eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fekete-Győr András
Nyitókép: Forrás: Facebook

Fekete-Győr András: arra biztatom a szavazókat, ne hozzanak rossz kompromisszumot

Mi azon pártok közé tartozunk, amelyek csak előre tudnak lépni, hiszen a Momentumnak ma nulla parlamenti képviselője van – mondta Fekete-Győr András, a párt előválasztási miniszterelnök-jelöltje az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a kétharmados törvények népszavazásos felülvizsgálatáról, a szocialista Tóth Csaba és a momentumos Cseh Katalin korrupciógyanúsnak mondott ügyeiről, a közös listaállítás fő elvéről, és arról is, miért tűrhető szerinte a budapesti közlekedés.

Mi dönt ön szerint az előválasztáson? Személy, párt, jelölőszervezet vagy program?

Mindegyik dönt. Amit nem tudunk megmondani, hogy melyik milyen súllyal esik majd latba.

Mit szeretne, melyik lenne a legsúlyozottabb a három közül?

Boldog lennék, ha egy olyan országban élnénk, ahol a választók érdeklődnének a programok iránt. Mi vettük a fáradságot és Új Magyarország Terv címmel letettünk az asztalra egy országvíziót, aminek sarkalatosabb pontja például a négynapos munkahét lehetővé tétele, a finn típusú iskolarendszer bevezetése, a szektorsemleges finanszírozás az egészségügyben, de azért azt látom, hogy a személyek valamivel nagyobb súllyal esnek a latba még mindig.

Ez a program a 25 pont? Mert nem könnyű megtalálni a honlapjukon.

Két programot készítettünk, egy programot az Orbán-rendszer lebontásáról és egy új európai jogállam felépítéséről, ez az új rendszerváltás terve, ez a 25 pont, és van az Új Magyarország Terv, ahol a környezetvédelmen keresztül az oktatásig bezárólag mindenen végigmegyünk és mindenre adunk egy XXI. századi megoldást.

A kettő konzekvensen egybefűződik, ha arra a kérdésre akarunk választ adni, hogy mit akar a Momentum?

Két fontos kérdés van 2022 után, az egyik az, hogy mihez kezd az új kormánytöbbség a NER-rel, a Nemzeti Együttműködés Rendszerével, erre kell adni programot, a másik az, hogy mitől lesz jobb egy magyar embernek az élete Magyarországon. Ez két különböző kérdés, és erre két különböző programot kell adni egy magát komolyan gondoló pártnak.

Ha a miniszterelnök-jelölti előválasztáson bejut a második fordulóba, akkor milyen tervei vannak? Visszalép valaki javára, vagy végigviszi, bármi is történjen?

Én egy olyan csávó vagyok, aki nem szereti bedobni a törölközőt. Nyilván sok múlik azon, hogy mi lesz a rangsor, milyen százalékok lesznek az egyes jelöltek mellett. Én arra biztatom a szavazókat, hogy az első fordulóban ne taktikázzanak, ne hozzanak rossz kompromisszumot. Azért van egy második forduló, hogy ott már a taktikai szempontok előnybe kerülhessenek, akkor vissza szoktak lépni egymás javára különböző pártok vagy szereplők. Én tervezek továbbjutni, de nyilván a tisztelt választók döntik majd el, hogy ki legyen az a három.

Alakít-e árnyékkormányt?

Az a világos beszéd a választók irányában, ha még karácsonyig kiáll majd a közös összefogás, és azt mondja, hogy X vagy Y lesz majd az oktatási vagy az egészségügyi miniszter. Úgyhogy igen, ha én vagyok a közös miniszterelnök-jelölt, lesz árnyékkormány.

Tavaly ilyenkor Oszkó Pétert említette, mint aki együttműködik önnel. Ő ezt két nappal később cáfolta, ma Dobrev Klárát támogatja. Kik alkotják a háttércsapatát most?

Aki követte a Momentumnak az elmúlt egyéves működését, biztos látta Szél Bernadettet például a csapatban, aki Pest megyében indul a Momentum jelöltjeként és akire véleményem szerint a teljes magyar társadalom mint zöld miniszter számít 2022 után.

Őt jelöli meg mint zöld minisztert?

Most mondtam egy személyt. Ha én lennék Magyarország következő kormányfője, biztos vagyok benne, hogy rá tennék javaslatot. Hadházy Ákos Zuglóban indul a Momentum színeiben. Ha én lennék a kormányfő, akkor Hadházy Ákost arra kérném meg, hogy a korrupcióellenes kormányzati munkát koordinálja mind jogi, mind intézményi oldalon. Itt a korrupcióellenes ügyészség felépítése a legfontosabb feladat.

Mint miniszter?

Az, hogy milyen titulus, mindegy, ő legyen a politikai felelőse ennek a munkának, ő ebben ma Magyarországon a legfelkészültebb és leghitelesebb személyiség.

Balázs Pétert, Bod Péter Ákost és Jeszenszky Gézát is említette tavaly ilyenkor, és azt is, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel is szokott egyeztetni. Bajnai Gordonról azt tudjuk, hogy ma Karácsony Gergelyt támogatja. Ez a csapat megvan még?

A közös miniszterelnök számíthat a teljes összefogás szakemberstábjára. Ha nem Fekete-Győr Andrásnak hívják a miniszterelnököt, akkor a momentumos szakemberekre számíthat majd a miniszterelnök, ha pedig Fekete-Győr Andrásnak hívják, akkor pedig feltételezhetően az általam jól ismert Balázs Péterre, Bod Péter Ákosra vagy Bajnai Gordonra is számíthatok majd személyesen is.

Velük tartja a kapcsolatot most is?

Hogyne.

Ők mint a Momentum támogatói?

Én nem mernék ilyet mondani. Ők változást szeretnének, ők egy európai, nyugati fordulatot szeretnének az ország életében. Erre az egyik garanciát a Momentumban látják, ebben biztos vagyok. Azt én soha nem kérdeztem tőlük, hogy ők milyen szavazók. Az a fontos, hogy az ő szakértelmük és tapasztalatuk egy új Magyarország felépítésébe fog csatornázódni, bárki is legyen a miniszterelnök.

Az nem probléma, hogy Bajnai Gordon Karácsony Gergely mögé áll be nyilvánosan?

Miért lenne az?

Nem konkurensei önök egymásnak?

Most versenyzünk egymással, de ön most arra kérdez rá, hogy egy közös kormányzatban, amit, mondjuk, Fekete-Győr András vezet, lehet-e számítani bizonyos személyiségre. Hogyne lehetne számítani ezekre az emberekre!

Az előválasztásban most önnel vitázó konkurenseit bevenné a kormányába?

Ez nyilván attól is függ, hogy ők milyen feladatot szeretnének ellátni. Nem vagyok benne biztos, hogy ebből az öt emberből mindenki szeretne miniszteri feladatot vállalni, mert, mondjuk, ha nem Karácsony Gergely nyeri ezt a választást, akkor lehet, hogy ő inkább Budapest főpolgármestereként folytatja. Ha nem Dobrev Klára nyeri, akkor lehet, hogy ő az Európai Parlament alelnökeként folytatná szívesen ezt a munkát, és biztos vagyok benne, hogy lesz olyan is, aki pedig azt mondja, hogy én szeretnék vinni valamilyen feladatot. Én természetesen mindenkire nyitott lennék, mert mi egy csapat vagyunk.

Ön beszállna bármelyik mostani vetélytársa kormányába, ha megkérnék?

A Momentum ott lesz a következő kormánykoalícióban, és ez a jövő kérdése, hogy nekem vagy más momentumosnak milyen feladat, szerep jut az új Magyarország felépítésében. Mi természetesen rendelkezésre állunk és várjuk a feladatot.

Ön vállalna miniszteri pozíciót?

Én most az előválasztási kampányban vagyok, ezzel foglalkozom, de utána én nyitott leszek sok mindenre.

Van most klasszikus kormányzatra készülő csapata? Ha igen, akkor ez kikből áll?

Tavaly nyár óta képzünk, trenírozunk egy több mint 300 fiatal momentumosból álló közösséget, kormányzati feladatra készítjük őket fel különböző előadásokon, csapatmunkákon, projektfeladatokon keresztül, és még ebben az évben is folyik ez a képzés.

Kik képzik őket?

Korábbi államtitkárok, miniszterek, akiknek a nevét nem szeretném elmondani.

Klasszikus kormányzati feladatokra? Hogy kell kormányhivatalt vezetni, hogy kell ügyészséget feladatot vezetni, hogy kell Belügyminisztériumot vezetni?

Ilyen is van benne, meg olyan is, hogy a XXI. században, amikor mi egy e-közigazgatást szeretnénk kiépíteni, akkor hogyan kell egy minisztériumot vezetni. Nekünk Észtország a példa, ahol digitalizálták a népszavazásokat, a választásokat, a cégalapítást, mindent. Mi szeretnénk megkönnyíteni a magyar emberek, a cégek mindennapjait, ezért új alapokra szeretnénk helyezni magát a kormányzást is. Többek között ilyen kérdésekkel is foglalkozunk.

Hogy látja a csapatot? Nincs közöttük túl sok olyan, akinek máris államtitkári pozíciók csillognak a szemében, hogy igazából azt szeretné csinálni?

Szerintem nincs baj azzal, ha valakiben van ambíció, ez egy jó dolog. Ezt sokszor Magyarországon nem nézik jó szemmel. Az Egyesült Államokban vagy az angolszáz világban szeretik, amikor valaki tenni szeretne és vannak személyes céljai is. Én örülök, ha vannak személyes céljai a momentumosoknak, de itt feladatra jelentkeznek az emberek, nem pedig pozíciókra.

Hány momentumos jelölt áll most versenyben a 106 egyéni választókerületben?

54.

Hány áll közülük mostani megérzése, ismeretei szerint nyerésre?

Nagyon nehezet kérdez, iszonyatosan nehéz jósolni. Történhet úgy is, hogy a momentumosok éppen nem tudnak nyerni, meg úgy is, hogy éppen nyerni tudnak. A legtöbb helyen DK versus Momentum párharc van, és kőkemény küzdelem ez. Ha majd megkérdezi, hogy én mivel lennék elégedett, erre is nehéz válaszolnom, mert mi azon kevés pártok egyike leszünk, aki csak előre tud lépni. A Momentumnak ma nulla parlamenti képviselője van.

Akár egy is már nagy eredmény.

Ha innen nézem, akkor a semminél több. Nyilvánvalóan minél több embere van az új politikai generációnak a parlamentben és a kormányban, annál inkább meg tud újulni a magyar politika és közélet. Mi ezért dolgozunk rengeteget, hogy újítsuk meg az ellenzéket az előválasztáson.

Nincs szó arról, hogy bárki bárki javára visszalépne?

Nincsen, ez egy egyfordulós rendszer a választókerületi jelölteknél, és ott nincs is erre szükség már.

Az kőbe vésett, hogy aki közös jelöltté válik, a végén is ő lesz a közös jelölt? Mert bármikor elindulhat, hogy az országgyűlési választáson egy előválasztáson vesztes jelölt azt mondja, hogy én mégis elindulok.

Az elnökséggel beszéltünk Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói párharcáról. Talán a legizgalmasabb az összes közül, és mi természetesen Hadházy Ákost várjuk győztesként, és aztán érdekes lesz, hogy Tóth Csaba mit fog lépni, és kicsit tartunk attól, hogy ő rá fog indulni Hadházy Ákosra ’22-ben.

Nincsen semmilyen megállapodás a pártok között?

De van.

Annak ellenére el tudják képzelni, hogy Tóth Csaba ráindul Hadházy Ákosra?

A politikában a renegát szereplők azért nem elképzelhetetlenek. Van, amikor egy jelölt annyira ellehetetlenül, hogy csapot-papot hátrahagy és a saját feje után megy. Én bízom benne, hogy nem ez lesz, csak gondoltam, mondok egy potenciális példát, ami bekövetkezhet.

Mi a bajuk Tóth Csabával pontosan?

Tóth Csabával a legnagyobb baj az, hogy maga a főpolgármester Karácsony Gergely azt mondta, hogy a szocialisták, akiket Tóth Csaba vezet Zuglóban, és a Fidesz lepaktált egymással a parkolási órák mutyizása keretében. És akire a korrupciógyanú árnyéka vetül, ahogy Tóth Csabára mindenképpen, arra nincs szükségünk az új parlamentben. Ne kockáztassuk meg, hogy ezek az emberek a Fidesz szekerét tolják majd egy bizonyos ponton.

Vissza kell ön szerint léptetnie a jelölőszervezetnek Tóth Csabát?

Az MSZP‒Párbeszéd szövetségnek minden joga megvan ahhoz, hogy elindítsa Tóth Csabát, és kéri a választóknak a döntését ebben a helyzetben. Mi a választóknak egy másik embert ajánlottunk a figyelmükbe Hadházy Ákos személyében.

Miért nem jelentik fel Tóth Csabát? A büntetőeljárás sok mindent tudna tisztázni.

Azok a dokumentumok, amelyek a parkolási maffiával kapcsolatban napvilágra kerültek, közvetlenül nem Tóth Csabához kötődnek. Hadházy Ákos azt mondta, hogy ő ebben az előválasztásban nem szeretné Tóth Csabát folyamatosan pellengérre állítani, úgyhogy itt várjuk még ki a történet végét. A korrupciógyanú éppen elegendő nekünk ahhoz, hogy egy markáns és fontos személyiséget indítsunk el Zuglóban vele szemben.

Korrupciógyanú Cseh Katalinnal, európai parlamenti képviselőjükkel kapcsolatban is felmerült. Sajtóhírek, ahogy Tóth Csabáról is. Mi van akkor, hogyha bebizonyosodik jogerősen bíróságon, hogy az adóelkerülés valós Cseh Katalin ügyében? Milyen következményei lehetnek ebben a Momentumban?

A kormánypropaganda épített fel egy rendkívül aljas történetet Cseh Katalinnal szemben, tele hazugságokkal benne. Cseh Katalint ez joggal viselte meg az elmúlt időszakban, hiszen semmi köze nincsen uniós források felhasználásához. Cseh Katalin 2018 óta, mióta ő politikus, semmilyen cég vezetésében nincsen benne és Cseh Katalin az Orbán-rendszer egyik legfelkészültebb és legaktívabb ellenfele az Európai Parlamentben, akitől tart és fél a Fidesz. Nyilván ennek köszönhető az, hogy most egy lejárató hadjáratnak a része Cseh Katalin, de mi erre készültünk, összezárunk és közösségként megvédjük egymást.

Hogyan akarják tisztázni?

Tudomásom szerint Cseh Katalin több jogi eljárást is megindított, és lesz egy Magyar Narancs-interjú, ahol lehet olvasni erről az ügyről kicsit részletesebben is.

Jó, de a Magyar Narancs nem egy jogi fórum.

Van egy politikai része, meg van egy jogi része a tisztázásnak. Cseh Katalin megindított az eljárásokat rágalmazási ügyekben, aki pedig politikai szempontból kíváncsi erre a kérdésre, Cseh Katalin a válaszait megadja ebben az interjúban.

Ugyanez a válasz várható az olimpia népszerűsítésére is alkalmas hologramos technológia finanszírozásának pályázatában is? Ami azért pikáns, merthogy a Momentum meg tudta fúrni az olimpiát.

Ne higgyünk el mindent, amit a propaganda állít, mert itt például súlyos csúsztatás van. Ebben az európai pályázatban az szerepel, hogy ez a hologramos technológia, amit ez a cég fejleszt, egy olimpián is alkalmazható. Ebből kreált aztán a propaganda számukra érthető módon egy konteót.

A közös lista állításának mikor áll neki az ellenzéki együttműködés?

Volt olyan javaslatunk, hogy a választók dönthessenek ebben a kérdésben is, hogy szavazhassanak az előválasztáson pártlogókra, és az alapján válasszuk ki a listát. Végül nem ez lett a megoldás. Az előválasztás utáni hetekben, bízom benne, hogy október végéig le tudjuk zárni ezt a kérdést, mert utána nekünk a kormányzás közös programját, alapját és célkitűzéseit kell majd lefektetnünk.

Látják-e már, hogy közös listát milyen elvek szerint kell majd felállítani?

Egyetlen, nagyon fontos elvet lefektettünk még korábban, ez pedig a szolidaritás vagy kompenzáció elve, ami azt jelenti, ha egy párt a társadalmi támogatottságához képest kevésbé jól szerepel az előválasztásokon, akkor ezt a pártot a listán kompenzáljuk. Ez egy nagyon pozitív és egy nagyon fair lépés volt az ellenzék részéről.

Honnan nyerik ki a társadalmi támogatottságra utaló adatot?

Ebben a kérdésben konkrét döntés még nincsen. Itt többféle forgatókönyv elképzelhető.

Közös konszenzusos döntést kell erről hozni?

Eddig közös konszenzusos döntéseket hoztunk, illetve van egy olyan szokásjog, ha valaki egyedül marad magányosan öttel szemben, akkor beáll a sorba. Úgyhogy a válaszom az, hogy igen.

Márki-Zay Péter azt mondta, mindenképpen el kell kerülni, hogy Gyurcsány Ferenc a listán bárhol is szerepeljen, mert az a biztos bukás. Mit gondol erről?

Gyurcsány Ferenc az egyik legnagyobb ellenzéki pártnak a legitim, megválasztott vezetője. A DK-s szavazók a mi szövetségeseink, a mi barátaink. Van, amikor egymással vitázunk, ez tény, ilyenkor kicsit távolabb kerülünk egymástól, de közös célért megyünk most tűzbe a választásokon. Tehát az, hogy Gyurcsány Ferencet száműzze bárki is a listáról, nem lenne fair. A Fidesz azért gyűjt aláírásokat, hogy Stop Gyurcsány! meg Stop Karácsony! az utcákon, tehát tök mindegy, hogy Gyurcsány hol van a listán, biztos, hogy ez lesz majd a mantra. Az más kérdés, hogy a top 5 személyiség a listán kikből kerüljön ki. Az öt miniszterelnök-jelöltből, aki elindult ezen a választáson és összegyűjtötte a húszezer ajánlást? Vagy a pártelnökök legyenek ott? Vagy a legnépszerűbb ellenzéki politikusok? Ezek a kérdések még nincsenek eldöntve.

Ön egyéniben indul?

Nem, én a miniszterelnök-jelölti megmérettetésre koncentráltam kizárólag.

Kettő már sok lenne? Azért azt szokták mondani, hogy az igazi szép eredmény, amikor az ember a testével küzd meg egy egyéni választókerületben, nem amikor a listáról megy be.

Igen, ezt elfogadom. Az is egy szép feladat, amikor egy miniszterelnök-jelölt a saját társaiért dolgozik és küzd. Ha már klónozni nem tudom magamat, számtalan helyére elmentem az országnak, ahol jelöltünk van, és mindenkivel tudtam közösen kampányolni, kiállni a választók elé, ez fontos. Én ’18-ban indultam egyéni választókerületi jelöltként, az a budapesti 1-es választókerületben, visszaléptem végül V. Naszályi Márta javára, aki pedig Csárdi Antal javára, aki pedig megnyerte a körzetét.

Nem volt kissé csalódás ennyi áldozatot hozni a végén úgy, hogy nem kaptak érte semmit?

Azért volt picit csalódás, mert a kétharmadot nem tudtuk megakadályozni. Ezzel együtt én örülök, hogy az ellenzéknek eggyel több mandátuma tudott lenni a visszalépés által, viszont mi most Gelencsér Ferencet, az I. kerület momentumos alpolgármesterét indítjuk Csárdi Antallal szemben, és nagyon bízunk abban, hogy Gerencsér Ferenc tudja majd a választókat képviselni ’22-től.

Vagyis tudnak revansot venni.

Nem nevezem revansnak, mi az ellenzék megújítására vállalkozunk ezen az előválasztáson, és szerintünk új megoldások, új lendület és új arcok kellenek, és Gelencsér Feri tényleg az egyik legemblematikusabb alakja ennek a közösségnek.

Felül lehet-e írni ön szerint az alaptörvényt feles rendelkezésekkel? Dobrev Klára szerint nagyon is, Karácsony Gergely szerint meg nagyon nem.

A kérdés az, hogy szeretnénk-e társadalmi megbékélést Magyarországon vagy sem. Ha nem, akkor Dobrev Klára javaslata a jó. Ha igen, akkor pedig úgy érdemes hozzáállni az alkotmányos kérdésekhez, hogy népszavazásokat rendezünk ezekben, és én azon az állásponton vagyok, hogy be kell temetnünk a társadalmi árkokat. Mi nagyon hiszünk a közvetlen demokráciában, mégiscsak a Momentum egy népszavazási kezdeményezéssel bontott zászlót és lépett a nyilvánosság elé, és szerintem nagyon pozitív üzenete van annak, ha az első új Magyarország-kormány azt mondja, hogy szavazzunk, kedves nép, arról, hogy a fideszes alapítványokat a felsőoktatásban szeretnénk-e felszámolni és szeretnénk az egyetemek feletti kontrollt visszaszerezni vagy nem.

Alkotmányos kérdésekben lehet népszavazást tartani? Jó néhány olyan kérdés van, ahol ki van zárva a népszavazás lehetősége. Adótörvények például ilyenek.

Az az érdekes, hogy a Fidesz az alaptörvényben rögzíti azt, hogy a személyi jövedelemadórendszer egykulcsos. Nincs még egy olyan alkotmányos berendezkedés a világon, ahol ilyen szinten lehet korlátozni a jövendőbeli kormányok mozgásterét. Adózási kérdéseket egyszerű többséggel megválasztott kormányoktól várunk el. Nem korlátozhatók ezek a dolgok alaptörvényben. Nagyon érdekes, hogy ezeket hogyan írja felül az ember, mert szerintem ez egy alkotmánysértő rendelkezés. És vagy az Alkotmánybíróságon vívjuk meg a jogi csatát, vagy pedig a nép szavazása útján emeljük ki, vagy emelünk be oda valami mást.

Úgy kell elképzelni, hogy nem mennének neki feles semmisségi törvénnyel az alaptörvénynek, hanem az alaptörvényből fakadó rendelkezéseket bocsátanák egyenként népszavazásra, amelyben változást igényelnek, és a népszavazás eredményétől függően hoznának törvényeket?

Így van. Progresszív adórendszer, amit mi szeretnénk, hogy az adófizető polgároknak az alsó harminc százaléka adómentesen vihetné haza a pénzét, és szeretnénk azt is, hogy azok, akik egymillió forint feletti jövedelemre tesznek szert, ők 25 százalékos adót fizessenek az egymillió forint feletti jövedelemrészre. Cserébe viszont sokkal jobb minőségű egészségügyi vagy oktatási szolgáltatást fog nekik nyújtani az állam.

Biztos, hogy szabad adózási kérdésekről kampányban beszélni? Márki-Zay Péter azt mondta, hogy egyáltalán nem kéne erről beszélni, mert úgyis mindenki úgy fogja érteni, hogy az ellenzék adóemelést akar.

Azért jó lenne arról beszélni, hogy mihez szeretne kezdeni az országgal egy új koalíciós kormány, és ennek az is a része, hogy beszéljünk adózási kérdésekről. És amikor adózási kérdésekről beszélünk, akkor ne arra gondoljunk, hogy kinek lesz rossz, hanem hogy kiknek lesz jó. És amikor arról beszélek, hogy az alacsony keresetűeknek jobb lesz az életük, mert visszakapják azt a 15 százalékot, amit egyébként most be kell fizetniük, akkor az egy nagyon fontos lépés, ami sok millió embert fog érinteni. Amikor arról beszélek, hogy a kisvállalkozásoknak az első munkavállalója adómentes, nem kell utána terhet fizetni, akkor azzal a cégeknek egy nagyon fontos gesztust gyakorlunk.

A családi adórendszer összes eleme marad, vagy ez is az átalakulás egyik része lesz?

A családi adórendszer valóban az elmúlt tíz év talán legsikeresebbnek ítélt szakpolitikai intézkedéscsomagja, és ezt a rendszert ugyan át kell alakítani, de a legfontosabb részeit zavartalanul kell hagyni. A családi, otthonteremtési kedvezmény például fenn tud maradni. A családi pótlékot és a gyest, amit talán már 12 éve nem emelt egyetlen kormányzat sem, érdemes megemelni. Azt, hogy mennyivel, nyilván költségvetésfüggő is, de érdemes megemelni. De e csak pénzben gondolkodjunk itt, hanem intézményekben és emberekben is. Kevés a bölcsőde Magyarországon, ma 70 ezer kisgyermek nem tud bölcsődébe menni, és emiatt az édesanyjuk vagy édesapjuk nem tud munkába állni úgy, ahogy szeretne. Sok olyan dolog van, ami azt segíthetné, hogy az első gyermek megszülessen, mert gyakran az első gyermek nem születik meg, és nem pedig a harmadik.

Hogyan képzelné el a négynapos munkahét bevezetését? Négy napot dolgozik a bölcsőde, a maradék háromban meg nem dolgozik? Vagy a kórház vagy a BKV vagy a gyár?

Ha megnézzük, hogy a XIX. században miért küzdöttek az akkori munkavállalók: nyolc órából álljon egy munkanap. Aztán a XX. században azért küzdöttek a munkások, hogy két napból álljon a hétvége. És a XXI. században a technológiai forradalomnak köszönhetően felmerülhet annak a lehetősége, hogy öt nap helyett négyet dolgozzanak a munkavállalók, és több idejük maradjon magukra, a családjukra, sportra, kultúrára.

A szolgáltatások akkor csak négy napot lennének elérhetőek?

Ez nem egy univerzális, egyrészt nem kötelesség négy napot dolgozni, aki szeretne többet dolgozni, az dolgozzon, viszont akkor fizesse meg a munkáltató az extra órabért. Ami a szolgáltatásokat illeti, azok más megítélés alá esnek, mi a közszolgáltatásokhoz nem nyúlnánk. Spanyolországban 50 millió eurót adnak cégeknek, hogy próbálják ki pilótaprogramokban a négynapos munkahetet, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjában éppen vizsgálják. Skóciában, Új-Zélandon tesztelik. Azt mutatják a kutatások, hogy kevesebb munka, kevesebb stressz, magasabb egyensúly a munka és a szabadidő között és magasabb produktivitás a munkáltatónak. Jól jár mindenki, a munkavállaló, a munkáltató és a bolygó is, mert kevésbé szennyezzük azon az egy napon a bolygót az iparral.

Az ipar megállna? Mondjuk, egy erőmű a hét három napján nem dolgozna.

Az már spórolás, ha azon a bizonyos ötödik napon nem kell fizetni benzinpénzt a cégeknek, nem kell a villany, a gáz és egyéb közművekért fizetni, ezeket megspórolja a nemzetgazdaság a bolygó javára.

Akkor, ha jól értem, nem egy átlagos kis- és középvállalkozónak kellene kigazdálkodnia a három napig zárva tartunk rendszer költségeit, hanem az állam odaadná neki azt a pénzt, amivel neki megéri áttérni ötnaposról négynaposra?

Az állam egyrészt odaadja neki, tehát a spanyoloknál is ez történik, de például Japánban a Microsoft is megcsinálta a négynapos munkahetet, és negyven százalékkal növekedett a produktivitása a munkavállalóknak, tehát növekedett a profit. Kevesebb munkával nagyobb profitot tudtak elérni. Tehát nem feltétlen kell az államnak ebbe beszállnia. A PwC Angliában megmérte, hogy 2030-ig a gépesítésnek köszönhetően tíz százalékkal nő majd az angol GDP. A nagy kérdése a XXI. századnak, hogy a gépesítés hatására elért extraprofit hogyan kerül majd szétosztásra a társadalomban. Mennyit kap belőle a cégtulajdonos, mennyit kapnak belőle a munkavállalók vagy esetleg, mondjuk, a nyugdíjasok. Ez nagy kérdés, ezért a szakszervezeteket érdemes lesz majd megerősíteni Magyarországon is.

Nem az a szabály, hogy akié a gyár, azé a profit?

Lehet ez is a szabály, de pont ezért jönnek be itt a képbe a szakszervezetek, mert például Németországban az IG Metall, a legnagyobb német szakszervezet kiharcolta, hogy ők csak heti 28 órát dolgozzanak ugyanazért a bérért, amit korábban kaptak 35-40-ért. A szakszervezeteken múlik, mert ha nincsen munkaerő, akkor a cégvezető akarhat bármit is, de nem lesz végső soron profitja.

Magyarországon nincsenek ilyen erős szakszervezetek, mint az IG Metall, munkaerőhiány viszont van, hogyan hatna egy négynapos munkahétrendszer a munkaerőhiányra?

A mi terveink szerint a külföldre vándorolt 600-700 ezer magyar jelentős része térne vissza egy olyan országba, ahol kiszámítható környezetet talál, ahol európai szabad légkört talál, ahol egy jó finn típusú iskolarendszert talál és ahol jó bölcsődei vagy óvodai hálózatot talál. A munkaerő tartaléka megvan, csak éppen sajnos Londonban, Berlinben meg Párizsban. A négynapos munkahét víziója a 2030-as évekre szól, mi azt várjuk el magunktól, hogy ne csak egy napban meg egy hétben, meg egy évben gondolkodjunk.

Miből gondolja, hogy bárki fiatal, tehetséges munkavállaló a hazai bizonytalanság miatt megy el bárhova, amikor annál azért kevés bizonytalanabb van, mint egy itthoni biztos állást föladni azért, hogy az ember elmenjen Londonba, ahol mosogatással kezd?

Nem mindenki megy mosogatni Londonba, nagyon sok fiatal megy ki tanulni egyetemekre.

Mindig is ment, amikor lehetett, akármilyen kormány volt hatalmon.

Ez nyilván túlzás, hogy mindenki megy, meg én azért el szeretném várni a következő magyar kormánytól, hogy a magyar felsőoktatást ne hagyjuk már annyiban. Hiszek abban, hogy egy adjunktusnak nem nettó 180 ezer forintot kell keresnie, hanem ennek minimum a két és fél, háromszorosát, így ne csodálkozzunk, ha azt mondják a magyar fiatalok, hogy jobb minőségű oktatást kapnak majd Németországban meg Dániában. Mert odamennek a jó minőségű emberek tanítani. Nem kínai elitegyetemet kell építeni, hanem diákvárost a fiataloknak. Ez is plusz egy érv, hogy itthon maradjon az a fiatal, és utána itt alapítson családot és itt vállaljon munkát.

Egy kínai elitegyetem nem húzná fel az összes többi egyetem oktatóinak fizetését?

Pont hogy nem.

Mindenki foggal-körömmel ragaszkodna a legjobb oktatóihoz, mert különben elmegy.

Elszipkázná a legjobb oktatókat. Szerintem nem tenne jót a kínai elitegyetem, már csak azért sem, mert azt a tizenikszmillió forintos tandíjat, amit ki kell fizetni három év alatt, nem tudom, melyik magyar tudja megengedni magának.

Semmilyen elitegyetem nem volna jó, ha ideköltözne Budapestre, vagy csak a kínai nem jó?

Nem az elitegyetemmel van baj. Ha a kínai elitegyetem úgy költözik ide, hogy abba mi magyar adófizetők nem teszünk bele 540 milliárd forintot, akkor nekem sokkal kevesebb ellenérvem lenne. Akkor is elmondanám, hogy itt a kínai kommunista párt kihelyezett irodája létesül. Nekem nem lenne bajom azzal, ha a Harvard vagy az MiT idejönne egy kampusszal, de ne kelljen nekünk ezért fizetni. A CEU-ért nekünk nem kellett fizetni, azt fizette a Soros Alapítvány meg egyéb befektetők. És szerintem jót tett a magyar felsőoktatási, akadémiai világnak.

Nem szívta el az oktatókat a CEU?

Ezt nem tudom pontosan megmondani. Nyilván külföldi kiválóságokat is hozott az országba, ami növelte az itteni oktatás színvonalát, és biztos vagyok benne, hogy el is szívott magyar kutatókat meg oktatókat. Nekünk ezért fejlesztenünk kell a felsőoktatást, egy magyar professzor a német minimálbér alatt keres, vicc, ami történik. Meg kell erősíteni a magyar állami egyetemeket, és akkor azt mondhatjuk, hogy van egy kiváló felsőoktatási rendszerünk.

A négynapos munkahéttel összefügg a rugalmas nyugdíjba vonulás rendszere? Azt együtt kell értelmezni?

Nem feltétlen. A nyugdíjrendszer merev és buta rendszer, mert szinte teljesen függetlenül attól, hogy ki mennyit dolgozott és milyen egészségi állapotban van, egységesen, egy időben kell nyugdíjba vonulni. Mi pedig azt mondjuk, hogy egy egyéni nyugdíjszámlán mindenki láthassa, hogy mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be és abból mikor, mennyit láthat majd mint nyugdíj, és dönthesse el az adott ember, hogy korábban vagy később akar nyugdíjba menni, mert nem vagyunk ugyanolyanok, rugalmassá kell tenni a nyugdíjrendszert.

A magán-nyugdíjpénztári befizetéseink erre nem jók?

Jó az önkéntes magánnyugdíjpénztári rendszer, de nem mindenki van benne ebben a rendszerben, és mi szeretnénk egységessé tenni a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét.

Az oktatást, a külügyet és a gazdaság területét nevezte meg legutóbbi beszélgetésünkön olyannak, mint ami az érdeklődésüknek különösen a középpontjában áll. Ez azt jelenti, hogy ezekre a tárcákra tartanának igényt, ha úgy alakulna a kormányzás?

Mi szívünk szerint nagyon sok feladatot vállalnánk. A környezetvédelem területén említettem már a momentumos ambíciót Szél Bernadett-tel közösen. Vagy ott vannak a jogállamisági kérdések, tehát az igazságügyi tárca, amely a törvényalkotással foglalkozik, nekünk kiváló jogi szakembereink vannak. Rengeteg mindent csinálnánk, de nyilvánvalóan hat párt van, el kell majd osztani.

Mi a vonzó egy igazságügyi tárcában? Ott törvényelőkészítés folyik, az egy klasszikus jogászi szakma.

Az igazságügyi tárca a Pénzügyminisztérium mellett az a szaktárca, amelyen minden egyes törvényjavaslat végig kell hogy menjen.

De nem nyúl bele az igazságügyi tárca a törvényjavaslatba, csak olyanná formálja, hogy az megállja a helyét a parlamentben meg a bíróság előtt is.

Így van, csak mi nagyon hiszünk a jogállamban, amit a Fidesz sárba tiport, és szerintünk egy olyan országra van szükség, ahol kiszámítható jogszabályalkotás folyik, ahol nincsenek joghézagok, ahol nem hagyunk bizonytalanságban vállalkozókat vagy teljes szektorokat, és ehhez pedig jó jogi előkészítés kell.

Nagy kódexeink születtek az elmúlt tíz évben, ezeket nagyon hosszú távra szokták csinálni. Belenyúlnának ezekbe, ha az igazságügyi tárca a kezükbe kerülne?

Vannak módosítások, amelyeket elvégeznénk rajtuk. Például, ha valaki a vagyonnyilatkozatában hazudik politikusként, akkor azt mi büntethetővé tennénk, és ehhez pedig egy büntető törvénykönyvbeli szigorítás kell, vagy a miniszterelnöki mandátumok számát korlátoznánk. Mi azt mondjuk, hogy egy miniszterelnök legfeljebb nyolc évig lehessen hivatalban, hogy soha többé ne fordulhasson az elő, hogy egyetlen ember kénye-kedve szerint alakul az ország sorsa.

Mi van, ha a nép azt akarja, hogy a Fekete-Győr András a következő ciklusban is legyen miniszterelnök, mert annyira flottul mennek a dolgok? Akkor azt fogja mondani, hogy nem lehet? Akármit is akar a nép?

Ha ránézünk, mondjuk, a francia vagy az amerikai alkotmányos berendezkedésre, akkor a rotációs elv, a vérfrissítés elve, a sorcsere elve szerintem egy jó politikai intézmény a nyugati világban.

Biztos, ami biztos, hogy senki ne tudjon nagyon meggyökerezni, akármekkora államférfiú vagy államhölgy is?

Annyi feladatot lehet csinálni a magyar állam működésében, hogy szerintem nincs arra szükség, hogy valaki hosszú éveken keresztül ott legyen a topon. Nyolc év alatt rengeteg mindent vágányra lehet állítani, el lehet indítani, meg lehet valósítani. Mi azt mondjuk, hogy legyen elég mindenkinek ennyi.

Csak a miniszterelnök mandátumát korlátoznák, vagy a köztársasági elnökét is?

A köztársasági elnököt közvetlenül szeretnénk választani, ahogy például a szlovákok is megválasztották Susana Caputovát, és azt látjuk, hogy a magyar választók felől is van egy ilyen igény. A korlátozáson még nem gondolkodtunk, de elviszem magammal.

Budapesten kvázi kormányzati pozícióban vannak, Kerpel-Fronius Gábor ott van Karácsony Gergely mellett. Elégedettek a teljesítménnyel?

Én tömegközlekedéssel közlekedem a városban, és a tömegközlekedéssel én elégedett vagyok. Nyilvánvalóan látom én is a dugókat, viszont nyilvánvalóan beszélgetek a főpolgármesterrel meg Kerpel-Fronius Gáborral, és tudom azt is, hogy azért azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy a Lánchíd belezuhanjon a Dunába, ahogy azt sem engedhetjük, hogy ne fejlődjön Budapesten semmi. Örülök annak, hogy épül Budapest, szerintem a budapestiektől elvárható, hogy legyünk egy-másfél éves türelemmel. A főpolgármestertől és a városházától pedig elvárható az, hogy próbáljon minél inkább alkalmazkodni ehhez a helyzethez, és olyan közlekedésjavító intézkedéseket hozni, amelyek segítik az autósok és egyéb polgárok életét.

A budapesti közlekedésben nagyon sokan vagyunk, autósok, tömegközlekedők, kerékpárosok, gyalogosok, agglomerációból ingázók. Ki nyerjen? Mert ha valaki nyer, valakinek veszítenie kell, és ez politikai kérdés.

Az autósoknak, akik jönnek a peremkerületekből vagy az agglomerációból, a legnagyobb segítség valójában külső parkolóknak az építése lenne, ahonnan a metrók, buszok, villamosok be tudják hozni az autósokat a városba. Szerintem ez lenne a legjobb modell. Amíg ez nincsen, addig valóban nem várható el az egy autóstól, hogy hagyja a kocsiját otthon. Szerintem a jelenlegi helyzet tűrhető. Karácsony Gergellyel, amikor beszéltem, azt mondta, hogy bizonyos forrásokat most lehetett lehívni, és nem akarták veszni hagyni ezt a pénzt, és szerintem ez is érthető politikai szempontból. Valahol egyébként tökösnek érzem azt, hogy a főváros beleállt így választások előtt egy ilyen megosztó fejlesztéspolitikai kérdésbe, és én budapestiként igyekszem tömegközlekedéssel járni. Ezt én senkitől nem várom el, de egyébként nagyon sokat javult az elmúlt évtizedekben a budapesti tömegközlekedés, úgyhogy aki mégiscsak teheti, szerintem üljön fel egy buszra vagy villamosra.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×