Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Robert Golob szlován miniszterelnök leadja szavazatát a szlovéniai parlamenti választásokon Ljubljanában 2026. március 22-én. A Robert Golob vezette balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) végzett az elsõ helyen a szlovén parlamenti választáson az urnazárás után közzétett exit poll-felmérés szerint.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Szlovéniai választások – Vezet a Szabadság Mozgalom a hivatalos eredmények szerint

Vezet Robert Golob kormányzó balközép Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda) a vasárnapi szlovén parlamenti választásokon 98,43 százalékos feldolgozottságnál – közölte a szlovén választási bizottság.

A részleges eredmények tükrében a 90 fős parlamentben a Szabadság Mozgalom 29, a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28, az Új Szlovénia (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS) és a Fokus közös listája 9, a Szociáldemokraták (SD) 6, Anze Logar Demokratái 6, a Levica és a Vesna közös listája, valamint a Resni.ca egyaránt 5 képviselői helyet szerezhet.

Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is. Rájuk csak a nemzetiségek szavazhattak.

A közel végleges eredmények szerint egyik párt sem szerzett önálló többséget.

A választások után az új parlamentnek húsz napon belül kell összeülnie. Natasa Pirc Musar köztársasági elnök ezt követően legkésőbb harminc napon belül javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.

Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a tizedik parlamenti választás.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×