Egy bécsi konferencián adott elő Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki komoly nehézségnek nevezte az infláció elleni küzdelmet, de sok tapasztalatot gyűjtött az euróbevezetésről a környező országok lépései által.

Bolgár kollégája ugyanezen a konferencián azzal büszkélkedett, hogy az euró 2026 eleji bevezetése óta az ottani jegybank már ki is vonta a forgalomból az eddigi készpénzállomány felét, az infláció 3 százalékos, csakúgy, mint a növekedés, az áttérés tehát nem igazolta a félelmeket,

bár a lakossák nem nyeli le könnyen a változást. Hasonló tapasztalatokról vallott a horvát jegybanki alelnök is, ahol az euró bevezetése egy magas inflációs időszakban vált valósággá, így is csökkent az ország finanszírozási költsége, és a hitelminősítők is 2 fokozatot emeltek az ország besorolásán.

Kurali Zoltán, az MNB alelnöke az elmúlt évek magyar inflációs pályájáról elmondta, hogy a legutóbb közzétett decemberi inflációs adat 3,3 százalék volt, ami jelentős mérséklődést jelez a 2023-as csúcshoz képest. Mint ismert, Madár István, a Portfolio elemzője is hasonlót rögzített az InfoRádiónak nyilatkozva.

A konferencián Kurali Zoltán jelezte, a jegybank és a kormány most már közösen küzd az infláció ellen, ennek látszanak most a gyümölcsei.

A gazdasági növekedésről kifejtette, hogy a belföldi fogyasztás és a növekvő jövedelmek élénkítik a keresletet, miközben a külső környezet, például az export és az ipar visszafogottabban teljesít, emiatt a tavalyi évre valószínűsített 0,5 százalékos növekedés után idén az újonnan belépő működőtőke-beruházások, a bázishatások és a külső környezet javulása miatt már körülbelül 2 százalékos növekedést tartanak reálisnak.

Kurali Zoltán az orosz-ukrán háború esetleges lezárultára reflektálva elárulta, hogy az MNB-nél is létezik alternatív forgatókönyv a geopolitikai feszültségek mérséklődésének esetére. Ez a forgatókönyv a pénzügyi kondíciók javulásával számol, és egyszerre hozna alacsonyabb inflációt és gyorsabb gazdasági növekedést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konkrét részletek határozzák meg a tényleges hatást a gazdasági aktivitásra.

Hangsúlyozta, hogy a jegybank működését világos jogszabályi és intézményi keretek határozzák meg, amelyek kifejezetten a függetlenséget szolgálják, így nem probléma, hogy Varga Mihály MNB-elnök korábban kormánytag volt, ráadásul a döntések sem egyéniek, hanem testületiek, a jegybank függetlenségének végső kontrollját pedig a piacok jelentik. Ennek ellenére érzi: a függetlenséget minden nap bizonyítani kell.