Az Európai Bizottság új iparpolitikai terve a kínai típusú, kényszerített vegyes vállalatok modelljét honosítaná meg: az Ipartámogató Törvény (Industrial Accelerator Act) szerint a külföldi cégek csak akkor léphetnének be az uniós piacra, ha helyi vállalatokkal társulnak – írja a Politicóra hivatkozva a Portfolio.

Kína az 1970-es évek szegénységéből részben ezzel a módszerrel emelkedett fel, az érkező autógyártókat vegyesházasságba kényszerítette hazaiakkal. Ezzel kritikus technológiai tudáshoz is jutott, majd ebből ellátási láncot épített.

A kiszivárgott tervezet szerint a 100 millió eurót meghaladó külföldi befektetések a „kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban” kötelező hatósági vizsgálat alá esnének.

A külföldi befektetők legfeljebb 49 százalékos részesedést szerezhetnének az érintett iparágakban működő uniós vállalatokban.

A cégeknek technológiai tudást kellene megosztaniuk, miközben a szellemi tulajdonjogok európai kézben maradnának. A bevételek legalább 1 százalékát uniós kutatás-fejlesztésre kellene fordítaniuk, és a gyártási termékek felét az uniós blokkon belül kellene beszerezniük.

A tervezet célja, hogy 2030-ra az ipari termelés elérje az Európai Unió bruttó hozzáadott értékének legalább 20 százalékát, szemben a 2020-as 14,3 százalékkal.

A javaslat számos nyitott gazdaság számára jelenthet súlyos nehézséget: bár a Politico nem tér rá ki külön, de Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztes, amely az elmúlt időszakban számos kínai beruházást nyert el, amelyekhez bőséges adókedvezményeket is biztosított. Az uniós piacvédelmi terv a közös vállalatok létrehozásával súlyos kihívást jelenthet a magyar gazdaságnak, mivel az EU-s támogatási szabályok erősen korlátozzák, hogy állami cégek részt vegyenek ilyen közös cégekben. Vagyis a hazai beruházásoknál egy tőkeerős partnert kellene találni a kínai vállalatok mellé.

Svédország már állást foglalt a kiszivárgott javaslat ellen, arra hivatkozva, hogy a stratégiai ágazatok védelmét szolgáló meglévő mechanizmusok már most is rendelkezésre állnak.