A képviselők többsége elutasította azt a javaslatot, hogy kezdeményezzék a kormánynál a Margitsziget közigazgatási státuszának helyreállítását, és az kerüljön vissza a XIII. kerülethez.

A Margitszigetet 2013 júliusában egy törvénymódosítással elvették a XIII. kerülettől, és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott, a kerületi beosztáson kívül eső közigazgatási egységgé vált. A kerület képviselő-testülete nyáron kezdeményezte a fővárosnál a Margitsziget visszacsatolását a XIII. kerület közigazgatási területéhez, amit a főváros vezetése támogatott, de a képviselők többsége elutasította a javaslatot.

Azt is egyhangúlag támogatták, hogy a főváros együttműködési megállapodást kössön a XVIII. kerületi Cséry-telepen lévő egykori hulladéklerakó kármentesítéséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A Cséry-telep területén körülbelül 3 millió köbméter hulladékot helyeztek el az egykori bányagödrökben, a telep szennyezettségét az ipari iszap és nehézfém ellenőrizetlen, műszaki védelem nélküli lerakása okozta; az a talajvízzel közvetlenül érintkezve mára elfertőzte a környéket.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester azt javasolta, hogy a főpolgármester a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén vesse fel a telep kármentesítésének ügyét az Illatos úti telep és az Óbudai gázgyár ügyével együtt.

Kollár Kinga és Balogh Balázs (Tisza Párt) javaslatára felmérik a Budapesten található nyilvános illemhelyekre vonatkozó adatokat, és összeállítják ezek teljes körű nyilvántartását, amelyet online térképen is közzétesznek.

Barna Judit (Tisza Párt) javaslatára a főváros tavasszal ismét kiírja a Budapest Terasz pályázatot,

hogy elismerje és láthatóvá tegye a városképhez, a környezethez és a közösségi élethez értéket adó teraszokat. Szintén a képviselő javaslatára felülvizsgálják az alkoholárusítást a közlekedési csomópontokban, a közbiztonság javítása érdekében.

Gémes Szilvia és Orbán Árpád (Tisza Párt) javaslatára az adventi és karácsonyi időszakhoz kapcsolódóan egy programot készítenek elő a szociálisan rászoruló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű budapesti gyermekek és családjuk számára, hogy azok térítésmentesen vagy kedvezményesen juthassanak hozzá a fővárosi sport-, kulturális, közlekedési és szabadidős szolgáltatásokhoz.

Orbán Árpád javaslatára együttműködést alakítanak ki budapesti felsőoktatási intézményekkel a városi kihívásokkal kapcsolatos kutatási és innovációs programok elindítására, valamint áttekintik a nagy gyalogosforgalmú közterek, közösségi közlekedési csomópontok nyári árnyékolásának lehetőségeit. Kulja András (Tisza Párt) javaslatára a fővárosi közösségi közlekedési eszközökön az egészségügyi világnapokhoz kapcsolódóan tájékoztatási program indul, ezzel felhívják az utasok figyelmét a megelőzés és a szűrővizsgálatokon részvétel fontosságára. Előkészítik a várandósok HIV-szűrését is.

A képviselők Szaniszló Sándor (DK), XVIII. kerületi polgármester javaslatára azt is támogatták, hogy előkészítik a XVIII. kerületi Ipacsfa utca Közdűlő és Kettős-Körös utca közötti, mintegy egy kilométeres szakaszának a közforgalom számára történő megnyitását, ami Pestszentlőrinc és Pestszentimre között hiányzó közlekedési elemet pótolna.

Keszthelyi Dorottya (DK) javaslatára úgy döntöttek, elkészítik a főváros kulturális stratégiáját.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) javaslatára a főpolgármesternek tárgyalást kell kezdenie a belügyminiszterrel a közterület-felügyelet feladat- és jogköreinek érdemi bővítése érdekében, ugyanis a jogkörök célzott bővítése lehetővé tenné, hogy a felügyelők hatékonyabban reagáljanak a közterületeken tapasztalt, jogszabályba ütköző magatartásokra.

A Fidesz-KDNP frakció az ülésen bejelentette, férfi tagjai a novemberi "No Shave November" (Movember) kampányidőszaka alatt arcszőrzetet növesztenek, és javasolták, hogy a főváros hirdetési felületein kapjanak helyet a férfiak egészségmegőrzését és a prevenciós célú egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt népszerűsítő, figyelemfelhívó kampányok; ezt végül a képviselők egyhangúlag támogatták.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester azt javasolta, a főváros éljen felterjesztési jogával, hogy a főváros üzemeltethesse a saját parkolóhelyeit, nézzék meg, hogyan tudja ezt a munkát elvégezni, és csak utána szülessen döntés a parkolás fővárosi átvételéről, ami milliárdokat von el a kerületektől és így a budapestiektől. György Bence (Fidesz-KDNP) közölte: a fővárosnak a meglévő feladatot kellene ellátnia, mielőtt újabbakat von magához.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint nem az a kérdés, hogy a fővárosnak vagy a kerületeknek van-e jobb városüzemeltetési csapatuk, hanem az, hogy minden feladatot azon a legalacsonyabb szinten kell megoldani, ahol ezt a leghatékonyabban meg lehet valósítani, a parkolás üzemeltetésében pedig ez a fővárosi szint. Nem az a kérdés, miért kerül a fővároshoz a parkolás, hanem az, hogy miért került el onnan - mondta, utalva nemzetközi példákra. György Bence közlésére reagálva megjegyezte: inkorrekt a Fidesz azon felvetése, hogy miért nem látja el a főváros a feladatait, amikor a Fidesz vette el a főváros forrásait.

Úgy vélte, az önkormányzati finanszírozás átalakítása nyomán 22-23 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak a kerületek jövőre, ami kompenzálja a parkolási bevételek kiesését. Több dolog változik egyszerre, és összességében a kerületek jövőre nagyobb mozgásteret kapnak - mondta a főpolgármester.

A képviselők nem támogatták Baranyi Krisztina javaslatát.

A képviselők támogatták a BKK regionális közlekedésszervezővé való átalakítását

Jóváhagyta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) regionális közlekedésszervezővé való átalakításához szükséges - részvényesi és együttműködési - megállapodás megkötését a Fővárosi Közgyűlés.

A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést 17 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) október elsejei ülésén a főváros és a kormány között létrejött megállapodás nyomán a testület jóváhagyta a fővárosi önkormányzat, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, az Országos Közlekedési Központ (OKK) Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ között megkötendő részvényesi és együttműködési megállapodást, amely alapján az állam kizárólagos tulajdonában álló OKK tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez a BKK-ban.

A társaság 2027. január elsejétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven közös közlekedésszervezőként rendeli meg a fővárosi, a HÉV-, az elővárosi vasúti és a budapesti végállomású elővárosi autóbusz-közszolgáltatásokat.

A BKK közlekedésszervezői tevékenységével összefüggő, bevétellel nem fedezett költségeit a főváros és az állam 50-50 százalékos arányban finanszírozza. Ennek keretében 2027-ben a főváros és az állam legalább 170 milliárd forinttal járul hozzá ezekhez a költségekhez. A Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. belső szolgáltatói jogállása megmarad, a BKV továbbra is a főváros kizárólagos tulajdonában áll.

Az elfogadott javaslat szerint az összehangolt szervezés a közpénzek felhasználásának hatékonyságát is javítja. Egyetlen megrendelő kiszűrheti az azonos útvonalon párhuzamosan közlekedő fővárosi és elővárosi járatokat, és az így felszabaduló teljesítményt sűrűbb vagy új kapcsolatokra fordíthatja. A menetrendek és az átszállási pontok közös tervezése rövidíti az utazási időt, és jobban kihasználhatóvá teszi a meglévő kötöttpályás infrastruktúrát - írták. Továbbá a jegyértékesítési, utastájékoztatási és ellenőrzési rendszereket nem két párhuzamos szervezetben, hanem egyszer kell kiépíteni és működtetni.

A BKK ügyvezetését a hattagú igazgatóság látja majd el, amelynek három tagját a főváros, három tagját az OKK jelöli. A tagokra a megállapodás szakmai és integritási alkalmassági feltételeket határoz meg.

Az elfogadott előterjesztés szerint a BKK a kommunikációját az állami és a fővárosi oldallal előzetesen egyezteti.

A BKK napi operatív irányítását a vezérigazgató látja el, akit az igazgatóság legfeljebb hároméves határozott időtartamra nevez ki. A jelenlegi vezérigazgató – Bodor Ádám – megbízatása 2027. március 31-ig tart, a 2027. április 1-jén kezdődő időszakra az igazgatóság nevezi ki a vezérigazgatót.

A megállapodás jóváhagyása és aláírása a közös közlekedésszervező létrehozásának csak az első lépése. Ahhoz, hogy a BKK 2027. január 1-jén közös közlekedésszervezőként megkezdhesse működését, több, egymásra épülő jogalkotási, társasági jogi és szerződéses lépésre van szükség. A lépések többsége 2026 végéig, illetve 2027. január 1-jei hatállyal esedékes. A megállapodás egyes elemeinek végrehajtásához jogalkotásra is szükség van, törvényi és rendeleti szinten egyaránt – mutattak rá.

Karácsony Gergely történelmi lehetőségnek nevezte az előterjesztést.

Azt mondta, a főváros vezetése az 1990-es évek eleje óta küzd azzal, hogyan lehetne integrálni a helyközi és helyi közlekedést, amelyet jelenleg a jogszabályok elválasztanak. Felidézte: főpolgármester-jelölti programjában 2019-ben vállalta a regionális közlekedésszervező megalakítását az állam részvételével. Közölte, a főváros és állam közötti megállapodással a főváros költségvetési helyzete javul.

Papp Tibor (Fidesz-KDNP) kifogásolta, hogy nem tudható, mennyibe fog kerülni a fővárosnak a közösségi közlekedés működtetése, és legalább egy "felső sapkára" szükség lenne, amivel a főváros védeni tudná a finanszírozási pozícióját. Hiányolta a megtérülési számítást is.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) úgy vélte, „kerülőúton történő államosításról” tárgyal a közgyűlés és az előterjesztést támogató képviselők negligálják a pénzügyi aggályokat. Jelezte: a képviselők büntetőjogi felelősséggel tartoznak, ha az elfogadott előterjesztés megkárosítja a fővárosi önkormányzatot.

Gál József, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról beszélt, „tetszik neki a tempó”, hogy nem telt el egy hónap az FKT-döntés óta és már a közgyűlés előtt van az előterjesztés.

Balogh Balázs (Tisza Párt) kiemelte: 220 milliárd forint helyett 170 milliárdba fog kerülni a közösségi közlekedés finanszírozása Budapestnek. A főváros visszakapja a 12 milliárd forintos támogatását a közösségi közlekedésre, csökken a szolidaritási hozzájárulás mértéke, a főváros kapott egyszeri 120 milliárd forintos támogatást is, így becslésük szerint éves szinten százmilliárd forinttal jobban jár majd a főváros, mint a Fidesz-kormány alatt – mondta.

Déri Tibor (DK) szerint a megállapodás jó a budapestieknek, ezért támogatják azt. Megjegyezte: felül kell emelkedni a korábbi megosztottságon és élni kell a kormány partnerségével.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester szerint nem magtól értetődő, hogy miért van szükség állami tulajdonra a közlekedésszervező társaságban. Úgy vélte, az állam megrendelőként felléphetne és fizethetne a megrendelt szolgáltatásért, így nem történne önkormányzati tulajdonátadás, vagyonvesztés.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra a felvetésre, miért kell tulajdonrészt vállalnia a szövetségben a kormánynak ahhoz, hogy finanszírozóként jelen legyen, azt válaszolta, ez a nemzetközi gyakorlat is.