Infostart.hu
eur:
394.86
usd:
342.58
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Getty Images/Cavan Images

A közép-kelet-európai autópiac kezd elhúzni a nyugati mellett

A közép-kelet-európai (CEE) autópiac a várakozásoknál gyorsabb növekedést mutatott 2025-ben, meghaladva a nyugat-európai átlagot – derül ki az AutoWallis régiós trendeket bemutató, fél évente megjelenő CEE Automotive Report jelentéséből, amelyről az autókereskedő és mobilitási szolgáltató cég.

A régióban az új személyautók forgalomba helyezése átlagosan 7,7 százalékkal nőtt, az uniós 1,8 százalékos átlagot jóval meghaladva – emelik ki az elemzők. Szintén jelentős az eltérés az akkumulátoros-elektromos járművek (BEV) piacán. Európában a BEV regisztrációi 2025-ben átlagosan 29,7 százalékkal növekedtek, az Európai Unió területe 29,9 százalékos növekedést mutatott. Eközben a CEE-régió átlagát tekintve a tisztán elektromos autók regisztrációjának növekedése 53,3 százalékos volt tavaly. Kiemelkedő volt a bővülés Lengyelországban, ahol az elektromos autóeladások tavaly 161,5 százalékkal ugrottak meg.

Az EU-ban a BEV 2025-ben is a harmadik legnépszerűbb választás volt a hibridek és a benzinesek mögött. A CEE régióban szintén a hibrid-elektromos járművek a legnépszerűbbek (37,8 százalék), amelyeket szorosan a benzines autók (33,7 százalék) követnek. Az EU-val ellentétben a teljesen elektromos autók a negyedik legnépszerűbbek (9,1 százalék), a dízelek (11 százalék) mögött az AutoWallis elemzése szerint.

Kitérnek arra, hogy a magyar személyautó-piac tavaly 6,4 százalékkal bővült, 129 ezer új autóval, ezzel az EU és a régiós átlag között teljesített.

Az elektromos autók értékesítésének aránya a régiós szinthez közeli 8,5 százalék volt, ami elmarad az uniós 17,5 százaléktól. Volumenben a magyarországi 28,5 százalékos növekedés elmarad az EU átlagtól. A kishaszonjárművek eladása 4,5 százalékkal 23 700 darabra csökkent, de ezen belül a tisztán elektromos járművek regisztrációja 60,1 százalékkal emelkedett. A magyar utakon futó 4,2 millió személyautó átlagéletkora 16,5 év, az 1000 lakosra jutó autók száma 445 – írták.

A kilátásokról szólva az elemzők rámutatnak: a nemzetközi konfliktusok, védővámok, szankciók és a bizonytalan globális logisztika az idén is nehezítik az autóipar működését, emelve az újautók árát és az inflációs nyomást.

A kiadványban kifejtik: az ázsiai chipgyártóktól és kínai akkumulátor-alapanyagoktól való függés, valamint az olajár emelkedése tovább fokozza a gyártók költségeit, akik a szűk keresztmetszetekre magasabb árrésű modellekkel reagálhatnak, miközben a regionalizált termelést és raktározást fejlesztik.

Az európai piac a magas vásárlóerő és az erős elektromosautó-kereslete miatt kiemelten fontos célpontja Kínának, amely 2023 óta a világ legnagyobb autóexportőre – hívják fel a figyelmet az kutatásban.

Az elemzők szerint az EU szubvencióellenes vizsgálatai és a vámok ellenére a kínai gyártók továbbra is versenyképesek, különösen az elektromos és plug-in hibrid (PHEV) modellek területén,

amelyek jelenleg kedvező vámfeltételekkel exportálhatók. A kínai gyártóknak 3-5 évnyi versenyelőnyük van az elektrifikáció terén európai társaikhoz képest – emelik ki.

Az európai piac nemcsak értékesítési lehetőséget jelent, hanem globális referenciaértékkel bír, és az EU szigorú biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek való megfelelés világszinten hitelességet ad a gyártóknak – hangsúlyozzák.

Az AutoWallis várakozása szerint a következő 12 hónapban számos kínai gyártó tervezi az erőteljes piaci offenzívát.

Az AutoWallis Közép- és Kelet-Európában, 17 országban van jelen gépjármű- és alkatrész-nagykereskedelmi, -kiskereskedelmi és mobilitási szolgáltatási tevékenységével, 30 márkát képviselve, több mint három évtizedes autóipari tapasztalattal. A társaság növekedési stratégiája is erre a nagy növekedést ígérő régióra fókuszál – jegyzik meg a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×