Az oltóanyaggyártók versenyében legutóbb a Moderna jelentette be a vakcináját, a hatékonysága állítólag 94 százalék fölötti. Mit mond ez egy szakembernek?

Kicsit talán elhamarkodott ez a kijelentés. Itt arról van szó, hogy beoltanak tegyük föl 500 embert placebóval, hatástalan oltóanyaggal és 500 embert a hatékonynak vélt oltóanyaggal. Ezt követően járványos körülmények között várnak, és kezdik számolgatni, hogy a két csoportból hány fertőzött lett. Amikor eljutnak egy bizonyos számig, úgynevezett előzetes analízist adnak ki, és ez volt most a 90 százalék. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a placebo csoportban lett 90 fertőzés, a védőoltott csoportban körülbelül 9. Igen ám, de nem ennyi embert oltanak be, hanem sokkal-sokkal többet. Tehát ez a szám, hasonlóképpen az amerikai elnökválasztáshoz, még a továbbiakban jelentősen változhat.

Van olyan szám egy most készülő vakcinánál, amely alapján mi majd tudunk belőle választani?

A tudományos eredmények fogják azt megmondani, hogy melyik vakcina hatékony. A dolog nagyon bonyolult, és nem hiszem, hogy fogunk tudni válogatni aszerint, hogy a vakcinának milyen a hatása, hanem nagyon örülnénk annak, ha egy biztonságos, kevés mellékhatással rendelkező, jó hatásfokú vakcina Magyarországra kerülne. Nem vagyunk olyan úri helyzetben, hogy válogassunk.

Mit jelent az, hogy egy vakcina biztonságos?

A biztonságosságot legalábbis rövidtávon talán a legegyszerűbb kimutatni, ezek az úgynevezett fázis-1-2 vizsgálatok, amikor tökéletesen egészséges embernek adják be a vakcinákat, és utána ízekre szedik őket. Naponta van vérvétel, mindenféle szervrendszerüket folyamatosan vizsgálják azért, hogy észleljék azt, hogy a vakcina esetleg okozott-e valamilyen elváltozást. A jó hír megint csak az, hogy a hat legelőrébb lévő vakcinánál ezek az úgynevezett rövid távú mellékhatások hasonlók ahhoz, amit az ember bármely más vakcinánál kaphat: pici fájdalom az injekció helyén, izomzsibbadás, mérsékelt hőemelkedés. Egyelőre semmilyen speciális elváltozást nem észleltek. Az emberiségnek ebben a járványban nincs ideje éveket várni arra, hogy megvizsgálja, az oltóanyagoknak milyen hosszú távú mellékhatásaik vannak. Volt a világtörténelemben olyan, hogy jóval később fedeztek fel bizonyos károsodásokat, bízzunk benne, hogy ilyenek nem lesznek.

Van egy harmadik tesztfázis is, amit meg kell ugrania minden vakcinának?

Ha kiderül, hogy rövidtávon biztonságos a vakcina, akkor elkezdenek tömegeket oltani. Ez akár több tízezer embert is jelenthet fázis-3 vizsgálatokban járványos területen. Ilyenkor a fejlesztő ország akár egy másik országba is elviszi kipróbálni a vakcinát, ahol nagyon sok a beteg, mert ott gyorsan meg lehet határozni azt, hogy mennyire tudja megvédeni az embereket a fertőzéstől. A fázis-3 vizsgálat után szokták az oltóanyagok megkapni az úgynevezett előtörzskönyvezést vagy végleges törzskönyvezést.

Az Európába szánt oltóanyagot európai embereken tesztelik? Mert voltak olyan hírek, hogy más-más földrészen élő emberekre esetleg másképp hat maga a koronavírus-fertőzés és lehetséges, hogy a szérum is.

Ez egy nagyon jó kérdés, hiszen az a vírus, ami ma a világban van, már messze nem ugyanaz, mint ami 2019-ben Kínában elindult. A vírus folyamatosan változik, mutálódik, ez az RNS-vírusoknak a sajátja, de a jó hír az, hogy nem azokon a helyeken, amelyekre például a védőoltás egyelőre hat. Tehát úgy tűnik, hogy a világ bármely részén kifejlesztett vakcina a jelenlegi járványügyi körülmények között hatékony lehet bármely kontinensen. Apró jelek vannak, hogy a vírus komolyabban megváltozott, de szerencsére csak Dániában, az ország északi részén fekvő Jutland tartományban, ahol átjutott az emberi koronavírus a nyércekre, és a baj az, hogy visszajutott a nyércekről az emberre, és ami visszajutott, az már sajnos nem olyan, mint az eredeti vírus. Nagyon komoly aggodalommal töltötte el a kutatókat ez a nyércektől származó vírus. Természetesen azonnal az összes nyércet le kell ölni és el kell zárni a területeket, hogy ez az újfajta mutálódott vírus ne jusson ki. Nem tudni még egyébként, hogy ez a mutáns vírus hogy reagálna egy most kifejlesztendő vakcinára, de jobb az óvatosság.

A jelenleg működő koronavírusnak van egy vagy talán több olyan stabil része, ami eddig nem változott meg jelentősen, és ezért a menet közben fejlesztett vakcinák erre hatásosak lehetnek?

Az újfajta koronavírusnál még nem tudjuk, hogy mi fog történni. Elképzelhető, hogy minden évben fog annyit változni, hogy sajnos újabb és újabb oltóanyagokat kell gyártani, hasonlóképpen az influenzához, de az is elképzelhető, hogy hosszú éveken keresztül elegendő lesz az az oltóanyag, amit most kifejlesztenek. Legalább hatféle támadásponton hatnak ezek az oltóanyagok, ami jelentősen megkönnyíti a dolgunkat, és bízom benne, hogy két-három oltás megfelelő hatékonyságú lesz.

A hatféle támadáspont hatféle eszköz, amivel egy adott vakcina megpróbálja megfogni a vírusnak az érzékeny pontját?

A legegyszerűbb módszer az influenzaoltáshoz hasonlóan, amikor fogjuk a vírust és valamilyen módszerrel inaktiváljuk, megakadályozzuk, hogy szaporodni tudjon. Ezt beadva az emberbe a szervezet idegenként, betolakodóként ismeri fel, és elkezd ellene ellenanyagokat gyártani. Ez egy rendkívül egyszerű technológia, nagyon sok országban próbálkoznak ezzel, viszont itt azt kell meggondolni, hogy az egész vírust megkapja az emberi szervezet, elképzelhető, hogy egy kicsit több azonnali reakció lesz. Ezt követően jönnek a speciális módszerek. Az amerikai Moderna cég oltóanyaga egy egészen aprócska hírvivő RNS-t tartalmaz egy úgynevezett lipidburokban, és ezt beadva ez a hírvivő hírt ad az emberi sejteknek, hogy tessék koronavírus elleni ellenanyagokat gyártani, és két oltást beadva nagyon jó eredményeket lehet elérni. De próbálkoznak már különböző fehérjemolekulákkal, amelyeknek az az előnyük, hogy nagyon kevés mellékhatásuk van, rendkívül stabil és aránylag hosszú távú védettséget adnak. De adhatnak egy másik vírust a szervezetünkbe, ez azt jelenti, hogy kiválasztanak egy teljesen jóindulatú állati vagy humán emberi vírust, például adenovírust, ezt vagy szaporodóképesen hagyják, vagy szaporodásra képtelenné teszik, és ennek a segítségével termeltetnek ellenanyagokat. Tehát nagyon sokféle módszer van.

Az nem működhet, hogy az összes létező módon működő vakcinát beadni valakinek, ha úgysincs mellékhatása, és a sok közül valamelyik majd biztos hat?

Ez azért nem valószínű, mert a sokféle módszernek az eredője ugyanaz. A legtöbb oltóanyag antitestes választ vált ki. Persze másfajta válasz is van. Nemcsak ilyen antitesteket termel az emberi szervezet, hanem az ember memória-immunsejtjei emlékeznek a betolakodókra, és egy ilyen oltással úgynevezett celluláris, tehát sejtes immunitást is kiváltunk, de sokkal nehezebb meghatározni azt, hogy ez a fajta immunitás mennyire és mennyi ideig véd meg minket. A jó hír az, hogy például a Modernának ezzel az RNS-vivő vakcinájával erősebb immunválaszt tudtak kiváltani, mint egy átlagos megbetegedés, és ez nagyon ritka. Általában a védőoltások nem erősebbek, mint egy betegség. Ha az ember átesik egy bizonyos betegségen, akkor örökre védett ellene. Viszont a védőoltásokat időnként ismételni kell. Azt is tudjuk ma már, hogy a betegség rendkívül változatosan védi meg az embert. Ha valaki enyhe tünetekkel esik át, akkor nem biztos, hogy lesz elég ellenanyaga, akár még egyszer meg is fertőződhet.

Van-e most biztosíték arra, hogy az ébresztőként bevitt ártalmatlan vakcina nem fog az emberből rossz választ kiváltani, mint például a túlzott immunválasz vagy a túl gyenge immunválasz?

Azért mégiscsak egy genetikai anyagot juttatunk be az emberi szervezetbe, és nem tudjuk, hogy egy bizonyos idő után erre mi hogy fogunk reagálni. Tehát a kétkedők jogosan teszik fel a kérdést, de azt is kell tudni, hogy ilyenfajta módszerrel ma már rendkívül előrehaladott kutatások vannak a daganatos betegségek gyógyításában, és úgy tűnik, hogy nem kell félnünk az emberi szervezetbe való ily mértékű beavatkozás miatt.

Van-e arra már most valamilyen elképzelés, hogy ha több vakcina lesz, akkor végül is a magyar népesség melyiket fogja kapni?

Egyelőre úgy látom, hogy az országok arra törekednek, hogy bármilyen vakcinájuk legyen. A legjobb vakcina az, amit az adott ország tud gyártani. Magyarország köztudottan nagyhatalom a gyógyszergyártásban, a gyógyszerkutatásban, az oltóanyag-fejlesztésben, ha Magyarországon lehetne gyógyszert vagy vakcinát a koronavírus ellen gyártani, az rendkívül előremutató lenne. Szinte biztos, hogy újra kell majd oltani, ezért is nagyon jó lenne, ha magyarországi gyártás is lenne.

Mi egy népesség oltásának racionális sorrendje?

1977-ben, amikor a világon az utolsó élő embert is beoltották a feketehimlő ellen, akkor az emberiségnek rendkívül könnyű dolga volt, mert az volt a feladat, hogy mindenkit a földgolyón oltsanak be a vakcinával. A koronavírus tekintetében a dolog nem így működik. A koronavírus-oltásoknak elsősorban a beteg, idős embereket kell megvédenie, azokat, akik súlyosan megbetegednek a vírustól, kórházba kerülnek, lélegeztetőgépre kerülnek és sajnos néha meghalnak. Nyilvánvalóan be kell oltani azokat az embereket, akik egy ország működéséért felelősek. Szépen lassan be lehet oltani a lakosságnak egy bizonyos százalékát. Ha egy oltóanyag hatékonysága 90 százalék vagy afölötti, akkor elég csak a lakosság 50-60 százalékát beoltani, és ezáltal elérhető az a bizonyos nyájimmunitás, amely miatt nagyobb járvány már nem fog kialakulni. Ha az oltás hatékonysága csak 70 százalék, akkor majdnem az egész lakosságot, 80-90 százalékot be kell oltani.

Úgy fogalmazott, hogy nagyobb járvány akkor nem alakul ki. Kisebb kialakulhat még ilyen esetben is?

Sokan úgy gondolják, hogy velünk marad, mint az influenza, hiába van ellene védőoltás. Ez a vírus rendkívül változékony és megpróbál majd minden alól kibújni, és időnként fel-felüti a fejét. De az nem baj, ha egy kisebb járvány tör ki, a baj akkor van, ha az idős embereket találja meg. A cél az, hogy a koronavírusban az emberek ne betegedjenek meg súlyosan és ne haljanak meg. Eltüntetni lehet, hogy nem fog sikerülni a földgolyóról.

Hogy kell elképzelni azt, hogy a koronavírus szembetalálja magát egy beoltott emberrel?

Amikor valaki újrafertőződik, ott az illető talán egy másik kontinensen vagy talán ugyanabban az országban, de egy másikfajta koronavírussal találkozik. A szervezet nyilván felismeri, hogy itt egy újfajta koronavírus, és elkezd ellene védekezni, de megtapadhat a szervezetében, ezt hívják újrafertőződésnek. A jó hír az, hogy az esetek nagy része enyhe, de sajnos megfigyeltek olyan újrafertőződést is, hogy az illető súlyosan beteg lett. Ez aggasztó. Lehet, hogy az oltott embereknél is megtapadhat a koronavírus, de ha azt elérjük, hogy egy egyszerű nátha képében túléli, akkor már nagyon nagy eredményt értünk el.

Mint a szezonális influenzánál, minden szezonra újra és újra új vakcinavariánsokat fognak legyártani koronavírus ellen is?

Az eddigi vakcináknál így volt, de vannak már olyan hírek, hogy a sok oltóanyag-kutatásban van olyan, amit a vírus nem tud kikerülni. A vírusnak egy olyan része ellen irányul, amit ezek a genetikai mutációk nem érintenek. Elképzelhető, hogy a közeljövőben lesz olyan vakcina, amely védettséget fog adni mindenkinek, bárhogyan is alakul a vírus a következő években.

Meddig fog védettséget adni?

Ismerve ennek a vírusnak a szerkezetét és általában a koronavírusokat, nagyon nagy valószínűsége van annak, hogy újra kell oltani. Azt, hogy évente vagy félévente vagy kétévente, ma még nem lehet megmondani.

A gyerekek viszonylagos védettsége tartható állítás még?

Igen. Közel 55 millió fertőzöttnél egészen biztos, hogy föltűnt volna az, hogy a gyerekek jobban ki vannak téve a koronavírus-fertőzés veszélyének. Tízéves kor alatt egészen extrém ritka, hogy egy gyermek koronavírus-fertőzésben meghaljon. Azt, hogy a gyerekek miért viselik ilyen jól a fertőzést, senki sem tudja, hiszen pont náluk gondolhatnánk arra, hogy nagyon kevés fertőzésen estek még át, tehát őnekik fogékonyabbnak kellene lenniük.

Vizsgálják ezt?

Persze, nézték őket. A gyerekeket annyiban kell kímélnünk, hogy beteg vagy enyhe tüneteket mutató gyerek ne nagyon találkozzon olyan rizikócsoportba tartozó személlyel, akit megfertőzhet. A gyermekeknél egy furcsa tünetegyüttes alakulhat ki, amit korábban már más vírusbetegségeknél is megfigyeltünk, egy olyan kórkép, ami két-három héttel követi az akut koronavírus-fertőzést, és több szervi elégtelenség, szív-, máj-, vesebetegséget okozó kórkép alakul ki bőrkiütéssel, szemgyulladással. A jó hír az, hogy ezt a kórképet könnyű felismerni és immunglobulinokkal jól lehet gyógyítani, de ez is mutatja ennek a koronavírusnak a rendkívül izgalmas és összetett módját, hogy mennyire az immunmechanizmusokon keresztül tudja befolyásolni az embert. Egy hihetetlen komplex folyamatról van szó, amit az orvosok még ma is csak tanulnak.

Ez a gyerekeknél egy speciálisan a koronavírus-fertőzés után jelentkező tünetegyüttes, vagy ez más betegség esetén is elő szokott fordulni?

Más vírusbetegségeknél is előfordul ritkán, de miután most nagyon sok a beteg, föltűnt, hogy Észak-Olaszországban, az USA-ban nagyon sok ilyen kórkép volt. A jó hír az, hogy ez száz százalékban gyógyítható immunglobulinokkal. Inkább csak azt mutatja, hogy ez a vírus nagyon sok szervrendszert megtámad. Ha olyan lenne, mint az influenza, hogy felső légúti hurutos, súlyos esetben tüdőgyulladást csinál, sokkal könnyebb dolgunk lenne vele, de ez egy sokkal rosszabb indulatú vírus.

Azt kezdik már megérteni, hogy mi adja a vírusnak ezt a rosszindulatú jellegét?

Persze, a távol-keleti koronavírus, ami 2002-ben Kínában ütötte fel a fejét, egy nagyobb halálozással járó, szintén ilyen gonosz vírus volt. Ott tanultuk meg, hogy mi az a posztkoronavírus-szindróma. Azoknál a betegeknél is jellemző volt, hogy a fertőzöttek 15 százaléka nem tud szabadulni egyes tünetektől. Fáradékony, légzési nehézségei vannak, köhög, fejfájás, alvászavar. A közel-keleti koronavírus hasonló tünetekkel jár. Ez a harmadik fajta koronavírus, amit a világ megismer, ilyen szempont hasonlít az előző kettőre. Hogy miért ilyen, azt persze nem tudjuk. Egyelőre a kutatók azzal vannak elfoglalva, hogy találjanak egy valóban hatékony gyógyszert a vírus ellen, de ez nagyon nehéz.

Szezonja van az influenza elleni oltásnak. Ajánlja ezeknek az oltásoknak a felvételét?

Az emberek egészségtudatossá váltak. A korábbi években a vezető infektológusok és járványügyi szakemberek így ősz végén, tél elején sorra mondták, hogy mindenki, aki a rizikócsoportba tartozik, oltassa be magát, mert az influenza és a bakteriális szövődményei nagyon súlyos kimenetellel járnak. De nem sikerült elérni, csak 20-25 százalékos átoltottságot. Jelenleg a rizikócsoporton túl is emberek százezrei szeretnék magukat beoltatni azért, mert úgy gondolják, hogy ezzel legalább az influenzától megvédik magukat. Ez nagyon helyes, pláne, hogy a baktériumok okozta tüdőgyulladás ellen is szeretnék az emberek felvenni az oltást. Az influenzaoltás csak 60-70 százalékos hatékonyságú, de az ellen mindenképpen megvéd, hogy én súlyos állapotba kerüljek, intenzív osztályra kerüljek vagy meghaljak. A tüdőgyulladás elleni oltás pedig még az idős embereknél is öt vagy tíz évre megakadályozza az egyik leggyakoribb baktérium okozta tüdőgyulladást. Ezek a lépések nagyon helyesek, kár, hogy erre most a koronavírus kapcsán kellett rájönnünk, de aki úgy gondolja, hogy szeretné magát beoltatni, oltassa be magát. Az influenzaoltás nem egy veszélyes oltás.

Mikor van ideje egy influenzaoltás felvételének?

A járvány az utóbbi időben Magyarországon januárban, februárban szokott csúcsosodni, úgyhogy van még idő. A jelenlegi intézkedések – a maszkhasználat, a fertőtlenítés, a közösségi terek lezárása – nemcsak a koronavírus terjedését gátolják, hanem az influenzáét is. Elvileg van még idő arra, hogy valaki decemberben vagy akár januárban oltassa be magát. Nem tudjuk, hogy milyen lesz az influenzajárvány. A déli féltekén nem volt nagyobb influenzajárvány, de Brazíliában megfigyelték, hogy emberek egyszerre fertőződtek meg az influenzával és a koronavírussal, és az esetek jelentős részében sokkal súlyosabb lefolyású volt, a halálozás is duplázódott. A két vírus együttes jelenléte nagyon veszélyes, ezért is érdemes az influenza ellen beoltatni magunkat, mert az orvosoknak is óriási segítséget nyújt.

Miért, hiszen influenzaszerű vagy koronavírusszerű tünetekkel úgyis az első dolga lesz tesztelni?

Valóban, de a kezelési lehetőségek eléggé korlátozottak. A betegség elején hatékonyabbak a szerek, mint a későbbi időszakban, tehát az időfaktor nagyon fontos. Ha a beteg gyorsan kórházba kerül és megkezdjük a kezelést, akkor nagyobb eséllyel marad életben. Nincs a kezünkben olyan szer, amivel ezt a vírust mi pontosan, hatékonyan és biztonságosan tudjuk gátolni. Nagyon sok kísérlet van, nagyon sokan várják azokat a szereket, amelyek hatékonyak lesznek, de ezeket még nem lehet tömegesen gyártani és alkalmazni. Marad még a plazmaterápia, a gyógyult betegek véréből kivont anyag, amit beadhatunk súlyos állapotú betegnek, és ez segíthet rajtuk, marad az immunglobulin-kezelés, és marad az immunvihart elnyomó terápia vagy a súlyos tüdőkárosodást gátló terápia, amivel tudunk harcolni a koronavírus ellen, de nem eléggé. Rendkívül frusztráló, hogy 2020-ban nincs a kezünkben egyelőre olyan terápia, amely egészen biztosan hatékony a koronavírus ellen.

Mit tehet egy most magát egészségesnek érző ember, hogy elkerülje a fertőzést?

A védekezésnek vannak járványügyi és egészségügyi vonatkozásai. A járványügyi vonatkozásokat, hogy mikor, hol hordjunk maszkot, hol, mit fertőtlenítsünk, a járványügyi szakemberek elmondják. Az egészségügyi vonatkozásokért mi magunk vagyunk a felelősek. Megtehetjük azt, hogy nagy dózisban C-vitamint, megfelelő mennyiségű D-vitaminpótlást alkalmazunk. Ha mindezeket megpróbáljuk figyelembe venni, akkor mi is tehetünk azért, hogy ne fertőződjünk meg. Nyilvánvalóan ez nem elég, mert ez a vírus még nem teljesen tisztázott módokon terjed. Még a legkomolyabb járványügyi intézkedések sem mindig hozzák meg a várva várt sikert.

A D-vitaminnál mi a helyes dózis?

A C-vitamin nem halmozódik fel a szervezetben, ha túl nagy mennyiséget viszünk be, azt egyszerűen kipisiljük. A D-vitaminnal egy kicsit óvatosabbak legyünk. Egy egészséges fiatal szervezet naponta körülbelül 500-800 egység D-vitamint használ fel. Az idős korban ez sajnos lecsökken, az idős emberek legalább 60-70 százaléka D-vitaminhiányos. Ilyenkor nem a pótlásról kell gondoskodni, hanem a telítésről. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor naponta akár 2000-3000 egységet is be lehet szedni ahhoz, hogy pótoljuk a szervezetnek a D-vitaminhiányát. A D-vitamintúladagolás nagyon ritka, ahhoz jóval nagyobb mennyiséget kell bevinni. Azt javaslom, a háziorvosával mindenki beszélje meg a D-vitaminpótlás módját.

Mi a legcélszerűbb magatartás, ha valaki úgy érzi, hogy megfertőződött?

A járvány elején könnyű dolgunk volt, mert ha kiderült valakiről, hogy fertőzött, akkor a járványügyi szakemberek kimentek, kikérdezték, és az úgynevezett szoros kontaktokat járványügyi megfigyelés alá helyezték. Ilyen tömeges megbetegedésnél az embereknek saját maguknak kell eldönteniük, hogy mi a teendő, és nagyon helyes az, ha például otthon maradnak. Ha úgy gondoljuk, hogy megfertőződtünk, ne menjünk sehova, hanem hívjuk föl a háziorvosunkat, aki elküldi a mentőszolgálatot és ő leszűr minket az otthonunkban, de megtehetjük, hogy elmegyünk egy ingyenes szűrőállomásra. Gyorsteszttel negyedóra alatt 99 százalékos valószínűséggel megtudhatjuk, hogy fertőzöttek vagyunk. Semmiképpen ne menjünk dolgozni. A legnagyobb baj azokkal a fertőzőkkel van, akik nem tudják, hogy fertőzöttek, de úgynevezett szuperterjesztők. Ők felelősek a vírusfertőzések 80 százalékáért. Körülbelül a fertőzöttek húsz százaléka szuperterjesztő és olyan 50-60 százaléka az embereknek nem nagyon adja át a vírust, a maradék pedig csak néhány embernek. Viszont nem tudjuk, hogy ki a szuperterjesztő. Egyelőre a tudomány nem tudja, hogy ezek az emberek miért fertőznek meg sok más embert, mások pedig nem.

Szűrésre kell mennem, ha például a gyerekem osztálytársának az apukája pozitív mintát produkált?

A járványügy mindig az elsődleges kontaktokat figyeli: ha találkoztam olyan emberrel, aki fertőzött és negyedóránál többet egy légtérben maszk nélkül voltam, akkor természetesen teszteltessem magam. A teszteltetés nemcsak akkor hasznos, ha az embernek panaszai vannak. Ezért csinál néhány ország óriásszűrést, hiszen akkor nemcsak a beteg, hanem a tünetmentes embereket is kiszűrik. Persze nem mindegy, hogy mivel teszteljük. A PCR-tesztek a fertőzés legpontosabb mutatói, a tüneteket megelőző egy-két naptól a fertőzést követően olykor hetekig vagy hónapokig is pozitívak lehetnek. Ellentétben az antigén gyorstesztekkel, amelyek a betegség kezdetét megelőző első naptól a betegség negyedik-hatodik napjáig pozitívak. Jóval szűkebb spektrumúak, viszont gyorsak és abból a szempontból biztonságosak, hogy ha az pozitív, akkor az illető nagy valószínűséggel pozitív. Ha negatív, akkor még mindig elmehet megcsináltatni a PCR-tesztet, ha úgy gondolja, hogy megfertőződött.

Van-e arra valamilyen szabály, hogy az első tünetek megjelenése után egy átlagos embernek mennyi ideje van, hogy eljusson egy kezelésig?

Nagyon változékony, ezt nem lehet tudni. Az első lázas periódus után a betegek sokszor a negyedik-ötödik napon már egészen jól érzik magukat, és esetleg a hetedik-nyolcadik napon visszaesnek. Van, aki csak egyetlenegy napig lázas és utána egészen enyhe tünetei vannak. Van, aki két hétig lázas és köhög, és nem akar kilábalni. Átlagosan maximum tíz napig tart a betegség, ha az első tünetektől számított hetedik napon már jól van, és a hetedik-nyolcadik-kilencedik-tizedik napon nincsen semmi baja, akkor automatikusan gyógyultnak tekintjük.

Mi a különbség a légzéssegítés meg a lélegeztetés között?

Egy beteget próbálunk úgy gyógyítani, hogy segítsük a légzését oxigénnel, különböző légzéssegítő módszerekkel egészen addig, ameddig meg nem gyógyul, hogy ne kerüljön lélegeztetőgépre. Ez nem mindig sikerül sajnos. Ez egy nagy nyomású oxigénterápiát jelent, próbáljuk a vérében az oxigénszintet olyan szinten tartani, hogy ne fulladjon, ne kerüljön rossz állapotba. Sajnos nem mindig sikerül, és amikor ezek a légzéssegítő módszerek nem vezetnek eredményre, akkor mechanikusan kell a légzést segíteni. A mechanikus légzéssegítség a lélegeztetőgép. A beteget elaltatjuk, és egy géppel pumpáljuk a levegőt a tüdejébe és tartjuk fenn a megfelelő oxigénterápiát. Ezt addig kell fenntartani, amíg a tüdő gyulladása magától vagy különböző gyógyszerek hatására nem gyógyul meg. Ez általában nyolc-tíz nap. De ne felejtsük el, hogy szinte mindig idős, nagyon beteg emberekről van szó, akiknek más bajuk is van, nagyon gyakran egyéb szervrendszerüket kell támogatni, és ez rendkívül komplex feladat. Ez gyakran több hetet is igénybe vesz, ezért az idős, beteg emberek akár három-négy hetet is töltenek az intenzív osztályon, mire a tüdőgyulladásuk meggyógyul és az összes szervrendszerüket annyira rendbe tudjuk hozni, hogy visszakerüljenek a fekvőbeteg-osztályra. A járványnak eddig a szakaszáig 40-50 százalékban azért ez sikerült, a betegek lejönnek a lélegeztetőgépről, és borzasztó nehezen térnek vissza a korábbi életükhöz. Nagyon fáradékonyak, a tüdejükben keletkezhetnek olyan károsodások, amelyek miatt fulladnak, nehezen kapnak levegőt, úgy érzik, hogy nyomja valami a mellkasukat, éjszakai izzadás, álmatlanság jelentkezik, de ezeket a poszt-covidos tüneteket megfelelő rehabilitációval és türelemmel meg lehet szüntetni. Ritka esetben akár hat hónapig is eltarthatnak, és ha idős, beteg emberről beszélünk, akkor nem csoda, hogy egy komplex gyógytornász, orvosi, nővéri, sokszor pszichológusi csapatnak kell segíteni őket a kilábalásban.

Az intézmények bírják szakemberrel?

A szakemberekből egyrészt sosincs elég, másrészt az infektológus egy régóta kihalóban lévő szakma, ezért van az, ahogy a Dél-pesti Centrum Kórházban egyre több beteg érkezett, egyre több és több szakmát kellett bevonni az ellátásba. Újabb és újabb épületekben folyik a koronavírus-betegek ellátása, és az infektológusok, belgyógyászok mellé újabb szakmáknak a képviselői érkeznek. Ilyenkor úgymond be kell tanítani nőgyógyászokat, sebészeket, gégészeket, plasztikai sebészeket és a legkülönbözőbb szakmák képviselőit azért, hogy együtt ápoljuk a betegeket. Ilyenkor kibújik ám minden szakma képviselőjéből az orvos nagy betűvel, akinek az a dolga, hogy a betegeket gyógyítsa, hogy a gyógyszereket beállítsa, ezt a részét meg lehet tanulni. Az intenzív ellátás egy teljesen más terület, teljesen más szaktudást igényel, ott nyilvánvalóan sokkal nehezebb dolguk van, de egyelőre még sikerül. Már valamennyi kórházban ápolnak koronavírusos betegeket, az ágyszám megvan, az orvos-nővérlétszám még megvan, a szaktudást kell még egy kicsit átadni. Melyek azok a speciális módok, amelyekkel azért valamennyire tudunk gyógyítani, és azért ez is fontos dolog, bármennyire is a koronavírus ellen nincsen speciális gyógyszerünk, vannak azért olyan fogások, amelyeket azért március óta megtanultunk.