A beruházások és a német gazdaság élénkülése miatt 2026-ban várhatóan 1,6 százalékos lesz az euróövezet gazdasági növekedése. Az infláció előreláthatólag a 2 százalékos cél alatt marad – írja a BNP Paribas elemzésére hivatkozva a Portfolio.
A 2024-es gyenge teljesítmény, az 0,8 százalékos bővülés után az euróövezet növekedése 2025-ben 1,5 százalékosra, majd pedig 2026-ban és 2027-ben 1,6 százalékosra gyorsulhat fel. Várhatóan stabilizálódni fog a GDP-bővülés – teszik hozzá a cikkben.
Kiemelik, az eurózóna növekedését 2026-ban a kontinens legnagyobb gazdaságai dinamizálják majd, elsősorban a beruházásokon keresztül. Így a német infrastrukturális fejlesztések, illetve az európai újrafegyverkezési programok, valamint pedig a magánberuházások is élénkítik majd a gazdaságot.
Németország gazdasági súlya a legnagyobb az eurózónán belül, amennyiben növekedést mutatna az ottani gazdaság, az összesített európai adatokban is érezhető emelkedés lenne. Az ország három év után lábalna ki a recesszióból. Az euróövezet gazdasági bővülését segítette 2025-ben Franciaország és Spanyolország is. Franciaországban „erős volt” a harmadik negyedév, Spanyolországban pedig már „évek óta” 3 százalék körüli az éves GDP-növekedés.
Az éllovasok várhatóan Málta, Lengyelország és Litvánia lehetnek pár százalékos növekedéssel, Málta gazdasága egészen 3,9 százalékot növekedhet 2026-ban. Mindazonáltal az IMF szerint 2025-ben és 2026-ban növekedésnek örülhet az unió összes tagállama. Az eurózónában a BNP Paribas 1,6; az IMF 1,2; a svájci UBS Bank pedig 1,1 százalékos növekedést vár a reál GDP szempontjából.
Az eurózóna szintjén a háztartások vásárlóereje 2026-ban szerényebben fog nőni, mint 2025-ben
– emelik ki az elemzésben. A reálkeresetek emelkedése 2 százalék alatt fog maradni előreláthatólag. A megtakarítási ráta viszont csökkenni fog a csúcsról, a munkaerőpiac ellenálló lesz, a fogyasztás pedig felülmúlhatja az előrejelzéseket.
A lakáscélú jelzáloghitelek átlagos kamata 2026-ban is változatlan maradhat a 3,3 százalékos szinten, amelyet 2025 februárja és szeptembere között stabilan tartott. A fogyasztási hitelek átlagos kamata viszont történelmi összevetésben továbbra is magas marad, rövid távon nem várható érdemi mérséklődés – olvasható a cikkben.
2024 novembere óta alig változtak a vállalati beruházási hitelek kamatszintjei, volumenük pedig 2025 júniusa óta stabil. Az öt évnél hosszabb futamidejű hitelek átlagos kamata 3,6 százalék. Hozzáteszik, a vállalatok inkább a kedvezőtlen növekedési kilátásoktól, illetve a gyenge és bizonytalan kereslettől tartanak. A munkanélküliség a dél-európai országokban várhatóan tovább csökken, Német- és Franciaországban stabilizálódik. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta nagyjából 6 százalékig mérséklődhet.
Az erősödő kínai konkurencia és a kereskedelmi háború miatt szűkülő amerikai piacok csökkentik az ipari foglalkoztatást
– emelik ki. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a digitális és technológiai szektorban várható munkahelyteremtés ezt a visszaesést ellensúlyozhatja.
Az eurózónai infláció 2026-ban várhatóan a 2 százalékos cél alá fog süllyedni, 2028-ban pedig 2 százalékosra gyorsulhat az EKB előrejelzései szerint. A szolgáltatási infláció mérséklődésének teret nyit a bérnövekedés lassulása, a folyamat viszont „meglepően lassan” zajlik Christine Lagarde EKB-elnök véleménye szerint. A mérséklődő energiaárak, az erősödő euró, és a növekvő mennyiségű kínai import viszont korlátozza a termékek árának emelkedését – emeli ki az elemzés.
Az EKB irányadó kamatai várhatóan 2026-ban és 2027 első felében is a jelenlegi szinten maradnak. Ha az infláció tartósan és jelentősen a 2 százalékos cél alá esne, további kamatcsökkentés sem lehetne kizárható, de a BNP Paribas előrejelzése szerint az infláció 2 százalékos cél alatti szintje átmeneti lesz. 2027 második felében majd két, egyenként 25 bázispontos kamatemelés válhat indokolttá. A tagállami költekezéseket tekintve átrendeződés zajlik a kontinensen. A korábban gyakran „felelőtlenül költekező” mediterrán országok kiigazításban vannak, Németország pedig kormányzati gazdaságélénkítésbe kezdett.
Nőni fog a német államháztartási hiány, a francia, olasz, spanyol költségvetési pozíciók pedig várhatóan javulni fognak
– állapítják meg az elemzésben.
Hozzáteszik, az euróövezet összesített költségvetési egyenlege így enyhén romolhat, a GDP 3,3 százalékát teheti ki a hiány végül. Összehasonlításként: 2025-ben 3,2 százalék volt az euróövezet összesített GDP-arányos költségvetési hiánya. A kamatkiadások várhatóan emelkedni fognak a négy legnagyobb euróövezeti országban.
