Infostart.hu
eur:
364.92
usd:
326.46
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2025. november 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Vita Brüsszelben: von der Leyen szerint a jelenlegi helyzet nem tartható fenn

Olyan uniós költségvetést akarunk, amely biztosítja Európa cselekvőképességét egy gyorsan változó világban, továbbá gyorsabb és ambiciózusabb, egyszerűbb és rugalmasabb, illetve elég erős, hogy megalapozza Európa függetlenségét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Az Európai Parlament új uniós költségvetésről szóló plenáris vitája keretében von der Leyen hangsúlyozta: az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy „a rögtönző jelenlegi helyzet nem tartható fenn”. Mint mondta, a javasolt, közel 2000 milliárd eurós keret a valaha benyújtott legnagyobb uniós költségvetési javaslat, amely a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó közös hitelfelvétel visszafizetését is megkezdi, miközben új saját forrásokat vezet be.

Von der Leyen kiemelte,

hogy Európának nemcsak többet, hanem jobban is kell befektetnie.

Az Európai Bizottság ezért a költségvetés első pilléreként nemzeti és regionális partnerségi terveket javasol, amelyek „egytelen koherens tervbe” egyesítik a kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati, szociális és migrációs forrásokat. A tervezet legalább 218 milliárd eurót biztosítana a kevésbé fejlett régióknak, 294 milliárd eurót a gazdák jövedelemtámogatására, valamint 2 milliárd eurót a „halászoknak és a halásznőknek”.

A bizottság elnöke megerősítette, hogy a közös agrárpolitika (KAP) továbbra is „szilárd alapokon áll”, és központi eleme marad az uniós költségvetésnek. Mint mondta, nemcsak a gazdák jövedelemtámogatása marad garantált, hanem a tagállamoknak és a régióknak a vidéki területeket is támogatniuk kell. „Egy új vidéki célkitűzés biztosítja a finanszírozást ezeken a területeken” – tette hozzá. Az új KAP-rendszerben a gazdák jövedelme az inflációhoz igazodik majd.

Von der Leyen az új költségvetés második pilléreként a versenyképességi alapot nevezte meg, amely a jövő gazdaságát meghatározó stratégiai technológiákba fektetne, és szorosan kapcsolódna a Horizont Európa kutatási programhoz. A harmadik pillér, a Globális Európa, 75 százalékos forrásnövelést kapna, hogy támogassa az energiaellátás biztonságát, a nyersanyag-ellátást, a humanitárius segítségnyújtást és az EU bővítési partnereit, köztük Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkánt.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy milliárdok maradjanak felhasználatlanul” – figyelmeztetett von der Leyen, hozzátéve, hogy

a bizottság előrejelzései szerint a jelenlegi költségvetés 340 milliárd eurónyi forrása nem jut el a kedvezményezettekhez 2027 végéig.

Von der Leyen szerint meg kell újítani az uniós források felhasználásának módját, és ez az új javaslat legfőbb célja. Hangsúlyozta, hogy a többéves pénzügyi keret tárgyalásai hosszú és nehéz folyamatot jelentenek majd, amelyben az Európai Bizottság és az uniós parlament szoros együttműködésére, valamint minden tagállam aktív részvételére lesz szükség.

„Nagy semmi”

Győri Enikő a Fidesz EP-képviselő a vitában tett felszólalásában hangsúlyozta: „néhány önjelölt EP-képviselő és bizottság színjátékáról” van szó, akik hangzatos ígéreteket tettek a gazdáknak, de a szabályokat felrúgva tárgyaltak, és végül „a nagy semmit” érték el. Mint mondta, ez az eredménye „a Tisza Pártot és a Demokratikus Koalíciót is magába foglaló nagy koalíció” tevékenységének.

A képviselő kiemelte: a tervezett többéves pénzügyi keret főösszege nem változik, így a gazdák nem jutnak több forráshoz. „A közös agrárpolitika forrásait közel 20 százalékkal csökkentenék, és a hagyományos politikákkal egyetlen közös alapba vonnák össze” – fogalmazott. Szerinte az úgynevezett vidéki célkitűzés nem pótolja a KAP második pillérének elvesztését.

Győri Enikő hozzátette: az új forráselosztásból egyértelműen látszik, hova kerülne a pénz – „Ukrajnába és hiteltörlesztésre” –, miközben a kondicionalitási mechanizmus kiterjesztésével

„még inkább pofára lehet majd osztogatni” a támogatásokat.

A politikus szerint „felrúgják az évtizedek óta jól működő költségvetési eljárás írott és íratlan szabályait”, és csökkenték a tagállami szuverenitást képviselő Európai Tanács szerepét azzal a céllal, hogy a vétó lehetőségét kiiktassák – mindezt az egyhangúságot igénylő szerződésmódosítás nélkül.

„Ez volna az út az Európai Egyesült Államok felé” – figyelmeztetett Győri Enikő, aki felszólította a bizottságot, hogy dolgozzon ki új javaslatot, amely tiszteletben tartja az uniós szerződéseket, a tagállamok jogait, a versenyképességet, valamint a gazdák és a régiók érdekeit.

„Von der Leyen javaslata csak a halásznőknek jó, hogy az ő szavaival éljek” – zárta felszólalását Győri Enikő.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna betartotta a tűzszünetet, ennek ellenére a kezdeményezés az első pillanatban összeomlott – írja az RBK Ukraine. Az államfő kijelentette, hogy az első nap adataiból tisztán látszik, hogy Moszkvának nem szerel a tervei között az amerikaiak által bejelentett tűzszünet betartása, ami világosan jelzi, hogy a Kreml valójában nem érdekelt békében. Az orosz állami hírügynökség, a TASzSz idézte Nyikolaj Patrusev, Vlagyimir Putyin orosz elnök segédtisztjének vészjósló fejtegetését. A befolyásos politikus arról beszélt, hogy szerinte a Nyugat arra készül, hogy lezárják a Balti-tenger bejáratánál a tengerszorosokat, ami rendkívül fontos átjárót jelent az orosz tengeri kereskedelem számára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×