Csomós Miklós úgy fogalmazott: a főváros jogszerűen intézkedett a bicskei ügyben, de elismeri, hogy néhány embernek jobban utána kellett volna nézni.

A volt főpolgármester-helyettes felidézte, 2011 szeptemberében kapott jelzést a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt visszaélésekről, ezt követően a kabinetfőnökével egyeztetve feljelentést tett a rendőrségen. Hozzátette: a kabinetfőnöke javaslatára fordult a területileg illetékes megyei kapitányság helyett az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK).

Jobbnak láttuk, hogy független rendőri szerv vizsgálja ki az ügyet, nem bíztunk a helyi rendőrségben – hangsúlyozta, megjegyezve: helyben az emberek jobban be vannak kötve a rendőrökhöz is, ők pedig szerették volna elkerülni a személyes összefonódásokat. A nyomozást végül a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta, ami ellen panasszal éltek, de így sem került vissza az eljárás az ORFK-hoz – fűzte hozzá.

Csomós Miklós közölte, a nyomozás lezárását követően nem nézett bele a nyomozati iratokba, nem tartja helyesnek, ha a politika beleavatkozik a hatóságok munkájába.

Hozzátette: a szexuális erőszakért azóta már elítélt igazgatót az otthonban dolgozók akkor még szinte kivétel nélkül támogatták.

Nem volt rossz véleménnyel az igazgatóról Csókay László, az intézményt akkoriban fenntartó főváros gyermekvédelmi osztály vezetője sem, akiben ő maga is megbízott, a nyomozás során ráadásul még gyermekpszichológusok is nyilatkoztak arról, hogy a gyerekek hazudnak – fogalmazott, megjegyezve: a sok pozitívum, a „remek színház” elhomályosította a döntésképességét.

A korábbi főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hibát követett el, amiért nem nézett utána alaposabban a dolgoknak, de nem volt alapja, hogy a feljelentésen túl munkáltatói intézkedéseket is hozzon, például fegyelmi eljárást indítson Vásárhelyi János ellen, mert mindenki támogatta az igazgatót.

Csomós Miklós kitért arra, hogy egyszer járt a bicskei gyermekotthonban, még jóval a feljelentés előtt, a tornacsarnok névadó ünnepségén, egyébként nem volt személyes kapcsolata sem az igazgatóval, sem a bűncselekmények eltussolásában segédkező Kónya Endrével, akinek "a nevével is csak 2024-ben találkozott."

Rámutatott, Gyurkó Szilvia gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkár – általa nagyra tartott –, idén nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentéséből tudta meg, hogy az igazgatóval kapcsolatban már 2010 előtt is voltak bejelentések.

Csomós Miklós rögzítette: a bicskei gyermekbántalmazási ügyben soha senki nem kereste meg őt olyan szándékkal, hogy politikai nyomást gyakoroljon rá, valószínűleg azért, mert túl hamar megtette a feljelentést.

Hozzátette: magánvéleménye az, hogy Vásárhelyi János már 2010 előtt is „élvezett valamilyen politikai védelmet.”

Schummer Orsolya (Tisza), a bizottság elnöke azt mondta: azért vizsgálják a fővárosi önkormányzat szerepét a kegyelmi botrányban, mert nem elég önmagában a kegyelmi döntést elemezni, szükséges az előzmények feltárása is. Hozzátette: olyan politikai szereplőket keresnek, akik nyomást gyakorolhattak a döntéshozókra, ehhez meg kell ismerni, kik és mikor szereztek tudomást a visszaélésekről.

Schummer Orsolya jelezte azt is, hogy a vizsgálóbizottság következő, novemberi ülésén Szabó Mátét, az alapvető jogok volt biztosát fogja meghallgatni, továbbá meghívja Klötzl Juditot, a Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egykori osztályvezetőjét is.