Zajlik az ellenzéki előválasztás kampánya. Ön szerint a program, a párt vagy a személy alapján fognak dönteni majd a választók?

Az a félelmem, hogy a párt alapján döntenek. De azt szeretném, ha elsősorban a személy és a program alapján döntenének. Egy hiteles személy hiteles programmal lesz képes Orbán Viktor leváltására 2022 áprilisában, és ez az álláspályázat most erről szól.

Miért félelme az, hogy a párt alapján?

Pártalapon simán ki lehet hozni egy olyan jelöltet győztesnek, aki egészen biztosan nem képes Orbán Viktor leváltására.

Kitől tart leginkább, ha valakit pártalapon hoznak ki?

Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc rossz híre és a kormányzati teljesítménye okán Dobrev Klára az, aki a legkevésbé képes Orbán Viktor legyőzésére. Nem kérdéses, hogy az ő személyes képességei nagyszerűek, mégis Orbán Viktorral szemben a sok milliárd befektetett gyűlöletkampány és a 2010 előtti kormányzat azért nagyon rossz emlékeket hagyott a magyarokban, emiatt egyszerűen nem látom esélyét annak, hogy ő legyőzze Orbán Viktort.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ne Dobrev Klára legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, amikor az egész ellenzéki előválasztás arról szól, hogy ezt a választópolgárok mondják meg, hogy ki legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Természetesen a választópolgárok fogják megmondani. Egy egyfordulós választáson Dobrev Klára, mint aki nagyon tehetséges és az egyik legerősebb ellenzéki pártnak a képviselője, nagyon valószínű, hogy rendkívül jól fog szerepelni. A második fordulóban azonban, ha a polgárok nem pártalapon döntenek, hanem Orbán Viktort akarják leváltani, akkor nyilván egy nem Dobrev Klára-jelöltet fognak támogatni. Ezt a pártok elég bölcsen megalkották, ha a jelöltekhez hasonlóan egyfordulóssá tették volna a miniszterelnök-jelölti választást is, akkor ennek a kockázta azért összehasonlíthatatlanul nagyobb lenne. Ha a DK-nak a törzsszavazói bázisa megy csak el, akkor természetes módon ez a kockázat megugrik, ha azonban mindenki elmegy, akkor nagyon remélem, hogy egy olyan konszenzusos jelöltet fogunk találni, aki mögé egyébként mindenki be fog állni.

Kire gondol konszenzusos jelöltként?

A legkisebb elutasítottságom nekem van a felmérések szerint, de nem kérdéses, hogy még a pártok is ódzkodnának egy pártfüggetlen civiltől, akivel egyébként a legnagyobb esély lenne. Én azért vagyok ebben a versenyben, mert meggyőződésem és Hódmezővásárhelyen tapasztalatom is, hogy pártfüggetlen civilként én tudom a legtöbb bizonytalant, vidékit, sőt, kiábrándult fideszest, jobboldalit is megszólítani, akiken majd múlik a 2022. áprilisi választás. Az elutasítottság sorrendjében még akit én el tudom képzelni, hogy alkalmas erre a feladatra, az Karácsony Gergely főpolgármester úr, és aztán a többiek már egyre kevésbé.

Miből gondolja, hogy ön hódmezővásárhelyi polgármesterként be fog jutni a második fordulóba?

Nem az a kérdés, hogy én bejutok-e. Ha a DK szavazói mennek el legtöbben, és a többiek nem tudnak elvinni azonos mennyiséget, akkor a DK nagyon jó eredményt fog elérni, viszont Orbán Viktor ellen nagyon nehéz lesz majd a Stop Gyurcsány-kampánnyal szembenni. Nem Dobrev Klára kiváló képességeivel van a gond, hanem egyszerűen ezzel az integrálóképességgel, a bizonytalanok és a vidékiek megszólítási képességével.

Látja annak esélyét, hogy ön mint regnáló hódmezővásárhelyi polgármester ezt a bővülést meg tudja lökni országosan?

Egészen biztosan. Most nem kis meglepetést okoztunk nemcsak magunknak, hanem a pártoknak is azzal, hogy a harmadik legtöbb aláírást szereztük meg az aláírásgyűjtési időszakban 33 500 szavazattal a Jobbikot is megelőzve. Ezt ezer civil ember gyűjtötte, nem pártaktivisták, nem fizetett emberek, nem volt mögötte az államtól kapott milliárdos párttámogatás, hanem egy kizárólag önkéntes, lelkes emberekből álló csapat, olyan embereket megszólítva, akik korábban egyik pártra sem szavaztak vagy az ellenzékre eddig nem szavaztak még. Ezek az emberek kellenek ahhoz, hogy itt egy más kultúrát képviselve egy hiteles programmal, hiteles jelöltekkel valódi rendszerváltás legyen 2022-ben.

Mi derült ki ön szerint az első nagy vitafordulóban az ATV-ben azonkívül, hogy a zuglói jelölt személyében nagyon nem értenek egyet?

Ez is egy tanulsága volt. Számomra a legnagyobb értéke ennek a beszélgetésnek, hogy mennyire azonosak voltak az egyes programok az adott kérdésekben. Ez engem, bevallom, még egészen zavarba is hozott. Szerettem volna, ha egy kicsit változatosabb vagy akár konfrontatívabb, összehasonlítóbb jellegű lesz ez a beszélgetés.

Miért nem tette az asztalra a Dobrev Klára-problémát? Ezen a vitán nem tette az asztalra, máshol viszont asztalra tette.

Igen, elég sokszor asztalra tettem, valóban. Ebben az úgynevezett vitában nem kerestem én sem a konfrontációt valóban, most ennek az egységnek a megmutatása volt fontos. Egészen más lett volna, ha más körülmények között vagyunk. Maga az ATV is így képzelte ezt a beszélgetést, mondjuk, ha Gulyás Mártonhoz hajlandók lettek volna eljönni a versenytársak, ott biztos vagyok benne, hogy már nemcsak Tóth Csaba kérdése lett volna a konfrontáció tárgya.

Tóth Csaba kérdését meg tudják oldani? Az egyetlen pontja volt ennek a vitának, ahol nagyon világosan nem értettek egyet.

Ennél sokkal több kérdésben nem értünk egyet, annak ellenére, hogy közös jó irányba fog Magyarország fejlődni az ellenzéki kormányzás alatt. De fontosnak tartom, hogy hiteles jelöltek legyenek és olyanok, akikre nem vetül a korrupció, a szavazatvásárlás árnyéka sem. Attól is félek, ha nem tudunk egy hiteles csapattal indulni a ’22-es választáson, akkor egy csomó olyan polgár, aki nagyon szívesen szavazna egyébként a Fidesz ellen az ellenzékre, legyinteni fog, és azt mondja, hogy ő nem akar nagy tolvajok helyett kis tolvajokat.

Hogy fogják megoldani?

Én a nyilvánosság erejében hiszek, én abban is biztos vagyok, hogy előbb-utóbb a pártok számára is kényelmetlen lesz Tóth Csaba, ezért dolgozom is egyébként.

Hogy?

Én a kritikámat nem szoktam véka alá rejteni, olyan emberekkel ne kockáztassunk, akik adott esetben az ellenzéket már elárulták, bizonyítottan összejátszanak a Fidesszel, korrupciógyanús ügyletekbe keveredtek, rosszhírűek. A tavalyi időközi borsodi választás közös jelöltje, Bíró László nagyon bölcsen tette, hogy kivonult ebből a versenyből. Én azt is értékelem, hogy a Jobbik belátta, hogy az összellenzéknek a hírnevét nem öregbítette volna, jogos kritikát, támogatási felületet adott volna a Fidesz kommunikációja számára, és ezért őt visszahúzták. Szerintem a megoldás Tóth Csaba esetében is ez lenne. Gyurcsány Ferenc prominens szerepvállalását is ezért szoktam kritizálni, nemcsak azért, mert én magam sem gondolom, hogy a 2010 előtti kormányzati teljesítménye az makulátlan lett volna, hanem azért sem, mert olyan sok ember van, aki ha meg fogja látni Gyurcsány Ferenc nevét a szavazólapon, akkor nem fog az ellenzékre szavazni, és lehet, hogy ezen múlik a választás.

Hol látná Gyurcsány Ferenc nevét a szavazólapon? Ő indul valahol jelöltként?

Nem indul jelöltként, de a választók valójában két lista között kell válasszanak, a Fidesz és a nem-Fidesz között. Lényegesen kevesebben fognak a nem-Fidesz listára szavazni, a közös ellenzéki listára, ha Gyurcsány Ferenc neve ott van az első öt helyen. Én nagyon régóta győzködöm a DK-t, hogy lépjen vissza ettől a javaslattól, ne a pártvezetők legyenek fölsorolva ezen a listán, hanem például a miniszterelnök-jelöltek, mondjuk, eredmény szerinti sorrendben. Ennek érdekében én előre kijelentettem, hogy az ezzel elérhető listás helyről én eleve lemondok. Én nem akarok listán bekerülni a parlamentbe, viszont nagyon szívesen vállalom azt, hogy az ellenzéki húzónevek között használják az én nevemet is.

Azt szeretné elérni, hogy az országos választási lista első öt helyén ne legyen ott Gyurcsány Ferenc neve?

Így van.

Valahol később azért lehet?

Természetesen, nyilván Gyurcsány Ferenc szeretne bejutni a parlamentbe, ott lesz a listán.

De nem mindegyik bejutó hely egy listáról.

Körülbelül negyven bejutó hely azért van ezen az ellenzéki listán, az bőven ad teret Gyurcsány Ferencnek. Sajnos a Fidesz gátlástalansága és a Gyurcsány-ellenes kampányai már egy olyan helyzetet eredményeztek, hogy az ellenzék számára Gyurcsány Ferenc a legtöbbet azzal segített már eddig is, hogy kijelentette, semmilyen közjogi pozíciót nem akar, nem fog elfogadni, nem fog betölteni. Ez a józan önmérséklet, ez az összellenzéket és ezáltal a DK szavazóit is segíti.

A miniszterelnök-jelölt jelölti választási kampányban ha nem kerül be a második fordulóba, visszalép valaki javára?

Ha valaki nem jut be, akkor azt már nem visszalépésnek nevezném, de természetesen ebben az esetben is egy konszenzusos jelöltet támogatnék. És Karácsony Gergelynek látom még azt a lehetőségét, hogy Orbán Viktort le tudná győzni. Mindenkinél van ilyen lehetőség, csak egyre csökkenő sorrendben.

Ha ő nem, a Jobbik szóba jöhet?

Én Jakab Péter esetében nem látom még az alkalmasság minden kritériumát sem. Óriási szüksége van az ellenzéknek Jakab Péterre, olyan embereket tud megszólítani, akit például Karácsony Gergely vagy jómagam nem. Nagyon sok vidéki szavazót megmozdított, passzív embereket elért, nagyon látványos, jó szónoklatokat és különböző akciókat tart, de amikor az emberek elképzelik, hogy ki fog majd tárgyalni Bidennel vagy Putyinnal vagy bárkivel nemzetközi színtéren vagy milyen vezetői sikerei vannak egy-egy jelöltnek, akkor még Jakab Péter e tekintetben lehet, hogy nem tudna mindenkit meggyőzni. Talán egy másik óvatosságra intő dolog, hogy a Jobbik miniszterelnök-jelöltjére a cigányok, a zsidók és a baloldaliak hány százaléka fog majd szavazni.

Nem bízik abban, hogy ez a Jobbik már egy másik Jobbik? Vagy abban nem bízik, hogy az emberek elhiszik, hogy ez a Jobbik már egy másik.

Én bízom Dobrev Klárában, én bízom a Jobbikban, én tényleg bárkire le fogok szavazni Orbán Viktorral szemben, de hogy a magyar szavazók hány százalékát tudjuk együtt mi erről meggyőzni, ott vannak aggályaim.

A kétharmados alkotmány feles törvénnyel módosításában osztja a miniszterelnök-jelölt jelölti társai elképzelését?

Igen, én nagyon örülök neki. Először ezt az elképzelést Vörös Imrénél olvastam, nagyon lelkesen álltam mögé, mert azt be kell látni, hogy az alaptörvény egyrészt önmagában is ellentmondásokat tartalmaz, hiszen a hatalom kizárólagos birtoklását még ez az alaptörvény is tiltja, miközben az elmúlt tizenegy évben a Fidesz szinte mindent a saját hatalmának kizárólagossága érdekében tett. Itt már önmagában van egy saját belső közjogi érvénytelenség is. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy az ez alapján meghozott kétharmados szabályokkal, szavazásokkal megerősített emberek a rendszernek az alappillérei, Polt Péter, aki nem üldözi, hanem mentegeti a korrupciót, hiszen nem indít eljárásokat. A Médiatanács, amelyet kizárólag fideszesekből csak azért hoztak létre, hogy például a Klubrádiótól elvéve a frekvenciát ellenzéki rádió még csak ne is kapjon frekvenciát Magyarországon, vagy éppenséggel az egyetemi kuratóriumok, amelyeket szintén fideszesekből verbuváltak. Ezeknek az érvénytelenségét rögtön erre az alaptörvény-érvénytelenségre hivatkozva ki lehet mondani, azonnal meg lehet kezdeni egy konszenzusos, együttműködő alkotmányozási folyamatot, egy új alkotmányt, amelyet népszavazással tudunk majd megerősíteni és amely valóban védi a kisebbségeknek a jogait is a többség diktatúrájával szemben. A jelenlegi alaptörvény nem korlátozza a hatalmat, hanem korlátozza az állampolgárok lehetőségeit. Ezt meg kell fordítani, az alkotmánynak ugyanis az a feladat, hogy az embereket védje a hatalom önkényétől.

Ha feltételezzük, hogy az alaptörvény érvénytelen, akkor az abból fakadó összes másik törvény, benne a választási törvényekkel, is érvénytelen, akkor ön sem polgármester és azok a képviselők sem képviselők, akik a választás után beültek a parlamentbe és azóta képviselői fizetést húznak.

Nem minden érvénytelen ettől, hiszen ez az alaptörvény is nagyon sok olyan természetes és mindenki által elfogadott paragrafust tartalmaz, amely például a régi alkotmányban is benne volt. Nem kérdéses, hogy az elmúlt tizenegy évben meghozott legtöbb törvény érvényes, hiszen nem a Fidesz kizárólagos hatalmát szolgálta. De nagyon sokszor hoztak egy-egy fideszes potentát bebetonozására, irdatlan mennyiségű pénzhez juttatására törvényeket, tehát volt egy törvényes csalás, egy törvényes lopás is ebben a rendszerben, azok érvénytelenek.

Ki döntené el, hogy melyik ilyen, melyik másmilyen?

Ez normál esetben az Alkotmánybíróságnak lett volna a feladata, de onnantól kezdve, hogy a Fidesz a saját embereit ültette be, és ők nem látták el ezt a fontos feladatot, a normakontrollt, innentől kezdve akár egy korábbi alkotmányjogászokból, alkotmánybírókból álló testületnek kell ezt megtenni. Vörös Imre már erre egy konkrét és komplett javaslatot is letett. Van egy olyan átmeneti alkotmány, amely tartalmazza a javított átmeneti alkotmányi szabályokat, de ettől függetlenül a legelső dolog az, hogy egy olyan konszenzusos alkotmányt kell alkotni, amelyhez én nagyon nagy szeretettel várom majd az akkori még szabadon lévő és érvényesen működő fideszes országgyűlési képviselőknek is a hozzájárulását. Végre ne egy egypárti alaptörvénye legyen Magyarországnak, hanem egy olyan alkotmány, amelyet mindenki a magáénak érez, nem egyetlen párt hozott.

Nem tart a káosztól? Az emberek azt fogják gondolni, ha lehet felessel kétharmados törvényt módosítani, akkor igazából nekem sem nagyon kell betartani a szabályokat.

Nem arról van szó, hogy mi egy kétharmados törvényt módosítunk, hanem hogy kimondjuk azt, hogy a király meztelen, kimondjuk azt, hogy ezek a törvények akkor is érvénytelenek voltak, amikor meghozták. Nem arról van szó, hogy ez exlex állapot lesz, hanem ezek az alkotmánytudósok pontosan meg fogják mondani ezt a tíz-húsz törvényi helyet, amelyet kizárólag a saját hatalmuk bebiztosítására és a lopásra tettek az alaptörvénybe.

Közben az ország egyik fele azt fogja gondolni, ha nem kétharmaddal nyerik meg a választást, hogy itt valami puccs zajlik, és abból káosz jön ki. Nem tartanak ettől?

A puccs már megtörtént. Egy olyan alkotmányos puccs történt Magyarországon, amikor kisiklatták Magyarországon a demokráciát, felfüggesztették a jogállamot és a lopást léptették a helyére. Mi nem írunk fölül semmiféle kétharmados törvényt, csak kimondjuk, hogy az meg sem született, az érvénytelen volt.

És azt gondolják, hogy az ország ezt úgy fogja hagyni, ahogy önök gondolják? Mert a Fidesz háromszor nyert kétharmaddal, ha elfogadjuk, hogy a választások tiszták voltak, és miért ne fogadnánk el, hiszen mandátumot szereztek ellenzéki képviselők is, nem mondták, hogy csalás volt, ez egy elég masszív megerősítés.

A Fidesz egyszer szerzett kétharmadot legálisan az akkori törvények szerint, akkor sem 67 százalék szavazatot kapott egyébként, tehát soha nem volt kétharmada a Fidesznek. A következő két választáson 44 és 48 százaléka szavazott a polgároknak rájuk egy olyan agymosást és gyűlöletkampányt követően, ahol az ellenzéki hangokat és a kritikákat elhallgattatták és azzal riogatták például az embereket, ha nem a Fideszre szavaznak, akkor betörnek a migránsok Magyarországra és mindenkit megerőszakolnak.

Ilyen választásunk volt már, amikor 23 millió román vendégmunkással riogatott az egyik párt és utána senki nem mondta, hogy az a választás érvénytelen, merthogy illegitim.

Egyébként mondta, rosszul emlékszik. Egészen pontosan Orbán Viktor pontosan ezt mondta, hogy ez csalás volt.

De a Belügyminisztérium igazolta, mindenki azt mondta, hogy rendben van.

Most is fogja igazolni a Belügyminisztérium, nem kétséges. Önmagában az, hogy valakit kétharmaddal megválasztanak, az semmiféle legitimást nem jelent egy olyan rendszerben, amely az összes demokrácia-, jogállami és egyéb szabályokat semmibe vette és gyűlöletkampányokkal kormányoz. Nyilvánvaló, hogy 90 százalék fölött nyeri a választásokat Kim Dzsong Un is és Magyarországon is a szocializmus alatt 90 százalék fölött mindig megválasztották az MSZMP tagjait. Orbán Viktor kétharmada sem jelenti azt, hogy Magyarország jogállam és demokrácia lenne, amikor még a bíróságok függetlenségét sem látjuk biztosítva, az ügyészségnek nem hagyják, hogy végezze a munkáját és elszámoltassa a tolvajokat, akkor nekünk helyre kell állítani ezt a jogállamot, és ezt csak akkor lehet helyreállítani, ha haladéktalanul és azonnal leváltjuk Polt Pétert.

Mi az ön programjának legfontosabb, de nem a többi miniszterelnök-jelölttel közös konszenzusos eleme?

Elég sok ilyen van. Az oktatás és az egészségügy kulcskérdés. Az egészségügyet részletesen kitárgyaltuk már, inkább az oktatásra helyezném a hangsúlyt. A magyar oktatási rendszert meg kell reformálni.

Melyik részét?

Minden részét meg kell reformálni, és nem akarok a béremelésnél leragadni, a béremelést ugyanis Orbán Viktor is meg fogja csinálni. A tanárok legyenek nyugodtak, a választás kimenetelétől függetlenül az ő bérük emelkedni fog, mégpedig azért, mert nincs elég tanár. Csak akkor lesz megfelelő számú tanár, ha rendesen megfizetik őket és enélkül pedig nincs közoktatás, nincs ország, tehát biztos, hogy a tanárok bérét hamarosan rendezni fogják, ugyanúgy, ahogy az orvosokét is muszáj volt rendezni. Az oktatással nem ez az egyébként probléma, hanem a minősége siralmas. 2005-ben még egyetlenegy terület volt, amiben Magyarország az OECD átlaga fölött volt, természettudományok. A szövegértésben és a matematikában már akkor is a fejlett országok átlaga alatt voltunk, és 2006 óta folyamatosan mindegyik mutatóban romlunk és mindegyikben az OECD-átlag alatt vagyunk. A tankönyvmonopóliumot meg kell szüntetni, szabad tankönyvválasztás kell, digitális tananyag. Nekem is hét gyermekem van, ingyen tankönyvre vagyunk jogosultak. A munkafüzeteket már használta valaki előtte és a többi. Ha digitális tananyagban, tableten, laptopon oldják meg a gyerekek a feladatokat, akkor nincs ilyen szűkös probléma.

Tabletet minden gyereknek minden családba? Meg ingyen wifit?

Ingyenről én nem beszéltem, elnézést, ez a baloldaliaknak a sajátja.

Mert sokba kerülne, csak azért kérdezem.

A legtöbb szülő már most is megvette a gyermekének. A legtöbb családban ezt meg tudják oldani, de a rászoruló gyerekeknek az államnak is gondoskodni kell erről. Ne ingyen tankönyvet adjon, ingyen tabletet adjon neki. A tananyagot is lehet frissíteni, jobb és szemléletesebb példákat, videókat, kísérleteket lehet csinálni, ezek naponta frissíthetők. A tankönyv már akkor elavult, amikor kinyomtatták.

Hol kezdené? A tanárképzés megreformálásánál?

Természetesen több fizetés és jobb tanárképzés is kell. Ha egy laptopon, tableten játékosan, szemléletesen ott szerepel a tananyag, még a nyelvtanulás is ezerszer könnyebb és hatékonyabb lesz, tízujjas vakon gépelést, közgazdaságtant, politológiát, jogot lehet tanítani az érettségizőknek. Fake news ellen, a hamis álhírek elleni védekezésre rá lehet szoktatni, gondolkodásra, problémamegoldásra. Ha a tanárok motivációja arról szól, hogy még a leglemaradottabb gyermek is azt a minimum tudást szerezze meg, amivel továbbléphet, akkor csodálatos eredményeket érnek le. Ezt Magyarországon is meg kell tenni. Ez a felzárkózásunknak a záloga.

Azt a tanárt kell motiválni, aki ilyen gyerekkel akar foglalkozni?

Pontosan. Amerikában amikor az átlageredménnyel mérték a minőségbiztosításban a tanárok teljesítményét, akkor a tanárok legszívesebben a legjobb gyerekekkel foglalkoztak, akik nélkülük is a legjobbak voltak. Mióta megfordították a motivációt és a legrosszabb gyerekek után adták a kiemelt pontszámot, azóta a tanárok délután önként bent maradtak az iskolában és korrepetálták ezeket a gyerekeket. Minden gyermeknek meg kell adni, ha a szülő közmunkás, akkor is azt a lehetőséget, hogy tehetséggel, szorgalommal akár orvos vagy ügyvéd legyen belőle.

Hogyan alakítaná át mindehhez a közteherviselés rendszerét? Valahonnan pénzt kell teremteni minden új programra.

Ez alapvetően nem pénzkérdés a tanári béremelést leszámítva. A rengeteg kinyomtatott tankönyv helyett a 90 százalékban ma is meglévő laptopok és tabletek nem igényelnek többletforrást. Viszont az szégyen, hogy Magyarországon az oktatásra fordított arány a GDP-n belül milyen alacsony, hogy ez az elmúlt tíz évben is folyamatosan csökkent, és ezen igenis változtatni kell. Hódmezővásárhelyen tavaly, amely a kormányzati elvonások és a Covid miatt is egy válságos év volt, a 23 megyei jogú város közül egyedül mi álltunk jobban év végén, mint év elején, még a miniszteri biztos úr is csodálkozott ezen, akkor azt mondtam, hogy ez azért van, mert mi okosabbak vagyunk és nem lopunk. Felelősen, lopás nélkül, hatékonyan gazdálkodva, a legmodernebb digitális megoldásokat és menedzsmenttechnikákat átvéve az ország, a nemzet és az oktatás is megújulhat mindenféle többletbevonás vagy magasabb adók nélkül is.

Nem is nyúlna hozzá az adórendszerhez?

Elvileg semmi kifogásom nem lenne egy többkulcsos progresszív jövedelemadó ellen, gyakorlati kifogásaim azonban vannak, hiszen akkor, amikor a magyar nyilvánosság, a kommunikációs csatornák 90 százaléka a Fidesz ellenőrzése alatt áll, akkor egy ilyen progresszív jövedelemadó-tervezetből mi jön szembe?

Adóemelés.

Fizetett hirdetésekben hirdeti a Fidesz, hogy bazi nagy adóemelésre készül az ellenzék. Nekünk most egyszerűen nem szabad adóemelésről beszélni, és csinálni sem. Négy évet mindenki bírjon ki, a Fidesznek nagyon népszerű volt a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, az alacsony szja, ezen nem szabad változtatni. Most mindenki fogadja el, hogy ilyen adórendszerünk van, ez ne legyen vita tárgya, majd négy év múlva lehet valódi vitatémává tenni az adózást. Majd akkor lehet finomítani ezeken az adókon annak ellenére, hogy én jobboldali emberként nem vagyok híve a magas adóknak.

Meghagyná a jelenlegi adórendszert családi kedvezményestől, mindenestől?

Legfőképp meghagynám a családi adókedvezményeket. Ez megint egy nagyon népszerű intézkedése volt a Fidesznek. Hál’ istennek az ellenzék sem kampányol azzal, hogy hozzányúlna ezekhez a kedvezményekhez, csak a Fidesz riogat ezzel. Amit szeretnek a Fideszben, az marad, viszont fölszabadítjuk a gazdaságot, megreformáljuk az oktatást, rendbe rakjuk az egészségügyet, és kitesszük azokat a bűnöző migránsokat, akiket a Fidesz betelepített. Mi lojális tagjai leszünk az Európai Uniónak és a NATO-nak. Nem fogjuk elárulni a szövetségeseinket. Az ügyészek végre végezhetik a dolgukat, a bíróságok függetlenek lesznek, a média szabad lesz. Bevezetjük a digitális rádiózást, az autók mind föl vannak szerelve digitális rádióvevőkkel, egyedül a Fidesz diktatorikus hajlamai miatt tiltották be ezt Magyarországon.

Az euroatlanti integráció erősítésének része az amerikai fegyverrendszerek újabb adagjának megvásárlása?

Orbánnak elég ellentmondásosak a lépései ezen a téren, mert amikor előírja a NATO, hogy a GDP 2 százalékát a hadseregre kell költeni, akkor Orbán nagyon ravaszul először a katonák bérét emelte. Úgy is lehet teljesíteni a 2 százalékot, és az a pénz itthon marad. Ezt az amerikaiak nem fogadták el teljes mértékben, úgyhogy amikor Orbán Viktornak vitái vannak, akkor mindig bejelenti, hogy vásárol egymilliárd dollárért fegyverrendszereket, és akkor lehet, hogy az amerikaiak megbékélnek.

És meg is békélnek, működik, nem?

Igen. Amikor mindenféle tender nélkül egy Európai Unión kívüli szereplőnek adták oda a Paks II tenderét, akkor az Európai Unió először tiltakozott, majd amikor Lázár János kiment és odaadta a magyaroknál maradó üzletrész jelentős részét a Siemensnek, az Arevának, a GE-nek, német, amerikai és francia vállalatoknak, akkor már nem kifogásolták, hogy semmiféle tender nem volt itt a beszerzés során. Mi ettől függetlenül természetesen kifogásoljuk.

Van értelme kifogásolni, ha a világ így működik?

Van értelme kifogásolni, mert akárhogy működik a világ, a magyar adófizetőknek a szemét is kilopják. Amikor a húsz kilométeres horvát szakasz az Eszék‒Mohács autópályából negyedannyiból épül, mint a húsz kilométeres magyar szakasz ugyanazon a baranyai tájon, akkor a magyar adófizetőknek sikítani kellene, hogy mennyi pénzt loptak el tőlük. De hát mondhatnám azokat az őrültségeket és hazaárulásnak minősülő dolgokat, mint a Fudan Egyetem vagy a Budapest–Belgrád vasút. Ma Magyarországon még akkor is szóvá kell tenni a korrupciót, hogyha éppenséggel az unió szemet hunyt fölötte.

Meddig tartaná meg a forintot? Mikor jönne az euró ön szerint?

A lehető leggyorsabban kell az eurót bevezetni, de hozzá kell tenni és el kell fogadni, hogy ez más kultúrával jár. A görög válság megmutatta, hogy egy magas inflációhoz és deficithez szoktatott országban német fegyelemmel inflációellenesen és talán túlságosan is szigorúan tartott euróval óriási gazdasági válságot tud előidézni. Mi a szlovák példát kell hogy megnézzük, ahol az euró bevezetése rendkívül sikeres volt, a szlovák gazdaságnak összességében nagyon jót tett, egyfajta biztonságot is ad az euró, a nyugdíjasoknak is.

Viszont a jegybank eszközei közül elvesz jó néhányat, nem?

Rengeteget elvesz a jegybank eszközei közül, de nekünk az integráció érdekében, a közös gazdasági növekedésünk érdekében igenis az Európai Unió pénznemét is be kell vezessük. Közös külügyre és a közös hadügyre is szükség lenne szerintem.

Nem lesz nagyon szomorú látvány, amikor a mostani fizetésemet, amit forintban kapok, átszámolom euróra és megnézem, hogy a kolléga Berlinben mennyit keres, aki ugyanannyit dolgozik, mint én?

A magyar lakosság értelmi színvonala már meghaladja ezt a problémát. Ma is át tudják számolni, hogy a berlini kolléga mennyivel keres többet. Felmérések szerint nyolcvan százaléka a magyar embereknek nagyon boldog lenne, ha a fizetéspapírján euró szerepelne.

Miért?

A kiszámíthatóság, a biztonság, az infláció elleni védelem miatt. De mondok egy másik példát, a kivándorlás a magyar gazdaság és a magyar nemzet legnagyobb problémája jelenleg. A kivándorlás miatt ma Magyarországon munkaerőhiány van. A munkaerőhiány természetes következménye a béremelkedés. Ez nem Orbán Viktor jótékonysága, hanem egyszerűen nincs munkás, tehát mennek fel a bérek, és még így is alig van munkás. A béremelésnek egy jelentős részét a német multiknak Orbán Viktor azzal adja vissza, hogy elinflálja a forintot. Ahogy az értéke lecsökken a forintnak, akkor a 16 százalékos béremelésből lehet, hogy a végén marad öt. Nekünk azért nagyon fontos, hogy ezek a munkások valódi életszínvonal-emelkedést éljenek meg. A cégek ne az olcsó munkaerő miatt jöjjenek ide, hanem a magas hozzáadott érték, a szakmunka és a kedvező gazdasági körülmények, a kiszámítható jogi környezet miatt, és ez a magyar vállalkozásoknak is hatalmas lehetőséget fog majd biztosítani a nemzetközi piacokon.

Az Európai Parlament egy minapi közlése szerint el kell ismerni a melegházasságot minden európai országban. Ön nem titkolja, hogy konzervatív családból származó, vallásos ember. Mit szól ehhez az állásfoglaláshoz?

Engem egyáltalán nem zavar, hogy az állam elismeri-e a házasságot, az egyház ugyanis nem ismeri el, tehát én a katolikus hitemnek megfelelő egyházi házasságban élek. Én személy szerint különösebb jelentőséget a polgári házasságnak egyébként nem tulajdonítottam. Az én gyűrűmben az egyházi esküvő dátuma szerepel, csak azt ünnepeljük, csak azóta élünk együtt. Engem ez egyáltalán nem zavar, ezeket az embereket nem szabad bántani, nem választás kérdése, hogy ők melegek. Nekik igenis azonos jogokat kell adni. Az pedig minden egyháznak a saját döntése, hogy az ő hite szerint akár a fogamzásgátlás, akár az abortusz, akár a házasság kérdésében milyen elveket ír elő.

Hány helyen állít jelöltet a Mindenki Magyarországa?

26 körzetben van saját jelöltünk, akinek jó részét valamelyik párt befogadta már. Kettőt nem, és ezért a 106-ból abban a két körzetben nem vagyunk hajlandók támogatni senkit.

Melyik ez a kettő?

Popovics Judit Tatabánya és Tata környékének a jelöltje. Ott egy DK-s és egy MSZP-s jelölt van, és végtelenül elszomorított, hogy nem engedték, hogy elinduljon egy civil. A másik pedig Simon Gábor Pécs és Komló környékén indult, Baranya 2-es körzetében, őt szintén nem engedték elindulni. Ott most van egy szociból lett DK-s jelölt és egy LMP-s jelölt.

Személyi vagy valami elvi konfliktus van?

A legnagyobb probléma az, hogy hiába kértük a pártokat a leghatározottabban, hogy minden civilt engedjenek elindulni, hogy ne pártozzák őket össze. Orbán Viktor leváltását az szolgálja a legjobban, ha a legkisebb elutasítottságú jelölteket indítjuk. A Tóth Csaba-vitában hangzott el, Fekete-Győr András azt mondta, hogy Zuglót a Fidesszel szemben egy kecske is megnyerné. Én annak idején Vásárhelyen, mikor elindultam, még azt mondtam, ha Lázár János a lovát indítaná el, az is megnyerné a választást, hát ott láttuk, hogy nem így lett. Budapesten az ellenzék most úgy látszik, mind a 18 körzetben meg fogja nyerni a választást 2022-ben, de billegő körzetekben ha egy DK-s vagy egy jobbikos jelölt indul, arra jó esetben az ellenzékiek egy része sem fog majd leszavazni, de egy civil jelöltre igen. Mi ezt Hódmezővásárhelyen ezt többször bemutattuk már. Egy színtiszta fideszes városban, ahol harminc éven keresztül csak a Fidesz győzni, én tudtam győzni azzal, hogy még a fideszesek számára is elfogadható voltam és nem utasítottak el sem a jobboldali, sem a baloldali, sem a cigány, sem a zsidó, sem a bármilyen szavazók. Tehát egy konszenzusos civil jelölt egy billegő körzetet el tud hozni a Fidesszel szemben.

A két konfliktusos helyzetnek az a megoldása, hogy akkor önök sem támogatják azt a jelöltet, akit pártok indítanak?

Meggyőződésem, hogy nagyon sok civil, ha el is indul, nyilván a pártok jelöltjével szemben majd elvérzik, mert szó sincs arról, hogy azonos feltételekkel küzd egy civil, mint egy milliárdos állami pénzekből gazdálkodó párt, de legalább engedjék elindulni, hogy 2022 áprilisában senki ne mondhassa, hogy ellenzéki létére azért kénytelen elindulni az összellenzéki jelölttel szemben is a Fidesz ellen, mert az előválasztáson nem adtak neki lehetőséget.

Számít arra, hogy a két emberük elindul az összellenzéki jelölttel szemben?

Az egyikük egészen biztosan bejelentette ezt, és nem tudom elítélni érte, mert őt a pártok zárták ki ebből a versenyből. Az ellenzéki pártoknak demokráciából is, jogállamiságból is példát kellett volna mutatni ezen az előválasztáson is, engedni, hogy bárki elindulhasson, nem kellett volna ragaszkodni sem az egyfordulós jelölti választáshoz, sem ahhoz, hogy pártbefogadó nyilatkozatot kapjanak ezek a jelöltek.

Hova fognak beülni a győztes jelöltjeik, ha a parlamenti választás úgy alakul? Saját frakciójuk lesz?

Nem, a pártok ragaszkodtak ahhoz, hogy minden civil is válasszon egy frakciót a hat közül.

Melyiket választották?

Én személy szerint a hetediket, mert az Újvilág Néppártnak, Pálinkás József pártjának ez a hat párt adott egy olyan menlevelet, hogy ha nekik is meglesz a szükséges számú jelöltjük, akkor alakíthatnak saját frakciót. Ha ez nem történik meg, már előre kellett válasszanak a hat párt közül is egyet, és bár énnekem nagyon szoros együttműködésem volt gyakorlatilag valamennyi párttal, és nagyon szimpatikusak a jobbikos és momentumos politikusok is, a legkisebb elutasítottságot, a legkevesebb pártot akkor vettem a nyakamba, ha a két legkisebb pártot választom, amelyet nagyon kevesen ismernek és kedvelnek, de emiatt nagyon kevesen utasítanak el, úgyhogy Pálinkás József Újvilág Néppártját és Karácsony Gergely, Szabó Tímea Párbeszéd Magyarországért Pártját választottam. Ha kényszerből már előírták, akkor ezekben a frakciókban lennék hajlandó beülni. A függetlenségemet így tudtam a leginkább megőrizni.

Szakértői kormányról beszélt a tévévitában. Hogy lesz egy szakértői kormánynak a parlamentben többsége?

Az alternatíva egy pártemberekből álló kormány. Egy hatpárti koalícióban óriási veszélyét látom annak, hogy a belügyminiszter, mondjuk, DK-s lesz, a pénzügyminiszter jobbikos, akkor ezek hatfelé fogják vinni ezt az országot. Nagyon nehéz politikai kormányzást megvalósítani egy hatpárti koalícióval. Nem azt jelenti, hogy nem lehet az egyes pártok által delegált szakértőkből álló ez a kormány, de a közös, szakértők által kidolgozott, de pártok által elfogadott programot olyan embereknek kell végrehajtani, akik már vezetői kvalitásokat mutattak fel, akik értenek ehhez a szakmához és nem azzal szerezték meg a pozíciójukat, hogy sokat pultoztak az egyik vagy másik pártnak.

Ha úgy alakulna, hogy ön a miniszterelnök-jelölt és megnyeri a választást, akkor a mostani, önnel együttműködő más miniszterelnök-jelöltnek nem is adna kormányzati pozíciót? Nem lehetne, mondjuk, Dobrev Klárából belügyminiszter?

Vagy külügyminiszter például.

Vagy külügyminiszter.

Szerintem lehetne egyébként, csak semmiképpen ne pártalapon válasszuk ki őket.

Mi alapon lehet még?

Szakmai alapon. Tehát mindenki jobban jár. Dobrev Klára is, Fekete-Győr András is, Jakab Péter is, mindenki jobban jár, ha nem egy pártember lesz a belügyminiszter, hanem valaki olyan, aki ért hozzá.

A belügyminiszterség az nem olyan, amit az iskolában tanítanak.

Valójában igen, a Közszolgálati Egyetemen nagyon sok hasznos információt találnak, vagy aki rendőrségi vezető volt sokáig, az nyilvánvalóan előnyben van. Például a budapesti tömegközlekedés szervezésére én Vitézy Dávidnál jobb embert, megvallom őszintén, nem tudnék mondani.

Hívná a kormányába?

Nem, hál’ istennek a budapesti tömegközlekedés szervezése nem a kormány feladata, hanem Karácsony Gergely feladata, de én azt akarom ezzel érzékeltetni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéki pártokban vannak a legjobb szakemberek, és ennek az országnak most nem arra van szüksége, hogy a gödörből jobbra vagy balra menjen ki, csak felfelé. Nagyon fontosnak tartom, hogy végre ez az ország zárkózzon fel, fejlődjön, szabaduljon meg a korrupciótól, szabaduljon meg attól a rengeteg ostobaságtól, amivel ezt az országot tényleg az Európai Unió legtöbb szegény embert tartalmazó országává, a legkorruptabb országgá tették és ahol a legtöbb Covid-halálozás történt. Ezt a helyzetet most leginkább egy szakmai kormány képes megoldani olyan emberekkel, akik már bizonyítottak, akik már vezettek céget, és nemcsak autót vagy naplót.