Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület jelentése szerint az európai kontinens jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány szerint pedig 98 százalékos bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.

„A Tanácsadó Testület azért hozta létre ezt a nagyon hosszú jelentést, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ehhez a 3 Celsius-fok feletti hőmérséklet-emelkedéshez kell 2050-ig hozzászoknunk” – mondta az InfoRádióban Szabó Péter klímakutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok szerzője. Leszögezte:

ez már biztos, ez már „benne van a rendszerben”, ugyanis azt ezt kiváltó anyagokat már kibocsátottuk és nem sok mindent tehetünk.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az évszázad végére nézve viszont még van jelentősége a kibocsátás mértékének.

A kibocsátási modelleket tekintve a kutató elmondta: több lehetséges pálya is van. Az egyik, amin jelenleg is haladunk, hogy minden megy tovább ugyanúgy, ahogy eddig, ami egy igen pesszimista kilátás. Megjegyezte, ezen valószínűleg változtatni fog az emberiség, „jobb útra tér”, és akkor Európában nagyjából 7 Celsius-fokos melegedésre számíthatunk az 1900 előtti időszakhoz képest – ezt azonban jobb lenne elkerülni, mert nagyon súlyos következményei lehetnek. Ha pedig drasztikusan csökkentjük a kibocsátást, akkor még elérhetjük a 4 Celsius-fok alatti tartományt – tette hozzá. Szabó Péter arról is beszélt, hogy

Európa gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, és nem csak a szárazföldek, hanem a tengerek is.

Ez pedig fokozott párolgással jár, ami több és intenzívebb csapadékhoz vezet. Erre több példát is láthattunk az elmúlt években, akár a 2024-es valenciai árvizek vagy a 2021-es közép-európai árvizek formájában. De

a hőhullámok is egyre intenzívebbek, 2022 nyarán például 60-70 ezer ember halálát okozták, de 2024-ben is 24 ezren haltak meg Nyugat-Európában a hőséghez köthetően.

A kutató az erdőtüzeket is megemlítette mindemellett, amik egyre nagyobb mértékben sújtják a kontinenst.

A Másfélfok szerzője elmondta, jelenleg Kína a legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon, őt követi a rangsorban az Egyesült Államok, a harmadik India, a negyedik pedig az Európai Unió tömbösítve. Vagyis mi is elég nagy kibocsátók vagyunk egységként, főleg,

ha megnézzük, hogy mekkora a lélekszáma az EU-nak és Indiának, és egy főre levetítjük a károsanyag-kibocsátás mértékét, akkor kiderül, hogy itt is van még mit fejlődnünk

– jegyezte meg a kutató. Szabó Péter azt viszont leszögezte, hogy Európa elég jól áll a csökkentés tekintetében is, hiszen jelentős mérséklések történtek az 1990-es évekhez képest. Ugyanakkor viszont a nagy cégeknek is jelentős hatása van, akik a legnagyobb kibocsátók – húzta alá, hozzátéve, hogy magánemberként is tudunk mit tenni. Véleménye szerint a „zöldebb pályára állással”, a fogyasztás csökkentésével, a felelős vezetők választásával befolyásunk lehet arra, milyen jövőt formálunk magunknak.