Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Euro currency with whistle and stopwatch on green background. 3d illustration
Nyitókép: Talaj, Getty Images/iStockphoto

Itt az EU ellenszere a versenyképességi bajokra

Az Európai Unió nagysebességű vasúti hálózat kiépítésével, valamint a légi és a vízi közlekedésben megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatával fokozná Európa versenyképességét - közölte Raffaele Fitto kohézióért és reformokért felelős biztos az Európai Bizottság közlekedési csomagjának bemutatásakor szerdán.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság versenyképesség és a fenntarthatóság megerősítését célzó terve felgyorsítja beruházásokat azzal a céllal, hogy az Európai Unió közlekedési rendszere hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé, tisztábbá és ellenállóbbá váljon.

A nagysebességű vasúti hálózatok kiépítésére vonatkozó cselekvési terv azokat a lépéseket határozza meg, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2040-re gyorsabb és jobban összekapcsolt európai hálózat jöjjön létre. Célja, hogy csökkentse az utazási időt, és a vasutat vonzóbb közlekedési formává tegye a rövid távú légi utazásokkal szemben. Ez - mint közölte - növeli az utasok számát, valamint fellendíti a regionális gazdaságokat és a turizmust.

A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve a terv a főbb csomópontot jelentő városok legalább óránkénti 200 kilométeres, vagy annál nagyobb sebességű vasúti összeköttetését irányozza elő.

A terv előírná az uniós szintű irányítás megerősítését, a határokon átnyúló távolsági szolgáltatások összehangolását, valamint a szabványosítást és az engedélyezést.

A rövidebb utazási időkön túl a terv enyhíti a torlódásokat és felszabadítja a kapacitást a hagyományos vonalakon, elősegíti az éjszakai vonatokat, az árufuvarozást és a katonai mobilitást, miközben erősíti Európa versenyképességét a turizmus és az ipar területén.

A terv megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokba történő beruházások fellendítését is célozza a légi és a vízi közlekedésre összpontosítva. Az uniós bizottság azt kívánja elérni, hogy 2035-ig körülbelül 20 millió tonna fenntartható üzemanyag álljon rendelkezésre, amihez mintegy 100 milliárd euró beruházásra van szükség.

"A biológiai és nem biológiai üzemanyagok hazai termelésének felgyorsításával Európa csökkentheti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, növelheti iparágai versenyképességét, és globálisan vezető szerepet tölthet be a tiszta energiára való áttérésben" - fogalmazott az uniós biztos.

Fitto elmondta, az uniós bizottság szerint 2027-ig legalább 2 milliárd eurót kell befektetni fenntartható alternatív üzemanyagok előállításába. Ebből 300 millió eurót a hidrogénalapú üzemanyagok támogatására a légi közlekedés és a hajózás számára, 446 millió eurót a szintetikus repülőgép-üzemanyaggal és tengeri szállítást végző hajók üzemanyagával kapcsolatos fejlesztésekbe, 133,5 millió eurót az üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásba és innovációba. A brüsszeli testület emellett egy kísérleti projekt elindítását tervezi 2025 végéig, amelynek célja legalább 500 millió euró mozgósítása a szintetikus repülőgép-üzemanyaggal kapcsolatos projektekre.

A terv célja az is, hogy megerősítse a nemzetközi partnerségeket a globális üzemanyag-termelés bővítése és az uniós fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő import vonzása érdekében, miközben biztosítja a tisztességes versenyt az uniós gyártók számára - tette hozzá az uniós biztos.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×