?

Igen, és itt hozzáteszem, hogy Hollandiában már a csütörtökön lezajlott a választás. Pénteken megkezdődött Csehországban és Írországban, több más tagállamban a szombati napon, a legtöbben vasárnap. De például a hollandoknak is vasárnap estig kell várniuk az eredmények megismerésére.

Van valamilyen általános honlap, ahol mindent egyszerre látok?

Az Európai Parlamentnek a honlapján a végén lesz egy összesítés, de ahhoz a Nemzeti Választási Irodának nincsen köze, tehát azt a tagállamoktól kapott adatok alapján fogják ők feltölteni és annak a működéséről, illetve a feltöltés gyakoriságáról nekem nincs ismeretem.

Nemzetközi megfigyelők megfelelő számban jelentkeztek?

Akárhányan jönnek, a Nemzeti Választási Iroda mindenkit szeretettel fogad. Most körülbelül ötven nemzetközi megfigyelőnk van, több kétoldalú egyeztetést folytattunk már velük, mindenben igyekszünk segíteni a munkavégzésüket és biztosítani számukra is azt, hogy teljes mértékben átlássák a magyarországi választások lebonyolításának a folyamatát. Azt gondolom, és ilyen visszajelzéseket is szoktunk kapni, hogy elégedettek a mi munkánkkal és a segítségünkkel.

A sajtó működésére vonatkoznak-e ezen a választáson szabályok? Mit csinálhat a sajtó a választókörön kívül meg azon belül?

A szavazókörökben jelen lehet a sajtó, sőt, a sajtó, miután bezárnak a szavazókörök és zajlik a bizottság által az eredménymegállapítás, ott is jelen lehet, ugyanúgy, ahogy a nemzetközi megfigyelő, sőt a nemzetiségi választások miatt az egyes jelöltet jelölő szervezetként állító nemzetiségek nemzetiségi megfigyelőt is küldhetnek a szavazókörökbe. Ők is jelen lehetnek. A sajtónak a feladata ilyenkor az, hogy vágóképekkel tudósít a szavazásnak a menetéről, természetesen úgy, hogy a szavazás titkosságát ne sértse, illetve ne zavarja a szavaztatást és a bizottság munkáját. Szavazókörben nem lehet riportot készíteni, ott alapvetően forgatással lehet tudósítani az eseményről, szavazókörökön kívül természetesen meg lehet kérdezni a választópolgárokat. Ezenkívül, amire még fontos felhívni a figyelmet, hogy közvélemény-kutatások is zajlanak ilyenkor, a közvélemény-kutatókra is az vonatkozik, hogy ilyen eredményeket nem lehet a szavazás zárásáig nyilvánosságra hozniuk.

A közvélemény-kutató a szavazókörön kívül dolgozhat, ugye?

Igen.

Ha, mondjuk, egy iskolában van, az iskola előtt már kérdezhet és csinálhat ott exit pollt, de az iskolán belül még nem?

Igen.

Milyen feladatok vannak még mostantól a szavazás kezdetéig?

Azért is fogalmaztam személyesen ezt a javaslatot az Országgyűlés számára, hogy pénteken ne délután négykor, hanem reggel tíz órakor legyen a névjegyzékzárás, mert ilyenkor még egy sok-sok órás munka vár a helyi választási irodákra. 2022-ben hajnali háromkor mentünk haza szombat hajnalban, és utána még jön a szombati munka, illetve a vasárnapi meg a hétfő hajnali munkavégzés, tehát ezzel igyekeztünk a helyi kollégáknak az életét egy picit könnyíteni. Ez azt jelenti, hogy lezárt a névjegyzék, ezután, amikor a bent lévő kérelmeket feldolgozzák a helyi választási irodák, lehet kezdeni a szavazóköri névjegyzékek, illetve a mozgóurnás névjegyzékeknek a nyomtatását, ugyanígy a külképviseleti névjegyzékek nyomtatását is. Még egy határidő él: a szavazás napján délig lehet még mozgóurnát igényelni annak, aki menet közben kerül olyan helyzetbe, hogy egészségi állapota miatt nem fogja tudni felkeresni a szavazókört. Ezt a kérelmet azonban már nem a Nemzeti Választási Iroda bírálja el, hanem a szavazatszámláló bizottság fog dönteni róla. Két dologról szeretnék még említést tenni. Egyrészt az is egy új szabályozás a jogi környezetben, hogy ha a választópolgár megjelenik a szavazókörben úgy, hogy ő korábban mozgóurnát igényelt és a mozgóurnás névjegyzék ott van a szavazókörben. Például este fél hétkor nem jutott oda a szavazatszámláló bizottság, mert napközben annyian jelentkeztek, visszament, mert hét órakor be kell zárni a szavazókört, és fél hétkor megjelenik egy választópolgár, hogy én végül is összeszedtem magam és bejöttem, és ott van a szavazókörben a mozgóurnás névjegyzék, akkor leszavazhat a szavazókörben a mozgóurnás névjegyzéket aláírva.

De ha nincs ott a mozgóurnás névjegyzék, akkor baj van?

Akkor baj van, de akkor meg tudja várni egyfelől, másfelől pedig azért ez nagyon ritka és alapvetően ezért is volt ez a mai tízórás határidő, hogy a helyi választási iroda fel tudja készíteni megfelelő számban a bizottságokat, illetve a szavazatszámlálást elő tudja készíteni a tekintetben is, hogy hány mozgóurnaigény van egy szavazókörben.

Végül is csak annyi történhet, hogy a mozgóurnát igénylő választópolgár, ha még beküzdi magát és azt mondják, hogy nincs ott a mozgóurnás, névjegyzék, akkor annyit mond, hogy akkor megvárom.

Pontosan.

Megvárja, és ugyanúgy, mintha egy hétórás sornak a végén lenne, megjön a mozgóurna, ott van a névjegyzékben, szavaz.

Igen. A másik érdekesség, hogy a szavazóköri kérelmek közül több mint százezret dolgozott föl a Nemzeti Választási Iroda, és ez tavaly december óta élő szolgáltatásunk, hogy automatikus döntéshozatallal bíráljuk el az átjelentkezési, a mozgóurnás, a külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti, illetve a határon túliak számára a levélszavazók névjegyzékébe vétele iránti kérelmet, és ez nagyon jól működik. Néhány másodperc alatt az esetek nagy többségében megkapták a választópolgárok a döntéseket, és az is mutatja a népszerűségét ennek a szolgáltatásunknak, hogy körülbelül 90 százalékát a kérelmeknek elektronikusan nyújtották be a választópolgárok.

Az automatikus elbírálási rendszer azt jelenti, hogy megvannak a kritériumok, hogy mikor igen, meg mikor nem, és azt egy számítógép megcsinálja?

Igen.

Csak vita esetén kell belenyúlni embernek?

Így igaz, illetve ha nem tud az előre meghatározott kritériumok alapján döntést hozni az automata, akkor tereli kézi ágra, és akkor szükséges a helyi választási iroda segítségét igénybe vennünk és így döntést hozni. Itt is az volt a cél, hogy egyrészt a választópolgárok számára is kényelmesebbé tegyük a szolgáltatás igénybevételét, másrészt pedig a helyi választási irodák válláról is terhet tudjunk levenni.

Európai parlamenti választás: 11 lista versenyez, zárt listák, tehát a szavazatok arányában, ameddig tart a szavazat, addig osztják ki rá a mandátumot? Azért kérdezem, mert van olyan ország, ahol ez nem egészen ilyen.

Nálunk zárt lista van. A 720 fős Európai Parlamentbe, most annyi lesz a létszám, 21 főt küld Magyarország. A magyarországi listát állító jelölőszervezetek meghatározták, hogy kik szerepelnek a listájukon, összesen legfeljebb háromszor annyi jelöltet lehetett nevesíteni, mint ahány főt ki tud küldeni Magyarország, tehát legföljebb 63 fő szerepel ezeken a listákon, kötött sorrendben kapják ez alapján a mandátumokat a jelöltek.