Az elemzők által vártnál rosszabb GDP-adat érkezett a harmadik negyedévre, az előző negyedévekhez képest is lassulás látszik. Éves alapon 1,5 százalék volt a növekedés – ez az előző negyedévekben 1,7 százalékon alapult –, negyedéves alapon pedig mindössze 0,1 százalékos, tehát „egy szemmel láthatatlan bővülés jött össze” – fogalmazott az InfoRádióban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az adatokat az ipar húzta felfelé, de az elemző szerint

nem egy általános felfutás látható, hanem a nemrég elindult három nagy gyár (a Foxconn, a Mercedes és a BMW) működésének van húzó hatása

a negyedéves adatok alapján. Ugyanakkor a komáromi Foxconnal kapcsolatban megjegyezte, hogy a termelési érték nagy növekedést mutat, de „valószínűleg hozzáadott értékben ez kevesebb, kisebb benne a magyar hozzáadott érték, mint amennyivel a termelést húzza”.

A szolgáltatásoknál a turizmus nem teljesített jól a negyedévben, az augusztus és a szeptember is elég gyenge lett.

„A KSH közlése szerint a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, de a szolgáltatások egy háromszor ekkora ágazat, tehát hogyha harmad akkora mértékben nő, akkor is ugyanannyi lett volna a hozzájárulása, vagyis itt szerintem van egy kellemetlen meglepetés” – mondta Regős Gábor.

Az építőipar teljesítménye meglehetősen hullámzó.

Ott az augusztus a vártnál jobban alakult, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fenékküszöb építése miatt.

A mezőgazdaságban az idén nagyon gyenge termés van, majd a második becslésből fog pontosabban kiderülni, hogy mekkora a visszaesés. „A mezőgazdaság súlya nem nagyon nagy a gazdaságban, de cserébe egy nagyon volatilis ágazatról beszélünk” – jegyezte meg.

A vártnál rosszabb eredményhez hozzájárultak – remélhetőleg – átmeneti tényezők, mint például az aszály, de strukturális problémák is vannak

Regős Gábor szerint, például nem világos egyelőre, hogy ezeken a nagyberuházásokon kívül miből fog növekedni a magyar gazdaság. Problémának nevezte azt is, hogy a külső kereslet nem erős, az európai gazdaság növekedése sem a legnagyobb.

A 2027-es költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A mostani adatok fényében ez nem teljesíthetetlen – mondta, hozzátéve azonban, hogy egy harmadik negyedéves gyenge növekedés áthúzódó hatást gyakorol az első, második negyedévre is a következő évben.

„Ha azonban most a mezőgazdaság gyenge, az jövőre azt jelenti, hogy egy alacsony bázisról indulunk az utolsó félévben, akkor pedig könnyebb lesz egy nagyobbat növekedni.

Kérdés, hogy mi lesz a beruházásokkal, amelyek közül most nagyon sokat leállított az állam, ez pedig nem segít a gazdaságnak.

Kérdés, mi lesz a lakásépítésekkel, illetve nagyon nagy kérdés a minimálbér várható emelése. Utóbbiról hallani ilyen 5 százalék körüli számokat, ami nagyon nagy mértékben fékezné a növekedést” – sorolta Regős Gábor, aki szerint mindezekkel együtt azonban nem lehetetlen a 2,4-2,5-ös GDP-növekedés elérése a jövő évben.

A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.